Az angol turkálók dömpingje idején egy fiatal vállalkozó a ruhacserében látott fantáziát – az egyre szaporodó turkálók még a válságban sem jelentenek veszélyt az elit márkákra, legfeljebb azok outlet üzleteire: a divatfogyasztás "táplálékláncában" könnyen karitatív szervezetnél végzi a két éves Dolce&Gabbana ing.
"A magyar piac egészen sajátos. Itthon még nem terjedt el, hogy valaki kialakítja a saját stílusát, és előremutató módon vállalja azt. Inkább stílusok majmolása megy és a divatkövetés"
“Szeretnénk itthon is meghonosítani a ruhacsere gyakorlatát, amelyik Amerikában és Európa több országában nagyon jól működik. Ez még turkálós vásárlásnál is olcsóbb ruhaszerzési módot jelent” - kezdte vállalkozásának a bemutatását Fentősi Gábor a Resale használtruha és ruhacsere üzlet tulajdonosa, aki az olcsó és környezettudatos hívószavakat beszélgetésünk alatt előszeretettel hangsúlyozta.
A fiatal vállalkozó külföldön “vendéglátózott” évekig, majd hazatérve úgy döntött, amerikai mintára árucserére szakosodott ruhaüzletet nyit. Tudomása szerint a Lehel téri piac közelében működő üzletének egyelőre nincsen konkurenciája, a ruhacsere itthon alkalmanként működik.
A WAMP és a Hints Institute közös Ökoteregetés nevű egynapos rendezvénye 2008-ban, a Föld napján sikeres volt, legalább háromszázan vitték a Gödörhöz a megunt ruháikat, amelyekért cserébe ugyanannyi használt ruhát vihettek haza, amennyit ők maguk a közösbe adtak. Az árucsere azonban így nem működik bolti keretek közt, Fentősi Gábor szerint ez az üzleti modell gyors és biztos csődhöz vezetne.
A magyarok nem alakítják ki a saját stílusukat
"Nagyon magasak az üzletek bérleti díjai és az alkalmazottakat is ki kell fizetni. Így az Amerikában már működő rendszert vezettük be, hogy a nálunk vásárolt, majd visszahozott holmit az eredeti ár harmadáért veszünk vissza úgy, hogy abban az értékben nálunk elkölthető vásárlási utalványt adunk. Visszaveszünk ezenkívül olyan ruhákat is, amelyeket nem nálunk vásároltak, de ennek a feltétele, hogy jó minőségűek, és divatosak legyenek.”
Azon, hogy a turkálók kínálatában mi számít divatosnak, Fentősi Gábor sokat töprengett már. “Azok a ruhák, amelyek külföldön divatosak, nem biztos, hogy itthon is azok lesznek. A magyar piac egészen sajátos. Itthon még nem terjedt el, hogy valaki kialakítja a saját stílusát, és előremutató módon vállalja azt. Inkább stílusok majmolása megy és a divatkövetés" - mondta a bolttulajdonos, aki úgy tapasztalta, hogy az angol használt ruhák is egyfajta divatrányzatot teremtettek, sokan felismerhetően ezt a vonalat követik.
Az angol használt ruha színes és mintás
“A leglátványosabb stíluselem a minta. A színes, mintás ruhák már messziről feltűnőek, felkapóak”- mutatott a női kollekcióból néhány, az angol használtruha-stílusra jellemző darabot Fentősi Gábor, például egy nagy, színes pöttyös, átkötős felsőt, és egy fodros ujjú, szintén mintás muszlinblúzt.
Ahogy a kínálatot láttuk, ez a ruhabolt a középkategóriás turkálók sorába illik, a kiemelkedően egyedi holmi nem jellemző, viszont a minőség stabilnak tűnik. Időnként az úgynevezett krémruhákból is előfordul néhány darab az üzletben. “Nemrég például volt egy férfi Gucci-ingünk, de pillanatok alatt elvitték. A vevőknek jó szemük van.”
Az angol second hand ruhák egyre népszerűbbek idehaza, az évekkel korábban működő, közepes minőségű bálás ruhát forgalmazó holland turkálók pedig szinte teljesen kikoptak. A statisztikák szerint Angliában körülbelül 900 tonna ruhát vásárolnak évente összesen, a britek a ruhatárukat gyakran cserélik. A megunt ruhákat a turkálók átveszik, és mivel ezek alig használt, jobbára divatos holmik, könnyű újraértékesíteni azokat akár az országon belül, akár külföldön.
