Kortárs magyar irodalmat ma már egyáltalán nem csak Esterházy Péter miatt érdemes olvasni. A nagy öregek és az erős középnemzedék mellett számos olyan tehetséges fiatal író van, akik menő arculattal, széles körű műveltséggel, és izgalmas szövegekkel szabadítják ki az irodalmat az elefántcsonttoronyból. Az alábbiakban bemutatunk néhány olyan szerzőt, akikre érdemes odafigyelni. Olvasni ugyanis szexi, és nem csak kékharisnyáknak!
Írók és kisasszonyok: Barna Dávid
A 2011-ben megújult, azóta elképesztő sikereket halmozó Libri Kiadó nem véletlenül választotta első magyar megjelenésének az addig teljesen ismeretlen szerző, Barna Dávid Egy magyar regény című munkáját. A könyv (amúgy gyönyörű) borítóján szinte témamegjelölésként olvasható a következő mondat: „Minden nagy író mögött áll egy kisasszony.” A regény kerete a jelenben játszódik, Budapesten és Izraelben, és voltaképpen az elbeszélő „Barna Dávid” íróvá válásának történetét meséli el. Hamar kiderül azonban, hogy a középpontban az egyik legtitokzatosabb irodalomtörténeti pletyka áll: Móricz Zsigmondnak és nevelt lányának különös kapcsolata. Mindkét cselekményszál ugyanazokat a kérdéseket feszegeti. Mit jelent alárendeltnek lenni? Hogyan lehet szembemenni a társadalmi elvárásokkal? Miként adhat választ a művészet a mindennapok problémáira?
A könyv megidézi a nagy író szellemét és korát, segítségül hívja, de felesel is vele. A megidézett szereplők nagy része fiktív, de könnyen azonosítható.
Múlt és jelen, valódi és kitalált találkozik ebben az akár egy délután alatt is elolvasható, sok helyen megindító, sokszor viszont krimiszerűen izgalmas regényben.
A boldogtalanság pöttyös labdája: Cserna-Szabó András
Cserna-Szabó András eddigi kötetei megmutatták, hogy novellában és esszében egyaránt erős, az Ede a levesben című, Fehér Bélával közösen jegyzett gasztrokrimivel pedig a közönségsiker is elérkezett. Idén februárban megjelent első regénye, a Szíved helyén épül már a halálcsillag, hozza azt a szellemes, ironikus minőséget, amelyet eddig is megszokhattunk, azonban szerencsére ennél jóval többet is. A tudományos-fantasztikus filmeket megidéző címről kiderül, hogy egy Hamis Csöcsök nevű, jobb napokat látott punk-rock banda dalszövegéből származik, akiknek koncertjén a főhős, Emlék Bundás a boldogságdémonnal találkozik egy szőrös transzvesztita képében. A kallódó, fiatal író, aki rossz házasságát és szerencsétlen kapcsolatait leginkább egy kádban ülve heveri ki sárga gumikacsája, Kázmér, valamint szakácskönyvek és krimik társaságában, hirtelen a boldogság nyomába ered, westernregényt kezd írni, és városokon (sőt országhatárokon) át üldözi élete szerelmét, Lénát. A boldogság hagyományos képzeteit a szerelem pöttyös lasztijával írja felül, amely azonban jellegénél fogva folyamatosan elgurul, így jelezve a boldogság lehetetlenségét. Mindenkinek ajánlott, aki volt már nagyon szerelmes, nagyon részeg, vagy nagyon elveszett.
Változatok magányosságra: Csobánka Zsuzsa
Magyarországon sokan hajalmosak azt gondolni, hogy egy fiatal nőnek semmiféle komolyan vehető szakmája vagy hivatása nem lehet. A fiatal női író pláne botrányos, kivéve persze, ha könnyed limonádét, úgynevezett szinglikönyvet ír. Csobánka Zsuzsa egyebek mellett erre a sztereotípiára is rácáfol, hiszen eddig két olyan munkát is letett az asztalra, amely komoly érdeklődésre tart számot. A szexualitást mintegy töltelék-cselekményként alkalmazza első jelentősebb visszhangot kiváltó kisregénye, a beszédes című Belém az ujját. A családregényként és önéletrajzként is olvasható szövegben a figurák szexualitásának leírása személyiségükhöz igazodik. A fiatal – és középkorú – magyar szerzők sokkal bátrabban és bevállalósabban kezelik a testiség és a test tényét, mint eddig bármikor korábban.
