James Bond. Ha behunyjuk a szemünket, a név hallatán egy kisportolt testalkatú sármőr jut eszünkbe, aki különleges küldetései során az egész világot bejárja, és ha megjelenik egy bárban, a levegőben pezsgőbuborékok szabadulnak fel, és a koktélcseresznyék beleájulnak a martinis pohárba. Pedig Mr. Bond egy szürke inas azokhoz a magyar vagabondokhoz képest, akik bár a világot nem akarták megmenteni, de tudás- és kalandvágyuktól sarkallva fedezték fel a fűszeres homályba burkolózó, nagybetűs Keletet, a vad Balkánt vagy a Szahara ismeretlen oázisait.
Lóháton, tevén, gyalog: Konstantinápolytól Szamarkandig
Ez a cikk akár Julianus baráttal vagy Kőrösi Csoma Sándorral is kezdődhetne, de iskolai tanulmányaink során talán kevesebbet hallottunk Rasid Effendiről vagy Wamberger Hermannról, ugye? Pedig e két név ugyanazt a Vámbéry Ármint jelöli, aki nyelvészként, orientalistaként tett szert hírnévre hazánkban és a nagyvilágban.
Mint sok orientalista, Vámbéry Ármin is a török kultúrán keresztül nyitotta meg számunkra a misztikus Kelet kapuit. 1861-ben ösztöndíjjal, gőzhajón érkezett Konstantinápolyba, eredetileg azzal a céllal, hogy a magyar nyelv gyökereit kutassa. Az itt tökéletesített török nyelvtudásának és a kiválóan elsajátított helyi viselkedésmintának köszönhetően gyorsan beépült a helyi társadalomba, és nem telt el sok idő, hogy már nagy tudású koldus dervisként tiszteljék a helyiek, és ebben a minőségében járja be az Oszmán Birodalmat. Szegény dervisként helyi pasák vendégszeretetét is élvezhette, akiknek a magánkönyvtáraiban felbecsülhetetlen értékű török irodalmi műveket ismerhetett meg.
Perzsiai utazásai után a közép-ázsiai kánságokba is eljutott, ami az 1860-as évek közepén egy európai utazó számára nem kis veszélyt jelentett. Minden kívülálló, főként az európaiak kémnek számítottak azon a vidéken, aki pedig lebukott, arra halál várt. Így járt korábban Arthur Conolly és Charles Stoddard brit diplomata is.
A két brit férfi csekély diplomáciai érzékkel, de annál erősebb nyugati arroganciával igyekezett kiépíteni a kapcsolatokat a Bukharai Emirátussal, aminek az lett a vége, hogy Nasrullah Khan emír levágatta a fejüket, miután – a fejlett közép-ázsiai munkaerő-gazdálkodásnak köszönhetően – megásatták velük saját sírjukat.
Szerencsésebb sorsú és felkészültebb dervisünk végül kásgári zarándokokhoz csatlakozva a türkmén sivatagot is átszelve a Khivai, majd a Bukharai kánságon át egészen Szamarkandig jutott, ahol Timur Lenk mongol fejedelem türbéjénél is tiszteletét tette.
Magyar kém a félhold fakó fényében: al-Hadzs Abdul Karim
Al-Hadzs Abdul Karim, avagy Germanus Gyula édesapját maga Vámbéry Ármin győzte meg: nem szabad megelégedni azzal, hogy a gyerek csak latin, ógörög, francia és német műveket olvas, hanem bizony hagyni kell, hogy felemelje tekintetét a félholdra is. Ha Vámbéry Ármin tudós kalandor volt, akkor Germanus Gyula kalandor tudós, aki szintén Isztambulban kezdte kutatásait.
Az 1910-es évek elején Konstantinápolyban még fátyolok mögé bújtatott hölgyek, fezben járó férfiak és egy minden ízében recsegő-ropogó Oszmán Birodalom kopott fénye várta Germanus Gyulát, hogy a birodalom majdani széthullásából ő maga is kivegye a részét. Konstantinápolyban csatlakozott ahhoz az Ifjútörök mozgalomhoz, amely a szultanátus megdöntését és a birodalom radikális modernizációját tűzte ki célul.
