Teszt: eddig azt hittük, szeretjük a krémest

Amikor egyik kolléganőm bedobta a szerkesztőségi értekezleten, hogy teszteljünk krémeseket, mindenki lelkesen helyeselt: a krémest mindenki imádja! Fel kellett tehát venni a tesztelnivalók listájára. 

A kóstolóra kilenc olyan cukrászda termékét neveztük be, amelyeket sokan ismernek. Próbáltuk megszerezni a krémesek összetevőit is, de sajnos a legtöbb helyen nem tudtak kielégítő válasszal szolgálni erre a kérdésre. Még nem tart ott a hazai cukrászat, hogy ilyen jellegű kérdésekre válaszoljanak, meg egyébként is, a vevő az egyen, ne kérdezősködjön. Na.

Ahol kaptunk választ, azt meg is mutatjuk. És nem a pontos receptekre voltunk kíváncsiak, csak, hogy főzött krémből, vagy porpudingból készültek-e a krémesek, vaj vagy margarin került a tésztába, ilyesmik.

Mondjuk legalább az kiderült - legalábbis az eladóktól úgy tudjuk - , hogy az összes, általunk próbált krémesben helyben főzött, saját gyártmányú krém van. Nos, némely terméknél ez számunkra azért erősen kérdőjeles, de persze elhisszük amit mondanak nekünk.

A krémeseket nem tudományos alapon vizsgáltuk (nehéz is lett volna pontos összetevőlista nélkül), tehát kizárólag érzékszerveinkre hagyatkoztunk a pontozás során. A maximálisan elérhető pontszám 35 volt, az aranyérmesnek sikerült egyedül átvinnie a 20-as határt.

A tesztelők szerint ilyen az ideális krémes: könnyű, nem túl gejl, nem túl édes, nem túl tejporízű, pont jó, ropogós leveles tésztával és lehetőleg leheletnyi porcukorral a tetején. Csupa krémesszerető kóstolta a süteményeket, és saját maguk is meglepődtek, hogy milyen rosszul lehet lenni a krémestől.

„A krémes az egyik kedvenc sütim, többek közt azért is, mert a családi vasárnapi ebédre egyértelműen a krémes az egyetlen, amit mindenki szeret. A gyerekek imádják mancsikolni, a nagymamák imádják kritizálni és nyammogni rajta, a szülők pedig boldogok, hogy mindenkinek jó.” 

„Soha többet nem eszem krémest, ha ezt tudják a legjobb cukrászdák Budapesten!”

Utolsó helyezett: Cziniel krémes, 12 pont 

„Ruszwurm krémes” az eladók szerint, akik nem tudják, mi van benne, pedig sokan szokták kérdezni, annyi biztos, hogy tejszínhabos a krém. Ettől nem lettünk okosabbak, és fogalmunk sincs (ahogyan az eladóknak sem), hogy mi a fenéért hívják Ruszwurm krémesnek. Mindenesetre a teszt után összehasonlítottuk a Ruszwurm krémesét és ezt, és azt kell, hogy mondjuk egy leheletnyi hasonlóság sincs a két édesség között.

Nyolcadik helyezett: Gerbeaud krémes, 14 pont

Kicsit szomorú, hogy az egyik legdrágább krémes csak az utolsó előtti helyre tudott becsúszni, és az a helyzet, hogy a bejgliteszt után (meg úgy egyébként is) elég sokat vártunk a Gerbeaud-tól. Hát ez most nem jött össze. A krémje legalább főzött. Fontos információ: ha ki akarja próbálni, hogy mit tud ez a krémes, javasoljuk, hogy elvitelre kérje, így „csak” 1125 forint, míg ha helyben fogyasztaná el, már a dupláját kell kicsengetnie, 2250 forintot. Most ugye ön is hangosan felröhögött? Akkor jó. 

Hetedik helyezett: Jégbüfé krémes, 15 pont

Két kóstoló volt csupán, aki rajongott ezért a termékért, úgy tűnik, jól felpontozták a Jégbüfé krémesét, amit csak akkor vegyen meg, ha bűnhődni szeretne. A krémje állítólag főzött, csak az a kérdés, hogy miből...

Negyedik helyezett: Szamos krémes, 17 pont

Ugyanannyi pontott kapott a Szamos és az Auguszt krémese, ezzel már tuti nem fürdik be, ha prominens személyeket (értsd: anyós) vár ebédre. És persze minden dobogós is ide sorolható. 

„Vastag tészta, habos, főzött krém, nekem ez a klasszikus krémes.” „Olcsó tejszeletre hasonlít az íze.” „A tészta kicsit zsíros, a krém könnyű, habos, finom. Összességében jobb közepes.” „Elég margarinos-tejszínes, a leveles tészta száraz.” „Ezt kóstoltam először és simán ízlett. Aztán pár másik krémes után visszatértem rá, és már csak tejszínes, sűrű habkrémnek éreztem az egészet, baromi nehéznek és rossznak.” „Az egész teljesen jellegtelen, talán a tésztának van még valami íze."

Bronzérmes: Horváth krémes, 17,5 pont

Megoszlottak a vélemények a horváthos krémesről, abban viszont mindenki egyetértett, hogy vaníliakrém helyett inkább maradtak a sima tejszínhabnál, és valószínűleg valami zselésítőnél, így született meg ez a krémes. Nem rossz termék, de nem a megszokott vonalat viszi. Azonban nekik is jár a bónusz pont, ugyanis kérésünkre kézzel írt papíron mellékelték miből áll a krémesük: liszt, tej, vanilin, tojás (egész), vaj, tejszín.

Ezüstérmes: Ruszwurm krémes, 18 pont

Az édesszájúak kedvence volt a ruszwurmos krémes, és ez volt a leginkább szétfolyós is. Lehetetlenség maszatolás nélkül elfogyasztani, kisgyerekeknek egyáltalán nem ajánlott partedli és gumikesztyű nélkül, és hát egy szerelmes első randin se ezt érdemes megpróbálni kulturáltan elfogyasztani. Viszont finom.

Enyhén elfolyós, talán liszttel sűrített, vagy állagjavítózott, mert egészen furcsa a konzisztenciája. A tészta nekem vékony.”  „Nagyon folyós a hab, az íze nem rossz.” „Jó ropogós tészta, édes a krém és kicsit lisztes hatást kelt. Nekem az egész kicsit túl édes, de nem rossz.” „Mint a kelt tészta, amiből fánk lesz.” „Elsőre ez is szupernek tűnt. Aztán egyszer csak beütött, hogy ez túl édes, húzza a szám, túl vajas, nagyon tömény, a tészta puha.” „Gyakorlatilag nincs tészta, de nem baj, mert amennyi  van, az se jó. A krém nem olyan rossz."

Aranyérmes: Daubner krémes, 24,5 pont

Ami elsőre feltűnt, a Daubner volt az egyetlen olyan cukrászda ezen a megmérettetésen, amelyik egyáltalán nem adott a külsőségekre. Az összes többi cukrászdának saját, nyomott csomagolópapírja van (az mondjuk tök mindegy, hogy jól néz-e ki, vagy sem), a Daubner viszont beéri egy sima, fehér papírral. Szerencsére a krémes ízén ez semmit nem változtatott. Mindenesetre  elég magabiztosan nyert, és az ára is jó. Gratulálunk az első helyhez, és most mindenki menjen, és toljon be egy jó kis krémest!