Ez azonban sok esetben a társas magány szimbólumaként jelenik meg. Második regénye, a Majdnem Auschwitz az idei Ünnepi Könyvhétre jelent meg. A regény a gyerekek és unokák nézőpontjából meséli el Jakob és Edit szerelmének történetét. Fő kérdései az emlékezet, a szeretet és a magány viszonyaira vonatkoznak: hogyan lehet szavakba önteni azt, amelyre nincs megfelelő nyelv?
Balbec bűvölete: Dunajcsik Mátyás
Dunajcsik Mátyás azon kevés fiatal szerzők egyike, aki szinte minden irodalmi műfajban otthonosan mozog. Szerkesztőként és kritikusként is dolgozik, amely saját munkáinak tudatosságán is meglátszik. Első verseskötete a Repülési kézikönyv 2007-ben jelent meg. Eddig talán legizgalmasabb alkotása a 2012-es Balbec Beach című kötet volt, amely tizenhárom novellában mesél vágyakról és elvágyódásról, képzelt és valóságos helyszíneket bejárva. A címben feltüntetett Balbec Beach Petri György napsütötte sávjához, vagy Szabó Magda Katalin utcájához hasonlóan mindenkinek mást jelent. Bár a fülszöveg szerint nem egy hely, és nem egy tánc, valamiképpen mégis mindegyik. Balbec Beach egy olyan tér, ahol legtitkosabb vágyaink is felszínre kerülhetnek, ugyanakkor legnagyobb félelmeink is beigazolódhatnak. Az egyes fejezeteket kiterjedt kulturális utalásrendszer szövi át, a Dunajcsik-életműben gyakori szereplő Marcel Proust és Thomas Mann mellett felbukkan Nam June Paik, vagy Sigmund Freud is. Balbec Beachen minden megtörténhet, és az ellenkezője is: miközben a kötet Berlinbe, Velencébe vagy Budapestre kalauzolja olvasóját, Proust főszereplő-elbeszélőjéhez hasonlóan az eltűnt idő nyomában járva az emlékezés és a képzelet lehetőségeit feszegeti. Mi lehetne nosztalgikusan szexibb, mint “hírül adni a világnak, hogy még nem veszett el minden az eltűnt időben, hogy akad még valamiféle remény a nyugalomra, hogy Balbec Beach még mindig létezik, igen, hogy Balbec Beach lehetséges.” A borítón látható fénykép pedig azt bizonyítja, hogy a fiatal írók nem konflissal, hanem bizony longboarddal járnak.
Lehetek én is: Tallér Edina
A korábban újságíróként dolgozó Tallér Edina A húsevő című debütáló kötete 2010-ben jelent meg. A regény szókimondó pontossággal, realista eszközökkel mesél nőkről és férfiakról, nagymamákról és nagypapákról, eltűnt apáról és állami gondozott kisfiúról. Érdekesség, hogy a kötet szerkesztője Kukorelly Endre volt, aki maga is szépíró. Ezt nyilatkozta a könyvről: “Egy mesebeli királylány úgy berágott a szerelmére, hogy megfőzte a gyerekeit. Meséli egy királylány. Nagyanyjáról, a szerelméről, anyjáról, a szomszéd Antiról, férfiakról, jobb kézfején egy L alakú forradásról.” Tallér Edinának idén jelent meg a második kötete Lehetek én is címmel. A könyv alcíme Panelregény, amely egyszerre vonatkozik a helyszínre és a szerkesztésre is. A regény ugyanis kisebb egységekből – panelekből – áll, miközben egy mai nagyvárosi lakótelepen játszódik. A Lehetek én is cím telitalálat, hiszen éppen a felcserélhetőségről szól. Szürke-szánalmas, reménykedő, kétségbeesett, esendő és mindenki számára oly ismerős sorsok között kalandozik: felismerjük őket.
