Az EU szakértői szerint az európai fiatal értelmiség megcélozta egyes megüresedett belvárosi negyedek újra benépesítését, bizonyos magasabb társadalmi rétegek tagjai pedig szívesen költöznek korábban alacsonyabb presztízsű kerületekbe. Ez a két dzsentrifikációs jelenség a turistáknak történő rövid távú lakásbérbeadások elszaporodásával folyamatosan emelkedőben tartja a lakbéreket. Ráadásul az energiaszegénység gondjában is ma már legkevesebb 34 millió európai osztozik.
Ezek az aggasztó tendenciák ma már nemcsak az alacsony, de akár a közepes jövedelemből elő családokat is a kilakoltatás, valamint a hajléktalanná válás veszélyével fenyegethetik
– ezért a helyzet megoldást sürget, írta meg a Pénzcentrum.
Az Európai Unió Régiók Európai Bizottsága (CoR) Területi Kohéziós Politikáért és az Uniós Költségvetésért Felelős Szakbizottság (COTER) februári ülésének egyik főtémája ezért a fenntartható és megfizethető lakhatás volt.
Az Európai Unió épületállományának mintegy 85%-a, azaz több mint 220 millió épület 2001 előtti.
A szakértők egyetértenek abban, hogy
egészséges, fenntartható és funkcionális otthonok teremtésében kell gondolkodni, és most az uniós intézményeken a sor, hogy jobban támogassák a helyi és regionális önkormányzatok fenntartható és megfizethető lakhatás biztosítására irányuló törekvéseit.
Ennek érdekében a szakbizottság 10 pontban fogalmazta meg a kihívás kezelésének tervét.
Ezek között között szerepel annak megállapítása is, hogy Európa-szerte 10% fölött van azoknak a száma, akik lakhatásra teljes bevételeik több mint 40%-át kell, hogy fordítsák, miközben a szakbizottság a lakhatásra mint jogra tekint, ezért nemcsak strukturális, de személyre szabott szolgáltatásokat sürget. Mindezek érdekében anyagi források átcsoportosítását szorgalmazzák, hogy a helyi és regionális önkormányzatok a magán-, a szövetkezeti, az állami és a szociális lakhatási alternatívák kérdését érdemben kezelni tudja. A jövőben elvárnák, hogy az épületek szerkezeti korszerűsítése azok energetikai felújításával is együtt járjon, megfelelve a korszerű szeizmikus, tűzvédelmi és más biztonsági elővárásoknak is. A fontosabb pontok között továbbá arra kérik az Európai Bizottságot, hogy miközben az épületek fűtésének, hűtésének és szellőztetésének korszerű megoldására ösztönzi az önkormányzatokat, azok gondoskodjanak az ehhez kellő szakemberek megfelelő képzésének biztosításáról is.
Az Európai Bizottság épület-korszerűsítési kezdeményezésében kísérleti jelleggel száz felújítási projektet és építési körzetet határozott meg, hogy 2030-ra megduplázza a felújítások mértékét. Az önkormányzati épületek energiahatékonyságának megoldására 28 településen már jelenleg is aktívan dolgoznak.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