A 48-as honvéd felmenőkkel is rendelkező, akkor még tapasztalatlan hősünk lelepleződött, és valószínűleg fel is akasztják, ha az osztrák–magyar diplomácia közbe nem lép.
Az első világháború éveiben nyelvtudásának köszönhetően tevékenyen részt vett az Osztrák–Magyar Monarchiával szövetséges Oszmán Birodalom támogatásában is. Vasúton a Vörös Félhold (nemzetközi humanitárius szervezet) égisze alatt gyógyszerek és kötszerek mellett fegyvereket csempészett Konstantinápolyba, és szintén a Vörös Félhold szolgálatában vett részt a török védők oldalán a Dardanellák ostromában, ahol találkozott Mustafa Kemál pasával, vagyis Atatürkkel, akiben a Török Köztársaság későbbi megalapítóját tisztelhetjük. (Csukott szemmel bökjünk rá Törökország térképére, és az ujjunkhoz legközelebb eső város főterén biztosan fogunk találkozni egy Atatürk-szoborral.)
Török és arab nyelvismeretének, illetve széles körű iszlám műveltségének köszönhetően felkérték az indiai Szantiniketán Egyetem iszlámtörténeti tanszékének megalapítására. Indiában az egyetemi munkája mellett nagy tudású ulemáként (iszlám tudós) a delhi nagy mecsetben tartott beszédet, ami után 5000 ajakból reppent fel a lelkes Allah ahbar!. Indiai tartózkodása alatt ismerte meg Zakir Hussaint, India későbbi köztársasági elnökét, illetve találkozott Mahátma Gandhival, az indiai függetlenségi mozgalom vezéregyéniségével is. Tanulmányai és élményei hatására eldöntötte, hogy felveszi az iszlám hitet és elzarándokol Mekkába, ahol egyetlen európaiként, egyetlen magyarként járta körül a Kába követ.
Repülni a Szahara forró egén
Nem mondhatom, hogy a péntek esti film kiválasztásánál a romantikus darabokra kattintok elsőként, de ha csak egyet kellene újranéznem, akkor az mindenképp a több Oscart is bezsebelő Az angol beteg (English patient, 1998) lenne. Az Almásy László életének főbb motívumaiból merítkező filmnél csak főhősünk élete volt fordulatosabb.
A műszaki beállítottságú fiatalember már kisgyerekkora óta vonzódott a repüléshez. Saját építésű gépei és olykor bordatöréssel járó repülési kísérletei segítségével hamar megismerkedett a tömegvonzás elméletének lényegével. Talán korai kísérletei miatt az első világháborúban vadászpilótaként szolgált, és a legjobbak között tartották számon. Képességeinek köszönhetően a háború után még IV. Károly első visszatérési kísérletében is részt vett.
1926-ban, részben a járművek iránti szenvedélye miatt jutott el Afrikába, ahol szélsőséges körülmények között tesztelt autókat, de végül a repülés, a felfedezés és a Szahara lett az élete. Útjai során feltérképezte a Szahara középnyugati részét, és az ő nevéhez köthető a Zerzura oázis felfedezése is, ahol a legendák és arab beszámolók szerint egy kincses város állt, amelynek hófehér falai messziről kitűntek a homokdűnék között, kapuját pedig fekete óriások őrizték.
Almásy expedíciói során a Líbiai-sivatag legmagasabb pontján, az Uvainat-hegységben ősi civilizációtól származó barlangi festményeket tárt fel. Ez a vidék a Föld egyik legszárazabb helye, ahol akár 10 év is elmúlik eső nélkül!
