„Lázas vagy? Nem múlt el a fertőzésed? Vegyél be antibiotikumot, az megoldja!” Nagyon sokszor hallottuk már ezt a tanácsot önkéntes problémamegoldó ismerősöktől, jót akaró családtagoktól. Az öndiagnózisnak és a felelőtlen antibiotikum-fogyasztásnak azonban súlyos következményei vannak saját egészségünk, sőt, az egész emberiség jövőjének szempontjából is.
Az antibiotikumokat bakteriális fertőzések, pl. tüszős mandulagyulladás, húgyúti fertőzések, agyhártyagyulladás, vérmérgezés, stb. kezelésére vagy megelőzésére használjuk. Az antibiotikumok képesek a szervezetben megtelepedett baktériumokat elpusztítani, illetve meggátolni azok szaporodását. Az első antibiotikumot Alexander Flemming fedezte fel 1928-ban, a penészgombából (Penicillium notatum) kivont penicillin formájában. Ezzel új korszak kezdődött: sok millió ember gyógyult fel olyan fertőzésekből, sérülésekből, amelyek addig nem adtak esélyt a túlélésre.
„Az antibiotikumok a szervezetünkbe bejutott, betegségeket okozó baktériumokat pusztítják el, vagy meggátolják azok szaporodását” – mondja Dr. Cseri Valéria háziorvos.
„Nem a tüneteket szüntetik meg, hanem magát az okot, de csak és kizárólag bakteriális fertőzésekre hatnak. Ezért nagyon fontos, hogy egy egyszerű nátha esetén ne az legyen az első, hogy antibiotikumot ad az az orvos, vagy kerít valahonnan a beteg”.
A megfázások (így a nátha) túlnyomó része ugyanis vírusos eredetű, az antibiotikum pedig a vírusra nem hat.
Kőbe vésett alapszabályok
Köztudott, hogy az antibiotikumok gyorsan hatnak, felgyorsítják a gyógyulás folyamatát. Ezért sokan inkább bekapják a korábbi kúrából megmaradt gyógyszereket, minthogy orvoshoz menjenek, vagy ágyban, párnák közt gyógyuljanak. Pedig simán lehet, hogy teljesen feleslegesen teszik mindezt: az influenzavírussal szemben például az antibiotikumok hatástalanok. Ugyanakkor a gyógyszerre érzékeny baktériumok kipusztulnak, és helyükre az antibiotikumra fittyet hányó törzsek kerülhetnek.
„Az antibiotikum egy nagyon jó és hasznos szer, ha azt megfelelő időben, a megfelelő helyen alkalmazzák” – folytatja a háziorvos.
Az egyik fontos szabály a szedésével kapcsolatban az, hogy legyen szakember, aki eldönti, hogy szükség van-e rá.
"Én mindig azt szoktam mondani, hogy van a kórokozó és van erre fogékony szervezet. A háziorvosnak nagy előnye van, mert ismeri a beteg, másképp dönt egy fiatal, egészséges, nemdohányzó, sportos ember esetében, és máshogy egy olyannál, akinek sok alapbetegsége van, szívbeteg, asztmás, vagy cukorbeteg, stb.”
Ha mindenképp antibiotikumra van szükség, lehetőleg a „legkeskenyebb spektrumút” kell választani, célzottan az adott betegségre valót - mondja Dr. Cseri Valéria. Szintén nagyon fontos szabály, hogy az előírásnak megfelelően, végig kell szedni a kúrát. Egyetlen olyan baktérium sem maradhat a szervezetünkben, amelyik hozzászokott a gyógyszerhez, és ami így rezisztens törzset képezhet.
A baktériumok visszavágnak
Mára egyértelművé vált, hogy túlzásba vittük az antibiotikumok helytelen használatát, és egyáltalán nem biztos, hogy mi állunk nyerésre. A baktériumok képesek arra, hogy alkalmazkodjanak azokhoz az antibiotikumokhoz, amelyekkel többször találkoznak. Amennyiben a baktérium mutálódik, és ellenállóvá válik a hatóanyaggal szemben, úgynevezett antibiotikum-rezisztencia alakul ki. Megjelentek a szuperbaktérium-törzsek is, amelyekre egyik ma ismert antibiotikum sem hat - vagyis nincs ellenük hatásos gyógyszer.
