Ha már foglalkozott a nyílászárókkal, túl van a fűtéskorszerűsítésen, akkor nyugodtan szétnézhet, hogy milyen alternatív módszereket vethet be, hogy csökkentse a kiadásait, és nem mellesleg környezetbarátabbá teheti az otthonát. Áttekintettük, hogy milyen népszerűbb lehetőségek vannak, szó lesz a napkollektorról, a napelemről, a szürkevízről és a geotermikus energiáról.
A napkollektor
Mi ez?
Leegyszerűsítve nem más, mint egy tetőn elhelyezett felület, ami a napsütés sugarait először hőenergiává alakítja, aztán ezt az energiát egy - általában víztartalmú - tartályban hővé alakítja tovább. A dolog úgy néz ki a használatban, hogy van két-három (a család méretétől függően) napkollektor tábla a tetőn, és egy csővezetéken egy hőhordozó közeget keringtetnek a táblák és a víztároló tartály között. Ez a közeg melegíti fel a tartályban lévő vizet. Magyarországon a legelterjedtebbek a melegvíz előállítására szolgáló napkollektorok, mert a fűtésnél viszonylag kis hatékonysággal tud eredményt elérni az ember. A melegvizet viszont egyszerű előállítani vele.
Mikor éri meg?
Egy ilyen rendszerrel kb. hetven százalékban meg lehet oldani egy család melegvíz ellátását, de nyilván arra az esetre, amikor rossz idő van és nem süt a nap, kell, hogy legyen azért valami más megoldás is, amivel melegvízhez juthat az ember. Rengeteg mindentől függ a megtérülése. Az biztos, hogy sokáig tart, úgyhogy inkább mint energiatudatos, környezetbarát beruházás van jelentősége. Vannak egyébként olyan rendszerek is, amiket fűtés rásegítésére használnak, de ott még rosszabb az arány, nem is biztos, hogy beszélhetünk bármilyen megtérülésről. Ebben az esetben ugyanis még nagyobb felület kell, úgyhogy a beruházás szintén jóval nagyobb.
Mennyibe kerül?
Egy napkollektoros rendszernek, ha a legegyszerűbb rendszert vesszük alapul, azaz két tábla napkollektorral számolunk, amihez viszonylag nagy, két-háromszáz literes tároló bojlerre van szükség - hogy a nyári melegben nehogy túlmelegedjen -, 4-500 ezer forintra tehetőek a költségei. Ebben persze benne vannak a különböző szivattyúk, szerelvények is. Ettől az ártól indulnak a megbízható, használható rendszerek, amiket érdemes megépíteni.
A napelem
Mi ez?
Nem összekeverendő a napkollektorral: míg az előbbi csakis a melegvíz előállítására alkalmas, addig a napelemek a napsütésből villamosenergiát állítanak elő. A napelemes rendszer pedig napelemekből és invertekből áll, ennek a kettőnek az együttműködése. A napelemek vannak természetesen a tetőn, a napsugárzás hatására egyenáramot termelnek, amit az inverter váltakozó árammá alakít át. Németországban már tíz-tizenöt éve biztosan felhasználják a házak áramellátásban ezt a technikát. Főként az idei évben lett slágertermék, amihez nagyban hozzájárult, hogy az utóbbi időben nagyon lementek az árak. Hogy miért, az sok mindennek a függvénye, de először a kínai dömpinget említették.
Mikor éri meg?
Erre a válasz nagyon egyszerűen hangzott: a szakember azt mondta, hogy mindenkinek megéri, aki villamosenergiát használ. A megtérülési idő általában hét-nyolc év körül van, és azt sem szabad elfelejteni, hogy a napelemekre huszonöt év teljesítmény-garancia van. Az valódi élettartama pedig ennél várhatóan jóval több is lesz. Tehát gyorsan behozza az árát, és ahogy fogalmaztak, utána már csak pénzt termel. a családi házak esetében általában harmincöt-negyven négyzetmétert szoktak rendelni, ami 5500-6000 kW órát jelent.
Mennyibe kerül?
Ez nyilván attól is függ, hogy milyen napemelet vásárol az ember. a legolcsóbb az amorf, de nagyobb felületre van szükség belőlük, mert ezeknek a leggyengébb a hatásfokuk, cserébe viszont hajlékony és átlátszó is van belőlük, ha valakit az esztétikai megfontolások is komolyan befolyásolnak. Emellett létezik még monokristályos napelem, aminek a legjobb a hatásfoka (általában kétszerese az amorfénak), valamint polikristályos, ami a kettő között helyezkedik el. Utóbbi kettő hátránya, hogy kisebb a működési tartományuk, azaz több fényre van szükségük.
A szürkevíz
Mi ez?
A magyarok napi vízfogyasztása átlagosan 150 liter, ami a világátlag középmezőnyébe tartozik. Ahogy az Origó írta, egy átlagos amerikai 260 liter vizet használ, egy átlagos német 120 litert, míg egy gambiai mindössze 5 litert. Ebből a 150 literből a víz 29 százaléka vécéöblítésre, 45 százaléka tisztálkodásra megy el, amibe beletartozik még a kézmosás is. A lényeg, hogy főzéshez és ivásra csak az ivóvíz három százalékát, azaz legfeljebb 5 litert használunk, a fennmaradó rész tehát hatalmas pazarlás. A szürkevíz lényege, hogy az elhasznált vízmennyiségből azt, amit a fertőzés veszélye nélkül lehetséges, legalább kétszer érdemes felhasználni, de szürkevíznek minősül az esővíz is, amit bőszen lehet hasznosítani.
Mikor éri meg?
Az Origó szerint egy 150 négyzetméteres alapterületű családi ház tetejéről annyi esővizet lehet összegyűjteni, amennyi egész évben fedezi egy négytagú család vécéhasználati, takarítási, mosási igényeit, valamint egy 120 négyzetméteres kert locsolását. Így aztán, mint írják, fejenként és naponta 45 liter tiszta ivóvíz váltható ki esővízzel, ami 2012-ben évi 44 ezer forintos megtakarítást jelentett. Mindehhez pedig mindössze két darab öt köbméter űrtartalmú ciszterna kell Gayer József, a Global Water Partnership (Vízvilághálózat) magyarországi alapítványának elnökének egyik tanulmánya szerint. Emellett persze nem árthat egy szűrő sem.
Mennyibe kerül?
Ha az ember oda szeretne figyelni a vízfogyasztására, akkor olyan komoly bűvészkedésre általában nincs szükség. A vécéöblítés nagyját például könnyedén meg lehet spórolni azzal, ha egy mosdóba tett műanyag edénnyel felfogja az ember a kézmosáshoz használt vizet. A dolog leginkább csak elkötelezettség kérdése. A lényeg, annyit kell ezzel kapcsolatban mindenképp szem előtt tartani, hogy nyilván csak olyan vizet szabad újra felhasználni, aminél nem áll fent az egészségügyi fertőzés veszélye.
A geotermikus rendszer
Mi ez?
Egy pár négyzetméternyi munkaterületen kutat illetve kutakat fúrnak a földbe, amikbe szondákat helyeznek el, amiket aztán hőszivattyúkkal kötnek össze. Ezek a kutak általában legalább száz méter mélyek. A geotermikus fűtés lényege, hogy a hőszivattyú a környezetében lévő hőt összegyűjti, és egy hőcserélő folyadék segítségével keringeti. Ezzel a technológiával nemcsak a fűtést lehet kiváltani, hanem melegvíz is előállítható, és fontos, hogy akár az is megoldható, hogy ne melegítse, hanem hűtse a házat, így a légkondit is ki lehet váltani vele. A geotermikus rendszer használatával a gázfüggésnek abszolút vége.
Mikor éri meg?
Az ország geotermikus adottságai állítólag kiemelkedően jók, bár emiatt még sajna aligha válthatnának holnaptól a magyar családok tömegesen geotermikus rendszerre. Minél keményebb valahol a talaj, annál nehezebb a fúrás, így természetesen költségesebb is a munka. A rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy megszabadulhat az ember a gázfüggéstől, nem kell kéménysepréssel bajlódni, ha a fűtést teljes egészében a hőszivattyú végzi, és hogy többnyire környezetbarát, a helyszínen egyáltalán nincsen károsanyag-kibocsájtás. A hőszivattyú működéséhez azért persze áramra van szükség, úgyhogy teljesen nem lehet elszakadni a szolgáltatóktól, és az sem árt, ha van telkünk.
Mennyibe kerül?
Az itt összegyűjtött alternatív fűtési lehetőségek közül a geotermikus fűtés messze a legdrágább, több millió forintos tétel, ettől függetlenül azt mondják, hogy a megtérülési ideje viszonylag rövid (ez nyilván több dolog függvénye, de általában nyolc-tíz évet mondanak). Geotermikus fűtés esetében ráadásul érdemesebb a padló- vagy falfűtést választani a radiátorok helyett, amik szintén a drágább megoldások közé tartoznak. Egy 150 négyzetméteres ház esetében hőszivattyú egységgel, elektromos szerelvényekkel, termosztátokkal, külső kollektor hálózattal, szigetelésekkel és mindenféle rögzítésekkel nagyjából 2 és fél millióba kerül.
