Nemcsak a fogyókúrázóknak kell odafigyelniük rá, mit és mikor esznek, hanem mindenkinek, aki egyelőre még nem tervezi a műfogsor-vásárlást. Abban a pillanatban ugyanis, ahogy a szájunkba kerül egy falat, kémiai folyamatok indulnak meg. A szájban lévő baktériumok az ételben lévő szénhidrátokat kezdik el lebontani, és e folyamat melléktermékként savak képződnek. Ezek a savak folyamatosan támadják a fogzománcot, azaz ők a felelősek azért, hogy kezdetét veszi a szuvasodás.
Mi úgy léphetünk közbe, ha megpróbáljuk a lehető legkisebbre csökkenteni fogaink kitettségét ennek a savas környezetnek. Minél gyakrabban eszünk vagy iszunk, annál többször kerülnek savas környezetbe a fogak. Az egyik legalapvetőbb védekezés természetesen a fogmosás, de senki nem rohan minden egyes nassolás, vagy korty narancslé után a fürdőszobába. Sokat segíthet viszont, ha megismerjük néhány alapvető étel hatását a fogakra.
A vitaminok is védenek
Mindenki hallott már arról, hogy annak idején a tengerészek skorbutot kaptak, mert nem jutottak elegendő C-vitaminhoz. A skorbut következménye volt többek között az is, hogy kihullottak a fogaik. Ma már szerencsére nem ez az elsődleges veszély, de a C-vitamin általánosan is erősíti a fogínyt, és gátolja a fogínybetegségek kialakulását. Természetes formájában leginkább a friss zöldségekben, gyümölcsökben fordul elő.
Az A-vitamin elsősorban a fogínygyulladás ellen hasznos, ugyanis növeli a nyálkahártya ellenállóképességét a különböző fertőzésekkel szemben. Elsősorban a sárga, narancssárga zöldségekben és gyümölcsökben, valamint a levélzöldségekben (sóska, spenót) találhatjuk meg.
Leginkább a tejtermékekből, májból, tojásból és halakból vehetjük magunkhoz, és nélkülözhetetlen a csontok és a fogak épüléséhez, erősödéséhez. Ezt a vitamint a szervezet képes maga is előállítani, legalábbis az előanyagát, ami aztán UV fény hatására alakul át D-vitaminná. Egy napi adag előállításához körülbelül 5-10 perc napon tartózkodás szükséges.
Kiemelten fontos a csontképződés, és a sebgyógyulás szempontjából. Természetes forrása a tejtermékek, a leveles zöldségek, és a húsok.
Az ásványi anyagok közül a kalcium és a foszfor a legfontosabbak a fogaink számára. A fluor is a hasznosnak mondott ásványi anyagok közt van, de ezzel kapcsolatosan rengeteg a kétely és a vita. Hogy hasznos-e a fluor, kell-e fluortablettákat adni a gyerekeknek, és érdemes-e fluor tartalmú fogrémeket használni, annak eldöntése talán könnyebb lesz, ha a fent linkelt oldalakat elolvassák. (Nekem nem lett könnyebb, mert persze egymásnak teljesen ellentmondó vélemények gyűltek össze.)
forrás: www.webbeteg.hu
A fogbarátok
Sajtok, húsfélék, olajos magvak, és a tej. Magas kalcium- és foszfortartalmuk miatt ezek az ételek – legalábbis jelenleg ez a tudományos álláspont – képesek pótolni a fogakban azokat az ásványi anyagokat, amelyeket a savak kioldottak.
Bízvást ehetünk ropogós gyümölcsöket is (pl. almát, vagy körtét) és zöldségeket. Ezek magas víztartalma miatt enyhül a bennük található cukor hatása, és a nyáltermelést is fokozzák, márpedig a nyál mind a baktériumok elmosásában, mind a savak gyengítésében is szerepet játszik.
Vannak olyan – magas savtartalmú - zöldségek és gyümölcsök is, melyek fogyasztása elsősorban egy nagyobb étkezés részeként javallott. Ilyenek a citrusfélék, vagy a paradicsom.
Nem mindegy az sem, hogy mit iszunk. Fontos, hogy szomjúság ellen (azaz amikor a napi 1-2-3 liter folyadékról van szó) vizet, tejet, vagy édesítetlen teát igyunk. A zöld és a fekete tea tele van polifenolokkal, antioxidáns hatású természetes vegyületekkel, amelyek többek között a fogszuvasodást okozó baktériumokkal is felveszik a harcot. Étkezés után fogyasztva ráadásul ugyanezen tulajdonságuk miatt a kellemetlen lehelet ellen is hasznosak.