Egy tanulmány szerint a fertőzéses megbetegedések jelentik a második leggyakoribb halálokot a világon. Évi szinten világszerte kb. 700 ezer, csak Európában pedig évente 25 ezer ember hal meg antibiotikum-rezisztens baktériumok okozta fertőzések miatt. És a szakértők szerint ez még csak a kezdet: Dame Sally Davies professzor, angol tisztifőorvos úgy véli, a trend növekedni fog, és néhány évtizeden belül véget érhet a modern orvoslásnak ezen fejezete. Az „antibiotikumok utáni” korszakban az olyan, ma még könnyen gyógyítható betegségekkel sem lehet majd felvenni a harcot, mint a tüdőgyulladás, és egy egyszerűbb műtét is halálos kimenetű lehet.
A gyógyszeres kúra idején általában nincsenek a táplálkozásra vonatkozó előírások, kivéve a gyógyszerek beszedésével kapcsolatosakat. Van olyan antibiotikum, amelyiket üres gyomorral, és van olyan, amit étkezéssel összekötve kell bevenni - hívja fel a figyelmet a háziorvos. Azt is követni kell, hogy hányszor, és milyen hosszan kell szedni, ehhez a gyógyszer dobozában ott van az ismertető, de a gyógyszerész is ráírja a dobozra a recept alapján. Az meg alap, hogy aki beteg, könnyű ételeket fogyasszon, a csülkös bableves emésztése eltereli a szervezet figyelmét a gyógyulásról. Még szerencse, hogy ilyenkor amúgy is könnyebb fogásokra vágyunk, ha egyáltalán van étvágyunk.
A megfelelő folyadékpótlás is fontos, mivel ezek a betegségek sokszor lázzal járnak. Ha nincs étvágyunk, kalóriadús gyümölcsleveket érdemes fogyasztani a szakember szerint. A kúra idején hasmenés is előfordulhat: okozhatja az antibiotikum tablettában levő vivőanyag, de maga az antibiotikum is kiválthatja. Ebben az esetben újra orvoshoz kell fordulni, konzultálni kell.
Megelőzni az inváziót
Nem közvetlenül a kúra idején érezzük a hatását, de nagyon fontos szabály: védjük a velünk együtt élő, jótékony baktériumokat (bél- és hüvelyflóra)! Az antibiotikumos kezelés során a bél- és hüvelyflóránk is károsodhat, amit néha nagyon nehéz helyrehozni.
„Ha jó indikációval adják, az antibiotikum jótékony hatása megmutatkozik – meggyógyul a beteg.
De az antibiotikum sajnos nem csak a kórokozót károsítja, hanem a beleinkben lévő milliárdnyi másik hasznos baktériumot is, ami kell az emésztéshez, a székletképzéshez – a napi létezésünkhöz” – mondja a háziorvos.
„Amikor a hasznos baktériumot elpusztítjuk, helyet adunk pl. a gombáknak. Van olyan páciensem, aki az antibiotikum mellé egyből gombásodás elleni szert is kér”. A bélflóra mellett nemcsak a hüvelyflóra károsodhat egyébként, férfiaknál is előfordul nemi szerv tájéki gombásodás.
Hogy mindezt elkerüljük, a bél baktériumflóráját szájon át szedhető probiotikus készítménnyel (jótékony hatású baktériumokkal) érdemes támogatni, hiszen az egészséges bélflóra fontos tényező a szervezetünket támadó kórokozók elleni harcban.
Ugyanez igaz a hüvelyflórára is: ha borul az egyensúly, és a hüvely mikroflóráját legnagyobb részben alkotó tejsavbaktériumok (lactobacillusok) száma lecsökken, megszűnik a természetes védelem – többek között a gombás hüvelyi fertőzésekkel szemben is. Innen pedig ismerős a történet: pillanatok alatt átveszik a terepet a gombák, és elbúcsúzhatunk egy időre az úszástól, a nemi élettől, de a kedvenc fehérneműnktől is.
Mennyivel egyszerűbb megelőzni ezt az egész horrorsztorit, és beszerezni egy készítményt, ami regenerálja a hüvelyflórát?
MAN: L.HU.COM.CC.26.02.2018.1539
A cikket a Brand & Content készítette a Canesflor megbízásából, nem a Dívány szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.
