A bőr problémát okozó érzékenységét leginkább a világos bőrű, -szemű, és -hajszínű embereknél figyelték meg. Akinek a családjában már előfordult atópiás, ekcémás és egyéb allergiás megbetegedés, jó eséllyel válhat érzékeny bőrűvé.
A szél, a nap, vagy pusztán csak a szoba szárazabb levegőjének hatására, a bőrön egyből megjelenhetnek a tünetek. Ilyenkor felszíne szárazzá válik, kipirul, viszketni kezd. Hirtelen hőmérsékletváltozás hatására aztán a bőrpír egyre intenzívebbé válik, a vörösség tartósabb lesz. Legrosszabb esetben jelentkezhet a rozácea, apró gennyes hólyagocskákkal, tágult erekkel és bőrmegvastagodással. Utóbbi azonban nem feltétlen alakul ki minden érzékeny bőrű embernél. A statisztikák szerint míg bőrérzékenységgel a nők 70-90 %-a él, addig a rozácea a lakosság 8-10 %-át érinti.
A bőr is becsapható
Az érzékeny bőr textúráját tekintve lehet száraz és zsíros, utóbbi már problémásabb. Télen az ilyen bőr állapota még tovább romolhat. A hideg a faggyút a zsírhoz hasonlóan, mintegy megdermeszti, így könnyen besűrűsödik, s eltorlaszolja a faggyú bejáratot. Ez olyan, mintha télen gyakorlatilag egy védőréteggel kevesebb lenne a bőrünkön.
A zsíros bőr kegyelemdöfése az ásványi olaj (paraffinum liquidiumnak is nevezik). Egy áthatolhatatlan filmet képez a bőrön és elzárja a bőrlégzést. Az ilyen bőrnek pedig elsősorban nedvességpótlásra van szüksége: ezeket a magas urea, hyaluronsav és főleg liposzóma- tartalmú készítményekből tudja felvenni. A liposzóma készítmények azonnal felszívódnak a bőrön, elfolyósítják a faggyút, és nem hagynak fénylő réteget maguk után.
Természetes olaj kontra ásványi olaj
Az ismertebb kozmetikumok 95 %-a tartalmaz kőolajszármazékot. Miért? Mert a bőr hidrolipid (legfelső) rétege az idő, a stressz és bizonyos gyógyszerek hatására folyamatosan vékonyodik, ezért a réteget pótolni kell valamivel. Jó esetben bőrazonos összetevőkkel, de azok drágák. Az ásványi olaj pedig olcsó. Egy kozmetikum használatakor a bőr, a Merkel-sejtek segítségével érzékeli az olajat, így azt a jelzést kapják, hogy a bőr védve van, ezért automatikusan lecsökkentik a természetes faggyútermelést. Ha pedig lemossuk ezt az ásványi olaj réteget, szárazbőr érzetet kapunk, mert a bőr ezután önmagától már „elfelejti” ezt a lipidréteget visszaállítani. Vagyis az ásványi olajjal lezárjuk a bőr felszínét, nem hagyjuk azt lélegezni, ezért egy állandó függőség alakul ki a termék újabb és újabb használatára késztetve minket. Nem, hogy hidratálna, de erősen szárít és gyulladást is okozhat.
Az ásványi olajat (mineral oil) kőlajból nyerik. Nemcsak, hogy nem természetes olajszármazékok, de a bőr számára teljes mértékben hasznosíthatatlanok. Olcsóságuk miatt használják babaolajakban, krémekben a drágább, értékes természetes olajak alternatívájaként.
A bőr hidrolipid rétegét felépítő faggyúban olyan sztearinsav található, mint a természetes olajakban: a makadámia olajban, a karitévajban, a szezámolajban és a jojobában. Érdekes, hogy a jojobát olajnak hívják, pedig 95 %- a viasz. Bőrünk egynegyede szintén viasz, ami a hidrolipid rétegben van, s feladata az antibakteriális védelem. A jojoba "bőrazonos" összetevőként ezért nélkülözhetetlen egy krémben. Ahogy a ligetszépe olaj is, - vízfolyékonyságánál fogva a megkeményedett faggyút képes folyóssá tenni- amely száraz, repedezett vagy aknés bőr kezelésére alkalmas. Ezek a természetes olajok értékesek, nagy tápértékűek, a szintetikus kőolajszármazékokkal szemben szájon át is fogyaszthatóak.
A felületes tisztítás megengedett
Az érzékeny bőr mindennapi tisztítása is türelmet és óvatosságot követel. Hámrétege vékonyabb, ezért érdemes viszonylag gyorsan és inkább kissé felületesen, mint alaposan megdörzsölve tisztítanunk, különben azonnal kipirosodik és feszül. Ráadásul minden szárító hatású, alkoholtartalmú lemosó, és vérkeringést serkentő kozmetikum irritálhatja az ilyen bőrt.
A legideálisabb megoldás, ha minél kevesebb komponensű kozmetikumokat használunk. Minél kevesebb illatanyagot és tartósítószert tartalmaz, annál jobb. Fontos, hogy a konzerválószerek között se legyen irritáló, allergizáló hatású. Ha valaki ugyanis érzékeny bármelyik anyagra, akkor még a legkevesebb mennyiség is káros lehet számára.