Amikor Fentősi Gábor eltervezte, hogy üzletet nyit, elsőként arra gondolt, hogy csatlakozik valamelyik nagy, angol turkálólánchoz. Mint elmondta, a legismertebbek közé tartoznak az Angex kft. boltjai, ahol szinte minden héten cserélik a készletet, és említette még a Háda, a Green Textile, és a Humána boltjait. Végül úgy döntött, egyéni boltot nyit saját logóval és arculattal, franchise rendszerben ugyanis a bevételének a 80%-áról le kellett volna mondania.
Az elsőkézből kapható márkák mesterkéltek
Az angol turkálók hazai rajongóinak egy része nemcsak anyagi megfontolásból választja az import használt, vagy outlet ruhákat, hanem úgy tartják, az elsőkézből kapható márkás ruhák szűk határokon belül mozgó, mesterkélt trendeket közvetítenek, és azokban kevés fantáziát látnak. “Vannak olyan vevőink is, akik azt vallják, hogy a környezetvédelem egyik módja, ha használt ruhát vesznek, nem pedig elsőkézből vásárolnak.” A környezetudatosság ott sérül valamelyest, hogy általánosságban a ruhák gyártásánál nem elsődleges szempont a minőség, így várhatóan a használt ruhák is egyre silányabbak lesznek. Ennek okáról Czeizel Judit divattervezőt, a Moschino Jeans hazai képviselőjét kérdeztük.
“Minőséget egyre nehezebb nyújtani, mert az árak annyira felmentek. Európan már alig lehet ruhát gyártatni, már a zakókban és ingekben erős romániai, valamint a szlovákiai gyárak is kezdenek kiszorulni. Portugáliában gyártani sem éri meg már. Marad a távol-kelet és Banglades. Ebben a gazdasági helyzetben az elit márkák azt tehetik, hogy megismerik jobban a vevőkörüket, tisztában vannak a méreteikkel és azt figyelemben tartva rendelnek. Most sokkal kevésbé szabad túlrendelni és kockáztatni.”
A divatfogyasztás tápláléklánca
Czeizel Judit a hazai vállalkozásának az elindítása előtt tizenöt évet töltött Olaszországban, ahol többek közt Giorgio Armaninál dolgozott, majd Valentinónál, Roberto Cavallinál, és megfordult az egyik kedvenc divatházánál, a Dolce&Gabbanánál is. Tapasztalatai alapján arra voltunk kíváncsiak, az egyre inkább elterjedő turkálók milyen hatással vannak az elit márkákra. A divattervező szerint a turkálók csupán az elit márkák outletjeivel konkurálhatnak, a butikokkal nem.
“Ha az üzletekben árukészlet marad fenn, akkor a márkának két lehetősége van: elteszi a következő szezonra, vagy elszállítja az outletjébe. Az első esetben például januárban elteszik a megmaradt téli ruhát és azt újra forgalmazni kezdik szeptemberben, addig bent áll a pénz. A másik üzletpolitika szerint akár áron alul is el kell adni a készletet, és az outletben is addig akcióznak, amíg el nem kel minden. Ha nemzetközi márkáról van szó, és az outletben is fennmaradt valamennyi ruha, akkor azt viszik tovább más országok outletjeibe”- részletezte Czeizel Judit. Ez némiképp hasonló módon működik, mint a használt ruhák esetében, amelyről Fentős Gábor beszélt. “Azok a ruhák, amelyeket végül nem tudunk eladni, összegyűjtjük és eljuttatjuk az önkormányzathoz, akik továbbadják a rászorulóknak.”
A Resale használtruha és ruhacsere üzlet honlapja: onlineturi.hu
A turkálás nem a ruha beszerzésére irányul, sokkal inkább egyfajta perverz szenvedély – csinálja ügyvéd, politikus, ismert színésznő, mert be kell mennie legalább egy percre, kicsit megtúrni, egyszerűen nem tud ellenállni a kísértésnek. | A filléres elegancia érintése
Néha elkap a vágy, hogy olcsón túrj magadnak egy ruhát, de nem tudod, melyik turkálóba menj – bennfentes tippek és térképek Budapest jó second hand shopjairól. | Vérprofi turkáló csaj műhelytitkai – térképpel