A második világháborúban az Erwin Rommel vezette Afrika Korpsnál, a híres-hírhedt német Afrika-hadtest kötelékében szolgált, ahol parancsnoksága alatt hajtották végre a Salam hadműveletet: terepismeretének köszönhetően autóval egy lövés eldördülése nélkül juttatott német kémeket az angol vonalak mögé, akik később nagyvilági életmódjuk miatt hamar lebuktak, börtönbe kerültek, hogy később a briteknek kémkedjenek. Kalandos élete egy betegség miatt végül tragikusan korán, 55. életévében ért véget.
Mielőtt azonban olvasóink megtekintenék a filmet, a történelmi hitelesség kedvéért meg kell jegyeznem, hogy az Almásy László gyönyörű kedvesét alakító Kristin Scott Thomas helyébe egy német katonát érdemes elképzelnünk, hősünk a repülés iránti szenvedélyét ugyanis inkább urakkal osztotta meg.
A repülőgépek időnként eltérítődnek…
Következő kalandorunk nem az a fajta báró volt, aki kártyázással és mulandó örömök kergetésével töltötte a napjait. Számára a kaland olyan játék volt, amit érdemes véresen komolyan venni.
Az erdélyi nemesi családból származó báró Nopcsa Ferenc izgalmas életútja Szentpéterfalván kezdődött, ahol kishúga kréta időszakbeli őshüllőmaradványokra hívta fel a figyelmét. Ferenc mindössze 18 évesen úgy döntött, ha már megtalálták a leleteket, akkor érdemes volna rendszertani besorolásukat is elvégezni. Az első magyarországi őshüllő-felfedezések, mint például Magyarosaurus dacus, vagy az Elopteryx nopcsai az ő nevéhez köthetők.
Később felkerekedett, hogy bejárja Európát, kutatásai során pedig Albániába is eljutott. Az ország épp a végóráit élő Oszmán Birodalom alól kívánkozott felszabadulni, amikor Nopcsa Ferenc az albán szabadcsapatok mellé állt, sőt, rövid időn belül már hadvezérként segítette a skiptárokat a török porta elleni közdelemben. A földrajzi adottságokat kihasználva, lesből támadva tizedelte a török reguláris erőket, akkora sikerrel, hogy ráragadt a Seitan (Sátán) név is. Hősies tetteinek hatására az albán nép körében akkora népszerűségnek örvendett, hogy úgy döntött, albán királlyá koronáztatja magát – ez a terve azonban nem felelt meg a nagypolitikai céloknak.
Az Osztrák–Magyar Monarchia cseppet sem volt közömbös a balkáni események iránt, emiatt Nopcsa Ferencet helyismerete és nyelvtudása miatt beszervezte kémnek. Új foglalkozásában talán kicsit túl jól is funkcionált, és az első világháború idején már önjáró diplomataként és hadvezérként irányította a helyi politikát, ami miatt rövidesen haza is rendelték.
A Tanácsköztársaság kikiáltása után úgy döntött, hogy Mátyásföldön repülőre száll, és elmenekül az országból. Miután gépe csak Sopronig ment volna, a báró kénytelen volt revolverével meggyőzni a pilótát, hogy inkább Bécsújhelyen szálljon le. Ezzel a tettével Nopcsa Ferenc beíratta nevét a történelembe mint a világ első gépeltérítője.
Későbbi kalandozásai során motorral járta be Olaszországot. Végül súlyosbodó elmebaja miatt – és egyesek szerint szerelemféltésből – elaltatta, majd lelőtte szeretett albán titkárát és bizalmasát, Bajazid Elmas Dodát, a híres fotográfust, majd magával is végzett.
Bár különböző területen értek el sikereket magyar vagabondjaink, kalandvágyuk és a tudás, az ismeretlen felderítése iránti szenvedély összekötötte őket. Az a szenvedély, amely nem ismerte a távolságot, és nem félte a halált sem.
Érdekelnek a kémtörténetek? Ismerkedj meg Trebitsch Ignác kalandos életével, és utazz velünk Németországon, Amerikán át egészen a császári Kínáig!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