A természetessel is óvatosan!
Allergizáló hatóanyagok:
-Triclosan: tartósító-fertőtlenítő szer; rendkívül veszélyes, mert a szervezet egészséges működéséhez szükséges organizmusokat is elpusztítja, mivel nem tud különbséget tenni káros és hasznos kórokozó között
-MDGN (metildibromo-glutaronitril): tartósítószerként arc- és kézkrémekben, szemfestékekben, alapozókrémekben alkalmazzák; súlyos bőrgyulladást és allergiát okoz
-Glycerin: puhító és oldószerként használják; a bőr alsóbb rétegeiből elvonja a nedvességet, hogy felül hidratáltnak tűnjön, így belülről szárad ki fokozatosan a bőr
-Lanolin: gyapjúból nyerhető zsíros anyag, súlyos bőrkiütést okoz
A természetes alapanyagokat tartalmazó kozmetikumokkal is csínján kell bánnunk. Lehetnek közöttük komoly allergének, mint például egyes illóolajak, vagy a nyugtató hatásáról ismert kamilla, és körömvirág. Ugyanez igaz az otthon kikísérletezett házi pakolásokra is, attól függetlenül, hogy ezek is természetes anyagok. A tojás, méz, túró s egyéb összekeverendő ételszármazékok ugyanúgy allergizálhatnak.
A leggyakrabban allergizáló, kozmetikumokban található összetevők a parfüm és a konzerválószerek mellett az olyan növényi kivonatok, mint a kamilla, a citrusfélék, vagy a málna, eper, kivi gyümölcsök, és a növényi olajok. Óvatosan kell bánni a méz-propolisz tartalmú csodaszerekkel is. Manapság nagyon divatos az alga használata, amely gazdag jódban és nyomelemekben, ezáltal kiváló hidratáló, tápláló és nyugtató hatású. Ha azonban valaki jód- és fémérzékeny, könnyen kivörösödhet a bőre.
A "bio" vagy a "csak növényi kivonatokat tartalmazó” -irányzat kozmetikumai tehát nem minden esetben jelentenek garanciát. Bár vegyszermentesek és tiszták, ha a növényi komponensekből nincsenek kivonva azon allergén anyagok, melyekre érzékeny valaki, ugyanúgy túlérzékenységi reakció léphet fel.
A termékcsaládokat elfelejthetjük
Az érzékeny bőr még nem jelent allergiás állapotot, de aki bármilyen szokatlan allergiás reakciót tapasztal bőrén, figyelje meg miket használ mindennap. Nem egyszerre lecserélve az összeset, hanem fokozatosan, hétről-hétre egy-egy terméket elhagyva van esély kizárni az allergizáló tényezőket.
Ha egy kozmetikum gyanús, már csak a komponensek közül kell az allergént kiszűrni. Allergiatesztek segíthetnek ebben. Van allergiavizsgálat, ahol egyszerre 35-40 különböző anyagot vizsgálnak, s bár sokkal többféle anyaggal érintkezünk egy nap során, és nehéz a pontos allergén kiszűrése, mégis jelentősen leszűkíti az allergizáló anyagot körét. A reklámok lelkes tanácsa ellenére, éppen ezért nem ajánlott komplett termékcsaládot vásárolni, hiszen minden tagjában hasonló összetevőket, azonos tartósítószereket találhatunk.
Érdekes, hogy az emberben ugyanaz az anyag nem minden esetben vált ki túlérzékenységet vagy allergiás tünetet. Ez általában függ a stressztől, a menstruációs időszaktól, de egy lázas állapot, vagy egy komolyabb napleégés is befolyásolhatja.
Sokszor a bőrön jelentkező ismétlődő tünetek már másodlagosak, ezért ilyenkor jobb bőrgyógyászhoz fordulni. A problémát a szervezetben akár egy gyulladás, egy gócpont, vagy anyagcserezavar is okozhatja.
Tanácsok érzékeny bőrre:
♣ A száraz érzékeny bőr nem szereti a napsugarakat. Az ilyen bőr víz- és zsírhiánnyal küzd, s a napsugarak ezen értékes anyagokat még inkább kivonják belőle.
♣ Inkább zuhanyozzunk, és hetente legfeljebb csak két alkalommal válasszuk a kádfürdőt, ugyanis a meleg víz hatására kiszárad és csökken a bőr védekezőképessége.
♣ A koffeintartalmú élelmiszerek hatására az érzékeny bőr intenzívebb bőrpírrel reagál, ezért csak mértékkel fogyasszuk.
♣ Az alkohol és az erős fűszerek szintén keringésfokozóak, így a vörös foltok mellett viszketést is okozhatnak.
♣ Allergiás és érzékeny bőrűek mindig érdeklődjenek a kozmetikusnál, hogy tart-e allergiás bőrre való kezeléseket. Ha nem, inkább ne kísérletezzenek! A gyümölcssavas készítményeket, a mechanikus peelinget és a gőzölést is kerülniük kell.
