La Paz sok tekintetben mondható egyedülállónak. Az ország középső részének nyugatabb felé eső területén fekszik, körülbelül 68 kilométerre délkeletre a híres Titicaca-tótól, amely a világ legmagasabban fekvő hajózható tava. Ám La Paz is tart egy rekordot: 3250 és 4100 méter közötti tengerszint feletti magasságával ez a világ legmagasabban fekvő nemzeti fővárosa.
Noha ez a rendkívüli magasság La Paz egyedi karakterét adja, nem kis kihívást is jelent azok számára, akik nincsenek hozzászokva a ritka levegőhöz.
Fontos tudnod, ha úti célként jelölöd meg a várost, hogy az itt töltött első néhány napban érdemes lelassítanod: a tünetek a semmiből jelentkezhetnek. Ez azt jelenti, hogy nem kell nagy magasságokban túrázni, és jól teszed, ha kerülöd az alkoholt is, hogy a tested ne zavard a bolíviai levegőhöz való alkalmazkodásban.
A magaslati levegő miatt leggyakrabban előforduló tünetek közé tartozik a fejfájás, a hányinger és a szédülés.
Egy város a felhők között
Mindezek ellenére La Paz lélegzetelállító elhelyezkedése az egyik legmeghatározóbb tulajdonsága. A város egy mély kanyonban fekszik, amelyet a La Paz, más néven Choqueyapu folyó vájt ki. Ez a földrajzi képződmény némi védelmet nyújt a közigazgatási fővárosnak az Andok régióját uraló, Altiplano nevű magasfennsíkot sújtó erős szelekkel szemben. Az évek során, ahogyan La Paz népessége növekedett, a város felfelé terjeszkedett a kanyon falain, végül elérve az Altiplano peremét.
Ez a vertikális terjeszkedés drámai kilátásokat nyújt, a meredek terepen kapaszkodó városrészekkel és a mélyen a völgyben fekvő belvárossal.
Inka falu helyén a világ legmagasabban fekvő fővárosa
La Paznak gazdag a történelme, amely egészen a város 1548-as alapításáig nyúlik vissza. A spanyol konkvisztádor, Alonso de Mendoza kapitány Nuestra Señora de La Paz, vagyis „Béke Szűzanya” néven alapította a várost egy inka falu helyén.
A helység nevét később La Paz de Ayacucho-ra változtatták 1825-ben, az amerikai függetlenségi háborúk döntő csatájának tiszteletére.
1898-ban La Paz lett Bolívia nemzeti kormányának székhelye, bár a Legfelsőbb Bíróságnak továbbra is az ország alkotmányos fővárosa, Sucre ad otthont. Ezzel szemben La Paz az ország végrehajtó és törvényhozó hatalmának központja is, amelynek szíve a folyó északkeleti oldalán található Plaza Murillo.
Ez a tér ad otthont a modern katedrálisnak, valamint a kormányzati és törvényhozási palotáknak, így egyben a bolíviai politikai élet központja is. Apropó: a hivatalos főváros Sucre helyett a országgyűlés is itt található, így La Paz büszkélkedhet a világ legmagasabban fekvő parlamentjével is.
Ahol az ősi és a modern keveredik
La Paz megőrizte különleges légkörét, amelyet történelme, földrajza és őslakos kultúrája alakított ki. A város régebbi részeinek keskeny, kanyargós utcáin vörös cseréptetős házak sorakoznak, amelyek egyetlen négyzetcentijükben sem hasonlítanak a látképet ma már egyre inkább uraló felhőkarcolókra. A felföldi őslakos népek élénk jelenléte gyakran színes hagyományos viseletben, tovább gazdagítja a város kulturális szövetét.
A La Paz fölé 6402 méterre magasodó, fenséges Nevado Illimani nevű hófedte csúcs a Cordillera Real hegységben lenyűgöző hátteret ad az egyébként is csodás természeti szépségekkel megáldott fővárosnak, emellett
állandóan emlékeztet a város Andok-felföldhöz való kapcsolódására.
Kontrasztos hely
A város gazdaságát olyan iparágak támogatják, mint az élelmiszer-feldolgozás, a textil- és ruházati ipat, valamint lábbelik és vegyi anyagok készítése. La Paz jól kapcsolódik a szomszédos országokhoz és a szélesebb világhoz, vasutak és autópályák kötik össze a perui és chilei tengeri kikötőkkel, valamint Argentínával és Brazíliával.
A város felett elhelyezkedő El Alto Nemzetközi Repülőtér kulcsfontosságú kapu a nemzetközi utazók számára.
A város kontrasztja azonban megkérdőjelezhetetlen: ez az a hely, ahol az ősi hagyományok találkoznak a modern fejlődéssel, a magaslati élet kihívásait pedig egy vibráló kultúra kíséri. A kontraszt megmutatkozik a városban élő emberek helyzetében is: míg a hegy tetején nyomornegyedekben laknak a legszegényebbek, addig a legtehetősebbek a völgyben luxuskörülmények között töltik napjaikat.
Ha szeretnéd azt is megtudni, hogy milyen az élet Ázsia legnagyobb nyomornegyedében, ajánljuk figyelmedbe az erről készült cikkünket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
