tisztasági festés

Tisztasági festést beütemezni nem csak tavasszal lehet. Azért szokás akkor, mert a hőmérséklet ideális a festéshez, és a tavaszi nagytakarítás hagyománya is berögzült már. De képzeljük magunkat a szállásadók helyébe, akiknek a nyári szezon végeztével egy gyors tisztasági festést is be kell ütemezniük. 

Nemcsak esztétikai, de egészségügyi célja is van egy ilyen festésnek. A falak felületén megtapadó por, kosz és penészspórák a beltéri levegőt szennyezik, ezért javasolt 2-3 évente a tisztasági festés.

1. A fal minőségén és a hőmérsékleten sok múlik

Nem véletlenül kezdtük a felvezetőt a tisztasági festés „definíciójával”. Egy festőt ki lehet hívni tisztasági festésre és szobafestésre is. A különbség annyi, hogy az előbbinél a festő nem áll neki lekaparni a falat, ahol az már nem bír el még két réteg festéket. Kisebb javítások, falfuratok leglettelése még belefér, de a régebben felhordott 6 réteg festék leverése, és a fal javítása már komolyabb feladat. Ezért 

és ha a próbafestés során a hengerre tapad a korábbi réteg, akkor nem úszod meg a kaparást.

Sok múlik a levegő hőmérsékletén is, egy szakember rutinjával, kézre álló eszközeivel és anyagismeretével képes nyári időszakban is festeni. Amatőröknek azonban javasolt 20-25 Celsius-fok közötti hőmérsékleten és szárazabb időben hozzáfogni a munkának. A melegben ugyanis sokkal gyorsabban szárad a falfesték és a gipsz is, így meggyűlhet a bajod ezzel az egyébként egyszerűnek tűnő feladattal.

2. A mélyalapozóról hallottál már?

Kétrétegnyi festék elég kell legyen, de ha a jó fedést és a foltmentességet szeretnéd garantálni, akkor mélyalapozót kell bevetned. A mélyalapozó alapvetően kötőhidat képez a különböző rétegek között, használatával sokkal jobban tapad majd a felhordott festék, valamint száradás után garantáltan nem lesz foltos. Jól jöhet akkor is, ha a régi falfelület már felrepedezik a festék nedvessége miatt. Ez a köztes réteg kiegyenlíti a fal nedvszívó képességét, és tartósabb alapot képez az új festéknek. 

A mélyalapozót glettelés után vidd fel a falra, nagyjából, mintha festéket hengereznél. Használatával egyrétegnyi festéket biztosan spórolhatsz, és kiküszöbölheted a csíkos-foltos, amatőr eredmény kockázatát.

3. Nem mindegy, hogy milyen színt választasz

A „kimeszelés” analógiájára sokan a fehér falfestést társítják a tisztasági festéshez, pedig ez a falszín felfrissítését jelenti, ami nem feltétlenül kell, hogy fehér legyen. A falszínválasztásnál mindig előre is kell gondolkozni, ugyanis tisztasági festést csak ugyanazzal vagy sötétebb árnyalattal érdemes végezni. Ha előre kevert festékkel készült a falad, akkor a teendő csak annyi, hogy megtaláld a festékbolt polcain ugyanazt a festékdobozt. A gyártók azonban gyakran felfrissítik a választékukat, így szükséged lehet B tervre is. 

Amennyiben kevertetted a festéket, és még emlékszel a színkódra, akkor nyert ügyed van. Választhatsz ezen a színen belül más minőségű, matt vagy fényes, mosható, hipoallergén verziót is. Ez csak az igényeiden és a pénztárcádon múlik. 

Amit nem javaslunk, hogy saját magad keverd ki színezőpasztával a festéket. Hiszen lehet, hogy marad még egy-két falhiba javítására extra festéked, de egy következő tisztasági festésre elegendő mennyiség tuti nem. Ez esetben rögtön a B tervre kell kapcsolni, egyből új színt kell találnod. 

A mennyiségeken lehet még elcsúszni, általánosságban elmondható, hogy 1 kg festék kb. 6 négyzetméter falfelület lefestésére elég. Alaposan számold ki a falfelületek nagyságát, és készülj arra, hogy két rétegben kell majd felhordanod a festéket. Csak ezután menj el beszerezni a kellékeket.

Változtatnál a falszínen? Arra is van pár ötletünk, olvasd el a falszínek élettani hatásairól szóló írásunkat is!