9 napig volt királynő, szándékosan törölték ki nevét a történelemből

GettyImages-151802296
Olvasási idő kb. 6 perc

Ha az angol történelemre gondolunk, a Tudor-dinasztia uralkodói között olyan nevek rémlenek fel, mint VIII. Henrik vagy I. Erzsébet. De vajon hányan emlékeznek annak a fiatal lánynak a nevére, aki mindössze 9 napig ült Anglia trónján, mielőtt kegyetlen politikai játszmák áldozatává vált?

Egy fiatal lány, aki mindössze 16 évet élt. Egy királynő, aki sosem vágyott a trónra. Lady Jane Grey neve mégis eltűnt a történelemkönyvekből. 

Lady Jane Grey – akit gyakran „a kilencnapos királynőként” emlegetnek – élete és halála egyaránt bizonyítékul szolgál a hatalom és árulás természetéről, a politika könyörtelen világáról. Míg sok uralkodó nevét dicsőítve emlegeti a történelemkönyv, Lady Jane-t szándékosan feledtették el – de vajon miért?

Egy királynő, aki valójában sosem vágyott a trónra

Lady Jane Grey, aki 1537 októberében született, VIII. Henrik húgának, Mary Tudornak az unokája, így a Tudor-család egyik királyi sarja volt. Bár Jane nem volt közvetlen örökös – holott királyi vér folyt az ereiben –, gyerekkorában mégsem gondolt senki arra, hogy valaha trónra kerül. Jane-t azonban rendkívüli szellemi képességekkel rendelkező, intelligens lánynak tartották, aki erős protestáns hitéből táplálkozott. Kortársai úgy vélekedtek róla, hogy alázatos és szelíd természete szöges ellentétben állt a hataloméhes Tudor-arisztokrácia világnézetével.

1553 júliusában Jane-t királynővé nyilvánították, noha elmondása szerint sosem vágyott erre a hatalomra
1553 júliusában Jane-t királynővé nyilvánították, noha elmondása szerint sosem vágyott erre a hatalomraHulton Archive / Getty Images Hungary

VIII. Henrik halála után fia, VI. Edward került a trónra – alig 9 évesen. Edward meggyőződéses protestáns volt, ám az ifjú király gyenge egészsége miatt mindössze hat évet uralkodhatott. Amikor 1553-ban haldoklott, a katolikus irányvonal visszatérésétől való félelem uralta a protestáns tanácsadók gondolkodását. Edward után törvényesen féltestvére, Mária – VIII. Henrik elsőszülött lánya – következett az örökösödési sorban, aki viszont hithű katolikus volt. A vallási feszültségek közepette Edward tanácsadói egy tervet kovácsoltak: Jane Grey, az ifjú, protestáns unokahúg kerüljön a trónra, így megakadályozva Mária uralmát.

Politikai sakkjátszma áldozata lett a királynő

Lady Jane Grey szerepéről azonban mások döntöttek: Thomas Seymour és John Dudley, Northumberland hercege, két befolyásos politikai figura, felismerték Jane potenciálját, és a lányt politikai eszközként használták. Jane-t arra kényszerítették, hogy feleségül menjen Dudley fiához, Guildford Dudley-hoz, így erősítve a család politikai helyzetét. VI. Edward pedig a halálos ágyán olyan végrendeletet írt alá, amelyben Lady Jane-t tette meg Anglia törvényes örökösének – figyelmen kívül hagyva a VIII. Henrik által meghatározott öröklési rendet.

1553 júliusában – Edward halálát követően – Jane-t királynővé nyilvánították, noha elmondása szerint sosem vágyott erre a hatalomra. Mindezt a lakosság is érzékelte, és többségük úgy tekintett rá, mint egy arisztokrata bábra, aki nem valódi vezető, hanem csak a hatalmi érdekek kiszolgálója.

Jane 9 napos uralkodása és bukása

Jane királynői státusza azonban rendkívül rövid életű volt: Mária, VIII. Henrik lánya – aki egyben a trón valódi örököse – gyorsan mozgósította a híveit. Míg Jane mögött alig állt támogatás, Mária ügyét a katolikus nemesség és a nép széles tömegei is támogatták.

Mindössze kilenc nappal Jane koronázása után a politikai szélirány megfordult – Jane-t letartóztatták, míg Máriát elismerték törvényes uralkodóként.

Lady Jane-t – férjével együtt – bebörtönözték a Towerbe. Kezdetben az új királynő, Mária hajlandónak mutatkozott kegyelmet adni neki, ám az új királynő helyzete instabil volt. Mária uralmára veszélyt jelentettek a protestáns lázadások és a politikai intrikák, így végül Jane-t a politikai stabilitás érdekében bűnbakként áldozták fel.

Lady Jane Grey, története – aki mindössze 9 napig uralkodhatott – mindannyiunk számára tanulságos
Lady Jane Grey, története – aki mindössze 9 napig uralkodhatott – mindannyiunk számára tanulságosFine Art / Getty Images Hungary

Lady Jane Grey-t és férjét 1554. február 12-én kivégezték. Az egykori királynő mindössze 16 évet élt.

Vajon miért törölték ki Lady Jane nevét a történelemből?

Lady Jane Grey tragikus módon vált a történelem politikai machinációinak áldozatává. Azonban még ezt a rövid uralkodását is megakadályozták a következő uralkodók, hogy fennmaradjon a történelem lapjain. Mária, aki a katolikus hit védelmezőjeként lépett a trónra, igyekezett minden nyomot eltüntetni, ami Jane-t és a protestáns mozgalmat dicsőíthette volna. Mária után I. Erzsébet – aki viszont újfent protestáns volt – úgy döntött, hogy a Tudor-dinasztia dicsőségének érdekében nem hangsúlyozza Lady Jane történetét, hiszen a trónviszályra és családi árulásokra utalt volna.

Lady Jane történetét a történelem során mindössze néhány történész és író próbálta megőrizni. Még William Shakespeare sem említi műveiben, sőt, a történelem legnagyobb alakjai között sem kapott helyet. Noha neve a Tudorok híresebb uralkodói mellett feledésbe merült, később, a XIX. században Lady Jane Grey történetét újraélesztette a viktoriánus művészet és irodalom.

Lady Jane Grey öröksége

Bár mindössze 9 napig uralkodhatott Lady Jane Grey, története mindannyiunk számára tanulságos: ő volt az, aki soha nem akart uralkodni, mégis a hatalmi érdekek és a vallási megosztottság könyörtelenül felhasználták – majd eldobták, akárcsak egy papírgalacsint. Élete és halála emlékeztet bennünket arra, hogy a történelem gyakran nem az ártatlanokat dicsőíti, hanem azokat, akik elég erősek vagy kegyetlenek ahhoz, hogy hatalmukat megszilárdítsák.

Szavai, amelyeket a kivégzése előtti órákban írt, máig idézettek:

„Jó emberek, azért jöttem ide, hogy meghaljak, és egy törvény alapján ítéltek erre. A tett, amely valóban a királynő őfelsége ellen történt, törvénytelen volt, és az is, hogy ehhez én hozzájárultam: de ami ennek az előmozdítását és óhajtását illeti az én részemről vagy a nevemben, ártatlanságom jeléül mosom kezeimet ez ügyben, Isten és a ti színetek előtt, jó keresztény emberek, a mai napon.”

Melyik volt a történelem legvéresebb háborúja? Olvasd el cikkünket ide kattintva.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek