Karácsonykor az egyik legnépszerűbb ajándék a könyv, de a helyét szépen lassan átveszik az e-könyv-olvasók. Az ünnepek közeledtével a szerkesztőségben is egyre többször hangzik el a kérdés, mégis milyet is érdemes venni, mert kínálat az van, de mint a legtöbb kütyünél, a döntést nem egyszerű meghozni. Az első kérdés, ugyan kit is érdemes meglepni egy ilyen eszközzel? Az E-könyv olvasók blog szerzője, Székffy Tamás mindenkinek ajánlja, aki rendszeresen és sokat olvas, és nem zavarja, hogy nincs meg az igazi könyvélmény, emellett pedig hozzá tud férni olyan forrásokhoz, ahonnan olvasnivalót tud vásárolni, illetve letölteni. „A mamám kapott egy Kindle-t tőlünk, mert irodalomtanárként praktikus, hogy rá tudja tenni az összes olyan művet, amit tanít, és nem kell cipekedni, könyvtárba járogatni. Az E-Ink megdöbbentően hasonlít a papírélményhez” – írta egyik kollégánk.
Nem olyan nehéz mellényúlni
A vásárláskor a legfontosabb szempont az, hogy kézbe véve legyen többé-kevésbé magától értetődő a használata, ezután érdemes foglalkozni a műszaki jellemzőkkel. „Mivel nagyjából minden készülék ugyanazt tudja, szinte mindegy is, hogy az édesanyánknak vagy egy jó barátnak ajándékozzuk. Persze érdemes megkérdezni a célszemélyt, hogy melyik eszköz felelne meg leginkább. "Nem olyan nehéz mellényúlni, ráadásul a kvázi legjobb és a teljesen átlagos berendezés között nincs 10 százalékos árdifferencia” – nyilatkozta a Díványnak Székffy Tamás.
És hogy honnan érdemes beszerezni az áhított e-könyv-olvasót? „A Nookot forgalmazó Barnes&Noble nem szállít Európába, ezt tehát csak kerülő úton lehet beszerezni. A Kindle-t az Amazonról lehet megrendelni, csak egy magyarországi cím és egy elektronikus vásárlásra alkalmas bankkártya kell hozzá. Az alternatív forrásokkal (eBay vagy magyar "importőr") nem érdemes bíbelődni, többek között a garancia kihasználásának körülményessége miatt sem. Az Alibabánál, Focalprice-nál és társainál - beleértve az eBayt is bizonyos tekintetben – érvényesül az "olcsó húsnak híg a leve "szabály, így például a "mindenre jó" TFT/LCD kijelzős e-könyv olvasóktól/médialejátszóktól a 20 ezer forint körüli ár ellenére óva inteném az olvasókat, mert ezek azért nagyon erősen kompromisszumos darabok” – tudtuk meg.
A választék
A szerkesztőségi felmérés alapján egyébként mindenkinek Kindle-je van, illetve azt vett ajándékba. Székffy Tamás szerint ár/érték arány tekintetében valóban ez az egyik legjobb készülék, de nem mindenkinek ideális választás: „A Fire Európába eleve nem szállítható, a Touch, a Wifi, a Keyboard változatok között megint a pénztárca és a felhasználás várható módja differenciál. Ha valaki sok magyar tartalmat akar boltból vásárolni, akkor a Kindle egyelőre rossz választás, mert a fújdogáló előszelek ellenére nincs hozzá elég nagy választékban, legálisan magyar tartalom. Nagyon jó még a Nook. Bár itthon nem lehet egyszerűen beszerezni ((eBay vagy az Egyesült Államokban élő rokon, ismerős kell hozzá), az újdonságnak számító Sony PRS-T1, illetve a Kobo. Ez utóbbit Németországban és Nagy-Britanniában kapni legközelebb. A Koobe (Hanlin), a PocketBook, az iRiver képviselteti magát itthon viszonylag nagy vehemenciával, de ezek a készülékek az elmaradott(abb) technológia és a jóval magasabb ár miatt nem igazán versenyképesek. Előnyük viszont, hogy példás magyar támogatás, magyar menü és garancia jár hozzájuk.”
Ha az illetőnek már van táblagépe, nem jelenti feltétlenül azt, hogy nincs szüksége e-könyv-olvasóra. „Csak attól függ, hogy mennyit olvas. Ha extrém sokat - legalább heti egy könyvet -, akkor a táblagép nagy fogyasztása, viszonylag nagy súlya és a sokszor nem megfelelően beállított kijelző okozta szemfáradtság következtében hosszú távon mindenképp jobban jár egy e-papíros eszközzel. Az olvasási mód is differenciál: az e-papíros eszközök lineáris olvasásra vannak kitalálva (elején elkezdem, végiglapozom), egy tablet az interaktívabb ide-oda lapozós feladatra, például kutatómunkára, szakdolgozatírásra ideálisabb” – tudtuk meg. Ha pedig már valakinek van e-book-olvasója, de nem igazán tudjuk, hogy mit vegyünk neki, egy jó kis tokkal még mindig meg lehet lepni. Ez nagyon fontos és hasznos kiegészítő, mivel a meghibásodások 90 százaléka külső behatásból eredő sérülés.
Klasszikus művekben jók vagyunk
Egy nagy gond van csak, egyelőre nem állunk túl jól magyar nyelvű e-könyvekből, van még hova fejlődni. „Nagy választék egyedül klasszikus művekből van az OSZK Magyar Elektronikus Könyvtárában, illetve e-könyv-olvasók számára nem megfelelő formátumban kortárs magyar irodalomból a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémiájában. Boltban ezeken felül igen gyér a kínálat, és jórészt bestseller-listáktól távoli, elsősorban magyar könyvekből van választék, továbbá rég elfeledett, 60-70-80-as évekbeli könyvek digitalizált változataiból van választék. A többi a szürke/fekete zóna” – nyilatkozta Székffy Tamás.
Ismerünk ugyan olyat, akinek rengeteg e-könyve van, de ebből saját bevallása szerint is több ezer kalózpéldány. Szerinte egyébként nem kell attól félni, hogy a hagyományos könyvek halálát jelentené a e-könyv-olvasók elterjedése. „Aki szereti a könyveket, az ugyanúgy vesz hagyományos kiadványokat is. Azt hiszem az Amazon készített egy felmérést, amelynek azt lett az eredménye, hogy azok veszik a legtöbb elektronikus könyvet, akik mellette egyébként sok könyvet is rendelnek. Van olyan opció, hogy egy fejezetet rendelhetsz úgy, hogy nem kell kifizetni, és semmilyen kötelezettséged nincs, ha nem tetszik, egyszerűen nem rendeled meg a könyvet. Az Amazon persze az impulzusvásárlás melegágya. Mindig küldenek olyan könyveket, amikről úgy gondolják az előző vásárlásaid alapján, hogy érdekelnek és igazuk is van. És mivel van one click rendelési mód, nem gondolod át, csak rendelsz” - véli A.
Fogalmad sincs, hogy mit olvasol
Bár ő imádja az eszközt, de azért tisztában van a hibáival. „Nincs térélmény, amit nehéz megszokni. Egy normális könyvön látod, hogy hol tartasz. Itt ugyan az oldalon jelölik (százalékban) de az más, egyszerűen nem jön át az üzenet. Ha új szerző bonyolult című könyvét olvasod, akkor is bajban vagy. Ezt csak azóta tudom, amióta van a Kindle, mert addig fel sem tűnt, hogy az éjjeliszekrényre tett könyv szerzője és címe rögzül, mivel napi 132-szer ránézel a könyvre. Itt nem látod a borítót, ami vezethet olyan hülye helyzethez, hogy megkérdezik, hogy mit olvasol, és fogalmad sincs”.
Székffy Tamás szerint egyébként itthon még nem érezhető, hogy a digitális könyvek megváltoztatták volna az olvasási szokásokat. „Egy újságíró egyszer megjegyezte nekem egy levélben, hogy a főiskola óta nem olvasott annyit, mint most a Kindle-jén. A hagyományos irodalmi művek (regények, novellák), illetve sok tekintetben a tankönyvek jövője egyértelműen ez (és bizonyos tekintetben a tabletek). Idehaza az áttöréshez az olcsó eszköz, az Amazonéhoz hasonló pofonegyszerű rendszer és a kielégítő (10-15 ezer címes) aktuális könyvválaszték hiányzik” – nyilatkozta a blogger, aki nemrég egy kérdőívet is közzétett, hogy felmérje a hazai helyzetet és a a vásárlói igényeket. Az első mondatát egyébként alátámasztja alá egy munkatársunk beszámolója is. „Az a legjobb az egészben, hogy a könyvek iránt nem túlságosan érdeklődő öcsém pár hónapja elkérte a Kindle-t a mamánktól, és gyakorlatilag azóta nála van, folyamatosan olvas”.