Minél jobban korlátozni kell a cukortartalmú italok fogyasztását (pl. cukrozott tea, kávé, üdítő), és sajnos ez alól nem kivétel a 100 százalékos gyümölcslé sem. (Meg persze az alkoholos italok.) Ha mégis ilyet választunk, akkor viszont célszerű egyszerre meginni az egész adagot, és egy idő után fogat mosni, nem pedig hosszan kortyolgatni, ami egész napra savas környezetben tartja a fogakat.
És akiktől óvakodni kell
Nem könnyű, de hacsak lehetséges, kerülni kell a csokoládé, a keménycukrok, a sütemények, a kenyérfélék és péksütemények, a sült krumpli, a banán és az aszalt gyümölcsök fogyasztását. Ezek (és számos, itt fel nem sorolt egyéb ételféleség) szénhidráttartalma nagyon magas, ráadásul némelyikük az állaga miatt hosszú időre megtapad a fogakon, ideális táptalajt biztosítva a baktériumoknak.
Érdemes odafigyelni arra is, hogy torokfájás, vagy köhögés ellen milyen gyógycukorkát választunk. Ezek feladata ugyanis az, hogy hosszú időn át bevonatot képezzenek a száj és garatüregben, nem mindegy tehát, hogy mennyi a valódi cukortartalmuk.
És mi a helyzet az édesítőszerekkel?
A cukrot helyettesítő mesterséges édesítőszerek (pl. szaharin, aszpartam, ciklamáz) nem táplálják a szájban lévő baktériumokat, ezért nem veszélyesek a fogakra. Vigyázni kell azonban a „cukormentes”, vagy a „cukrot nem tartalmaz” feliratokkal, hiszen ettől még lehetnek a termékben más természetes édesítők, mint rizs-, vagy malátaszirup, méz, esetleg fruktóz, ezek pedig már ugyanazt a hatást váltják ki, mint a cukor.
Igaz-e hogy a rágózás jót tesz a fogaknak?
A cukormentes rágók több szempontból is hasznosak a fogak egészségének szempontjából Egyfelől összeszedik a fogak közé szorult ételmaradékokat, másfelől fokozzák a nyáltermelést, ami viszont oldja a savkoncentrációt. A xylitol tartalmú rágó állítólag még javíthat is a fogak állapotán.
Néhány tipp a gyönyörű fogsorért:
(Ezeket a tippeket részletesebben, képekkel illusztrálva a WebMD honlapján találtam, érdemes végignézni az összeset.)
Fogselyem. Mégpedig fogmosás előtt. A selyemmel kipiszkált ételdarabkákat a fogkefe már könnyedén eltávolítja.
Óvatosan a fogpiszkálóval. Ha nincs kéznél fogselyem, belefér a használata, de könnyen felsértheti a fogínyt, vagy beletörhet a fogba.
Cserélje rendszeresen a fogkeféjét. Maximum 3 hónap után, de influenza esetén ne állomásoztassuk rajta olyan sokáig a bacikat, rögtön cseréljük le a betegség elmúltával.
Havonta kétszer mosson fogat sütőporral, különösen akkor, ha szereti a vörösbort, vagy a kávét, amelyek a fogak sárgulásáért felelhetnek. Ettől ugyanis szépen kifehéredik a fogsor. A baj csak az, hogy sokan nem bírják a sütőport, vagy egyenesen irritálja az ínyüket. Ők jobb, ha sütőpor-tartalmú fogkrémmel, vagy más fehérítőmódszerekkel kísérleteznek.
A nyelvmosás nem marketinghumbug. A savképző baktériumok előszeretettel telepszenek meg a nyelven, ezért nem árt, ha a fogkefével azt is átdörzsöljük fogmosáskor. Ez egyébként a szájszag ellen is jó módszer.
Vigyázzunk a gyógyszerekkel. Számos gyógyszer ártalmatlannak tűnő mellékhatása lehet a szájszárazság. A baktériumok ellen viszont fontos a nyáltermelés, ezért ha ilyen tüneteket észlelünk, akkor fokozottan ügyelni kell a megfelelő mennyiségű víz fogyasztására, és okos dolog rágót, vagy cukormentes cukorkát enni az étkezések után.
