Imádom a nagymamámtól örökölt szakácskönyvemet, igazi békebeli receptekkel van tele, vicces illusztrációkkal és korabeli reklámokkal. Igazi boldogság volt, amikor megkaptam a könyvet, nagy becsben őrzöm, hogy az én unokám is főzhessen majd belőle.
Ebben a könyvben van ennek az isteni császármorzsának a receptje, ami habos, könnyű, és elsőre sem lehet elrontani. Szombati, vagy akár ünnepi reggelinek is nagyon jó lehet egy nagy bögre tejjel. De bármilyen más napszakban is megállja a helyét.
Hozzávalók (4 személyre):
6 tojás
20 dkg liszt
7 dkg cukor
7 dl tej
egy csipet só
egy nagy marék mazsola
vaj a sütéshez
lekvár, porcukor
- A tojásokat szétválasztjuk. A fehérjét kemény habbá verjük.
- A sárgáját elkeverjük a liszttel, a cukorral, a sóval, és folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a tejet is.
- A tojáshab felét beleforgatjuk a folyadékba, elkeverjük, majd óvatosan hozzáadjuk a másik felét is.
- Jól felforrósítunk egy serpenyőt, majd a lángot közepesre mérsékeljük, egy jó nagy adag vajat (kb. egy evőkanál) olvasztunk meg benne. A massza negyed részét beleöntjük, a tetejét meghintjük mazsolával. Néhány perc múlva elkezdhetjük a szélét felemelni.
- Ha már szépen megsült az alja, fordítsuk meg. Ha nem megy egyben, negyedeljük vagy felezzük az omlettet.
- Miután a másik oldala is majdnem kész, egy falapát segítségével tépkedjük össze a tésztát, közben pótoljuk a vajat és sütögessük még néhány perc alatt készre. Ekkor jöhet a következő adag, és így tovább. Párhuzamosan több serpenyőben, vagy egyetlen óriásiban is süthetjük.
- Porcukorral és baracklekvárral, forrón tálaljuk.