Krisztustól az Ördögig három lépésben

Olvasási idő kb. 2 perc

Bár már az Ókor óta használták szakrális rendszerek megjelenítésére, a modern kori eltérő értelmezés miatt az az ironikus helyzet állt elő, hogy a korábban Krisztust jelképező ötágú csillagnak ma már mindkét változata tiltólistás a keresztény világban.

Az Egyesült Államokban a kilencvenes években jöttek igazán divatba a tinédzserek körében a századunk második fele óta létrejött újpogány vallások fiatalokra szabott, populáris, gyakran lebutított verziói. Azóta több alkalommal is a vallásszabadsággal kapcsolatos alkotmányjogi vitákat szült, amikor diákoknak megtiltották ötágú csillagos kiegészítők viselését. Az esetek jól példázzák, hova fajult a pentagram jelentése körül a tizenkilencedik század végén elindult vita, de a részletek előtt először is tegyük helyre a szó etimológiáját és változatait.
A görög pentagrammos, (jelentése nagyjából „ötvonalú") melléknévből képezték a pentagrammon főnevet. A mai magyarban használt három formája az eredeti görögöt megőrző pentagramma, a lerövidített pentagram és a pentákulum - előbbi kettő hivatalosan a kör nélküli, utóbbi a körben elhelyezkedő ötágú csillagot jelöli, bár egyes helyeken jobban szeretik mindegyik változatra a pentákulumot használni, mert az puccosabban hangzik. Mint más -gram végű alakzatoknál, a pentagram esetében is helytelen a szó végi -m megkettőzése.

A csillagoktól az elemekig

pentagram-gorog A pentagram használatával legkorábban a sumer kultúrában találkozunk. Mint sok más ókori kultúra esetében, itt is csak feltételezhetjük, hogy az öt csúcs az előre, hátra, balra, jobbra és a felfelé voltak, illetve hogy bolygómegfeleltetések is tartoztak hozzájuk.
Az ókori görög pitagoreánusok a matematikai tökéletesség jelét látták a pentagramban, mert egymáshoz képest több szakasza is kiadja az aranymetszési arányt. Bár kétségkívül magánál Pitagorasznál is van némi átfedés a matematika és a mágia között, a középkori neopitagoreánusok már tőle teljesen függetlenül rendelték az ötágú csillag pontjaihoz a négy klasszikus nyugati természeti elemet (víz, föld, tűz,örögök, mind a középkori neopitagoreánusok két csúccsal felfelé használták a jelet, ekkor ez még különösebb gondot nem jelentett.

pentagram-pentemychos

Kínában még ennél is kézenfekvőbb volt az elemekhez kötni az ötágú csillag csúcsait, hiszen ott öt alapelemről beszélünk. A körrel együtt megrajzolt pentagram a mai napig referenciaábraként szolgál a hagyományos kínai gyógyászatban. A körön jobbra haladva az elemek egymást hozzák létre: a fa táplálja a tüzet, a tűzből föld (hamu) lesz, a föld megtartja a fémet, a fém hordja a vizet, a víz táplálja a fát. A csillag vonalait követve pedig az egymást kioltó elemek rendszerét kapjuk meg: a fa szétválasztja a földet, a föld elnyeli a vizet, a víz kioltja a tüzet, a tűz megolvasztja a fémet, a fém kivágja a fát.
(folytatjuk)

 

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?

Érdekességek