A Romanától Bridgetig

olvasasSorozatunk előző részében a múlt század női lektűr íróit jártuk körül. De mi a helyzet a mai női bestsellerrel? Kik vezetik az eladási listákat, vajon miért, s mit szól mindehhez a kritika (ha ez egyáltalán számít...)?

A korai évek

A rendszerváltozás Magyarországon természetesen a könyvpiacon, s ezzel együtt az olvasói szokásokban is óriási változásokat hozott. A ponyvaregény immár nem csak pult alól volt elérhető, szabadon válogathattunk a szerelmes-, detektív- , orvos- és horror-regények között. A románcok kedvelői új szenvedélynek hódolhattak: megkezdődött a Tiffany-, Julia-, Romána-füzetek gyűjtése. A Harlequin kiadó százával dobta piacra a románcokat, melyek egzotikus helyeken játszódnak (az azurkék tenger és a pálmafa itt Közép-Európában, főleg egy olyan országban, ahol a Balaton helyettesíti a tengert, már fél siker), ahol a szőke vagy barna hősnő (ennél több személyiségjegyet nehéz is megállapítani róluk) a kötelező körök után menetrendszerűen landol egy gazdag és jóképű férfi karjában. Hogy utána mivel tölti élete hátralévő részét, nos, ezen el lehetett gondolkodni, de minek. Ha belegondolunk abba, hogy a női lektűr, a női bestseller(szerencsére) Magyarországon is óriási fejlődésen ment keresztül a 90-es évek eleje óta, meglepő lehet, hogy a nevezett füzetek még mindig a piacon vannak; az már jobban érthető, hogy a retródivat következtében újabb és újabb gyűjtők bukkannak fel a netes árveréseken.

A női bestseller nagykorú lesz

De miben is áll pontosan ez a fejlődés? S mitől olyan népszerűek manapság a női bestsellerek? A cikk írásának pillanatában Fejős Éva, Rácz Zsuzsa és Vass Virág könyvei vezetik az eladási listákat. Azért ők sem a semmiből bukkantak elő: egyrészt ott a külföldi példa, másrészt Vavyan Fable, azaz Molnár Éva írónő könyvei már a nyolcvanas évektől százezres példányszámban kelnek el. Igaz, Fable rengetegféle műfajban ír - krimi, fantasy, szerelmes regény, háborús regény -, a Halkirálynő-sorozatot azonban, úgy vélem, mindenképp meg kell említenünk mint a magyar szingliregény előfutárát: Denissa még a Lara Croft és Beatrix Kiddo előtti időkben gondoskodott arról, hogy a magyar lányok ne maradjanak amazon nélkül. A Nora Roberts, Danielle Steel és társaik által írt könyveket aztán a kétezres években felváltja a szingliregény, s ez már a kritika érdeklődését is felkelti. A Bridget Jones-jelenséget irodalmárok, szociológusok hada elemzi, miközben a nagyrészt, de már nem csak nőkből álló közönség falja az új műfajt. Rácz Zsuzsa a legjobbkor jött, hogy magyar Bridget Jonesként debütáljon, noha ez egyáltalán nem állt szándékában. Annak alapján pedig, amit Helen Fieldingből láttunk a Magyarországon bemutatott interjúk alapján, nagyon is örülhetünk, hogy Rácz Zsuzsa nem Helen Fielding, hanem okos, talpraesett, sztárallűröktől mentes nő, aki figurájával akarva-akaratlanul először képviselte itthon egy világszerte terjedő életstílus problémáit. Az Állítsátok meg Terézanyut! első kötete jóval százezer fölötti példányszámban kelt el, s biztosra vehetjük, hogy nem csak nők olvasták - tegyük hozzá, szerencsére, mert a könyvnek legalább annyi mondanivalója van a szingli férfiakról, mint a szingli nőkről, s nem ártana többet beszélni arról, mit érez az egyedülálló férfi. Amiatt, hogy egyedülálló. Valamit biztos, még ha erről nem is ildomos beszélni.

Jól működő gépezet

Janice Radway amerikai irodalmár még a nyolvcanas évek végén írt egy egész könyvet a romantikus, vagy „női" regények műfajáról. Ebben tér ki arra a sajátságra, hogy a női bestseller mögött óriási csapatmunka áll. Nos, az utóbbi néhány évben már Magyarországon is így van ez. A legújabb sikerkönyvek, mint pl. Fejős Éva, Vass Virág, vagy a fent említett Rácz Zsuzsa könyvei nagyon sok embert mozgatnak meg: az író megírja a könyvet, de aztán kell ügynök, kiadó, szponzor, reklámszakember, grafikus, stb. (Mindez odáig fajulhat, hogy a magam részéről Vass Virág könyvét olvasva már nem tudtam eldönteni, a könyvben hemzsegő márkanevek egyszerűen korfestő dokumentumok akarnak-e lenni, vagy mindegyik felvillanó név mögött valami szponzort kell sejteni.)
A női bestseller sikertörténete mellett már a kritika sem mehet el szó nélkül. Az utóbbi időben egyre több cikket olvashatunk arról, miért ilyen népszerű ez a műfaj. Nagyrészt persze még mindig arról folyik a vita, lehet-e értékes a „magas irodalomhoz" képest a női bestseller. Alapvetően két elemet ér folytonos kritika: az egyik az, hogy a bestseller bevett fogásokat, előre gyártott elemeket alkalmaz. Ezek közül legfontosabb talán a happy end; ha ez nincs, nincs bestseller sem. Legalábbis ezt állapította meg kutatásában a fent már említett Radway: arra jutott, ha az író bizonyos ismerős elemeket másra cserél, kihagy, megváltoztat, a románc olvasója csalódik. Amikor tehát női lektűrt olvasunk, nem akarjuk azt látni, hogy a történet végén hősnőnk magányosan ül otthon és dönti magába a vörösbort, mint Renée Zellweger a Bridget Jones filmváltozatának elején. Biztonsági játékot játszunk, de hát baj ez? Ki akar állandóan az élet nagy kérdéseivel szembesülni, és egyébként is, biztos, hogy csak egy nehezen befogadható könyv alkalmas erre? A másik, amit folytonos kritika ér, a női (vagy akármilyen) bestsellerek stílusa. Tény, hogy ezek a szövegek általában egyszerű mondatokból épülnek fel, gyakran élnek vicces (vagy annak gondolt) szójátékokkal, alliterációkkal, s gyakran felbukkannak az írás pillanatában éppen divatos szleng elemei, aminek az lesz a következménye, hogy néhány év múlva újraolvasva ezeket a könyveket a stílus kicsit avíttnak tűnhet.
A női bestseller hazai sikerét tekintve biztosak lehetünk benne, hogy jó néhány évig ellátnak még minket új olvasnivalóval. A szerzők ma már évekre szerződnek a kiadókhoz, s nem kétséges az sem, hogy új és új írónők fognak felbukkanni a piacon. (Apropó: hol marad a magyar Nick Hornby? Miért hiányzik a magyar piacról a jó férfi bestseller?) A magyar olvasóknak ugyanis láthatólag igénye van arra, hogy magyar szerzők Magyarországon, magyar szereplőkkel játszódó könyveit vegyék kézbe, ahol a hősök hasonló problémákkal küzdenek, mint ők, nem pedig az a legnagyobb problémájuk, hogyan szokjanak le a kóros pénzköltésről (lásd Sophie Kinsella könyveit).

(folytatjuk - a következő részben: Sorozatok és a bestseller)

 

szerzőnk irodalmár, író

 

Oszd meg másokkal is!
Mustra