1. rész: Hirtelen lett egy kutyám
2. rész: Hogyan tartsunk életben egy kiskutyát?
3. rész: Kétmillió kutya országa - Dilemma a nevelés
Az előző kutyám felnőttként került hozzám, és több hónapba telt, még sikerült csökkenteni a szorongásrohamokat, amelyek egyedül törtek rá - szinte egyetlen ép berendezési tárgy sem maradt a lakásban. Mimivel könnyebb dolgom volt, ez is mutatja, mennyire fontos, hogy időben kezdjük el a szoktatást. Bármi történhet, ha váratlanul többet kell olyan helyen lennünk, ahová nem vihetjük (pl. munkahelyváltás), akkor ne felnőttként találkozzon először tartósabb hiányunkkal.
Az ugatás, rágcsálás, rombolás a kutyák ösztönös reakciója a szorongásra, nem rosszindulatból, bosszúból tesznek kárt tárgyainkban, csupán a stresszt próbálják meg levezetni.
A megelőzés első pontja tehát a távollétből fakadó feszültség tompítása. Be kell látnunk, hogy ha a kutyánk nem úgy "működik", ahogy elvárnánk, akkor mindig a saját viselkedésünket kell felülvizsgálni.
Fokozatos tréning az egyedüllétre
Mimit fokozatosan szoktattam az egyedülléthez. Ez nem azt jelenti, hogy először félóra, aztán egy óra, majd végül három óra – mindig csak néhány perccel növeltem az időt és néha visszafelé is léptem, hogy ne azt érezze, egyre többet vagyok távol. Ha néhány napig tudatosan figyelsz erre "tréningre", később nagyon hálás leszel magadnak – akinek volt már tornádóként romboló kutyája, biztos nem fogja sajnálni ezt a fáradságot.
Tévhit, hogy a kutya csak akkor pusztít, amikor túl sok időre hagyod egyedül, általános tapasztalat, hogy a legnagyobb rombolást az első magányos fél órában követik el, így egy rövid bevásárlás után is ugyanakkora rendetlenség várhat, mint egy teljes munkanap után. Mivel Mimi még kölyök, fontos figyelembe venni, hogy ne maradjon olyan sokáig egyedül, hogy meg kelljen szegnie a szobatisztaság nem is olyan rég rögzített szabályát – nappal egyelőre legfeljebb 3-4 órára hagyom otthon, éjszaka más a helyzet, hiszen azt amúgyis ki kell bírnia, így nem kell korán hazajönnöm egy hosszabbra sikerült buliból.
Ne rendezz búcsújelenetet!
Soha nem búcsúzkodom, és a szoktatási időszakban figyelek rá, hogy ne az intenzív készülődés, le-föl rohangálás, pakolászás után lépjek ki az ajtón. Elintézek mindent és visszaülök pár percre, hogy ne legyen olyan nagy hangsúly a távozásomon. Többnyire zenét hallgatok, ezért arra is figyelnem kell, hogy ne közvetlenül induláskor kapcsoljam ki, mert akkor a nagy csend hirtelen áll be, ami feszültséget kelthet. Ezekre mind azért van szükség, hogy ne legyen erős választóvonal az együtt töltött idő és az egyedüllét közt.
Nem szabad, hogy a kutya érezze, hogy sajnálom, féltem, szomorú vagyok, hogy egyedül marad – a világ legtermészetesebb dolga, hogy elmegyünk, elvégre nem lehetünk folyton együtt. Ugyanez vonatkozik a megérkezésre is – nem hagyom, hogy nagy esemény legyen az érkezésem, nem viszonzom, ha nagy lendülettel üdvözöl, pár percig nem is veszek róla tudomást. Ez a távolságtartás nem könnyű, de az előbb említett okból nagyon fontos – aztán kis idő múlva természetesen magamhoz hívom, simogatom, leviszem sétálni.
Felesleges energiák és kísértések
Szinte mondani sem kell, hogy nagyon fontos a megfelelő mennyiségű mozgás, egy fáradt kutya kevesebb kárt fog tenni a lakásban. Bizonyos fajtáknál a szellemi megterhelést is biztosítanunk kell, ha olyan munkakutyát, mint pl. a beagle-t nem foglalkoztatunk napi szinten változatos játékokkal, feladatokkal, akkor nagyobb valószínűséggel fogja a felesleges energiáit a bútorokon levezetni.
Ugyanilyen magától értetődő, hogy amég nem tudod kiszámítani a kutyád reakcióit, lehetőleg minden olyan tárgyat pakolj el, amit féltesz (iratok, napszemüveg stb.) – plusz kísértés faktor, ha a tárgy erősen viseli az illatodat, és itt nem csak a cipőkre kell gondolni, hanem például érdemes magasabban lévő polcra tenni a kedvenc könyveidet is – az előző kutyám egy teljes Esterházy Péter-sort pakolt le egy délután alatt, azóta sincs borítója a Szív segédigéinek. Ha már látod, hogy nincs baj, akkor fokozatosan hagyhatsz elől dolgokat, hogy megnézd, mit tesz vele. Mimi elől például még mindig elpakolom a laptop kábelt, de már cipőket merek előlhagyni. Valaki kikészít rágcsálható játékokat, hátha a kutya azokat választja a bútorok helyett. Bevallom, én nem hiszek ebben, sőt, alig láttam olyan játékot, ami szétrághatatlan, és nem jelent veszélyt egy kölyökkutyára.
Ha mégis megtörténik a baj…
A fenti szabályok betartásával jó eredményeket lehet elérni, de ha mégis várna valami kellemetlen meglepetés otthon, fontos, hogy ekkor már ne büntessük meg a kutyát. Tévhit, hogy a kutyáknak nincs jól működő emlékezete, de az időben elcsúsztatott ok-okozati viszonyokat valóban nem tudják olyan rugalmasan kezelni, mint az emberek. Például ha reggel 8-kor otthagyod, ekkor megrágcsál valamit, majd egész nap békésen szundikál, ezután te délután 4-kor összeszidod, akkor nem fogja tudni összekapcsolni, miért kapja a büntetést, így csak a távolléteddel kapcsolatos szorongást fogod erősíteni. Minden kutyatartó számára ismerős a "tudja, hogy rosszat csinált" viselkedés, ám ezt sokszor akkor is produkálják az ebek, ha ténylegesen nem tettek rossz fát a tűzre.
Fotó: Kováts Dániel