Amióta léteznek szabályok, az emberek előbb vagy utóbb, de megszegik azokat. Ön például csórta már el a kollégája kajáját a hűtőből? Csúszott már át a piros lámpán? Naugye. A tisztességtelen viselkedés óhatatlanul is állandó része a hétköznapoknak. A harvardi pszichológusok egy friss tanulmányukban azt vizsgálták, hogy van-e összefüggés a hazugság és a kreativitás között, és mint kiderült, van, nagyon is, írja a Psychology Today. A kutatók arra is választ találtak, miért olyan nehéz abbahagyni a hazudozást.
Amióta léteznek szabályok, az emberek megszegik azokat. Egy barát átverése, egy kolléga ebédjének elcsórása a munkahelyi hűtőből, vagy átcsúszás a piros lámpán: a tisztességtelen viselkedés állandó része a hétköznapoknak.
Bár a legtöbb esetben egy szabály áthágásához negatív jelentést társítunk, ez nem mindig jogos. Vegyük csak a kreatív gondolatokat. A megszabott korlátokon kívüli gondolkodás és a falak ledöntése adja a kreativitás alapját, és viszonylag pozitív elbírálás alá is esik.
Mivel mind a hazug, mind a kreatív viselkedés szabályszegéssel jár, szinte kikerülhetetlen a kérdés: vajon azok az emberek, akik a legkevésbé sem tartják tiszteletben a törvényt és megkerülik a szabályokat, kreatívabbak is? Lehetséges, hogy az etikai korlátok ledöntése – mint a hazugság – elősegíti a szintén korlátlan gondolkodást igénylő kreativitást?
Épp erre koncentrál a Psychologycal Science oldalán nemrég publikált tanulmány, amit a Harvard Business School és a USC Business School kutatói készítettek. A mesék és a való élet kreatív, ám gonosz karaktereiből, az ördögi zsenialitás fogalmából kiindulva Francesca Gino és Scott Wiltermuth arra a kérdésre keresett bizonyítékot, hogy a becstelenség fokozza-e a kreativitást.
A hazugság – vagyis annak a társadalmi szabálynak a megszegése, hogy igazat kell mondanunk – az egyik leggyakoribb szabályszegés. A kutatók öt kísérletet végeztek el, ezek során olyan helyzetekbe hozták a résztvevőket, amikor lehetőségül volt hazudni, majd felmérték kreatív képességeiket is.
Az eredmények azt mutatták, hogy nyilvánvaló összefüggés van egy ember hazugságra való hajlama, és kreatív gondolkozásra való képessége között. Azok, akik csaltak vagy hazudtak a kísérleti helyzetekben, sokkal gyakrabban tudták megoldani a kreatívitást igénylő problémákat.
Kreatív problémamegoldó feladatok
Távoli Asszociáció Teszt: Ebben a feladatban az alany feladata, hogy kitalálja, melyik az a szó, ami mindhárom megadott szóval értelmes összetételt alkot. Vagyis bármelyikhez kapcsoljuk, egy újabb kifejezés jön létre.
Pl. Melyik szó alkot értelmes szóösszetételt a következőkkel?
lakk, virág, pörkölt
Válasz: köröm
Gyertya-probléma: A tesztet Karl Duncker német pszichológus alkotta meg 1945-ben, és habár azóta majdnem 60 év is eltelt, a kísérlet máig népszerű. A résztvevőket egy szobába viszik, ahol semmi más nincs, csak egy gyertya, gyufák és egy doboz rajzszög. Ezután a következő feladatot adják nekik: rögzítsék úgy a gyertyát a falra, hogy meggyújtás után ne csöpögjön a viasz a padlóra.
A megoldás abban rejlik, hogy a rajzszögek doboza talapzatként is szolgálhat, így ha a szögekkel a falhoz rögzítik, akkor bele lehet állítani a gyertyát. Az emberek nagy részének azonban gondot okoz, hogy a dobozt ne csak tárolóeszközként lássák, hanem el tudjanak vonatkoztatni eredeti funkciójától.
A hasonló feladatokkal végzett kísérlet arra is rámutatott, hogy hogyan támogatja a hazug és a kreatív cselekedetek összekapcsolódása az etikátlan viselkedés fennmaradását. A hazugság nagyobb kreativitást jelent, így képessé teszi az illetőt, hogy kreatív álcát vagy magyarázatot találjon saját becstelen viselkedésére, ami viszont sokkal valószínűbbé teszi, hogy a jövőben is így fog eljárni. És ezzel a szabályszegés körforgása be is zárult.
