1709 telén olyan szélsőségesen hideg időjárás köszöntött Európára, amely az elmúlt 500 év leghidegebb európai telének számít. 1709. január 5-én William Derham tudós és teológus -12 Celsius-fokos hőmérsékletet mért az angliai London közelében, ami a legalacsonyabb érték volt az 1697-ben kezdődött feljegyzések óta. Más, Európa-szerte mért hőmérsékleti értékek elérték a -15 és -20 Celsius-fokot is.
Derham kijelentette:
Úgy vélem, hogy a fagy nagyobb volt (ha nem is egyetemesebb), mint bármelyik másik emberemlékezet óta.
Emberek ezrei haltak meg, a körülményeket rontotta, hogy a tél két nagy háború idején történt; a skandináviai nagy északi háború és a spanyol örökösödési háború alatt.
A leghidegebb tél Európában
A nagy fagy váratlanul érte az embereket, akkoriban még nem voltak előrejelzések, senki sem tudhatta, hogy milyen hideg érkezik, és mennyire sokáig marad. A hideg szó szerint egyik napról a másikra köszöntött be. Amikor az emberek Európa-szerte elaludtak 1709. január 5-én este, még nem tudhatták, mire ébrednek majd. A havazás elkezdődött és nem állt el, és hirtelen az átlaghőmérséklet -20 Celsius-fokig süllyedt.
A rettenetes hideg leginkább Franciaországot érintette. Az 1709-es év már rosszul indult a franciáknak, a parasztokat a spanyol örökösödési háborúban a rossz termés, az adók és a sorkatonaság sújtotta. A következő két hétben havazott, és a hőmérők -20 Celsius-fokot mutattak. A hatóságoknak nem volt idejük felkészülni, ezrek haltak meg hipotermiában, mire megérkezett a segítség. Az állatokat sem kímélte az időjárás: számos jószág fagyott meg a karámban, istállóban és ólban.
A folyók, a csatornahálózat és a kikötők befagytak. A Földközi-tenger partján, Marseille kikötőjében, valamint a Rhone és a Garonne folyók különböző pontjain a jég elbírta a megrakott szekerek súlyát, így körülbelül 28 centiméter vastagságú lehetett. A kétségbeesett lakosok kénytelenek voltak elégetni minden bútort, hogy melegen tartsák magukat. Párizst három hónapig elzárta a hó, a lakókhoz nem jutott el az utánpótlás.
Hideg volt még a gazdagoknak is
Még a jómódúak is szenvedtek, hiába voltak készleteik. A kenyér, a hús és még néhány alkoholos ital is megdermedt. Csak a vodka, a whisky és a rum maradtak folyékonyak. Az elit nagy ablakokkal rendelkező, terebélyes kastélyait látványosságból, nem praktikusságból építették. Versailles-ban az orléans-i hercegnő, XIV. Lajos király sógornője ezt írta egy hannoveri rokonának:
A hideg itt olyan kegyetlen, hogy leírni sem lehet. Ülök a duruzsoló tűz mellett, az ajtó előtt van egy paraván, ami be van zárva, így ülök itt egy bundával a nyakamban, a lábam pedig egy medvebőr zsákban, és még mindig reszketek, és alig bírom tartani a tollat. Soha életemben nem láttam még ilyen telet, mint ez a mostani, amely megfagyasztja a palackba zárt bort.
A hó elzárta az utakat az egész kontinensen. Németország meleg forrásai is befagytak, csakúgy, mint Amszterdam csatornái, Svájc tavai, valamint az Adriai- és a Balti-tenger. Egyes beszámolók szerint a hideg akkora volt, hogy a fák spontán módon széttörtek, és a templomi harangok sem harangoztak, mert megrepedtek, és akár el is törtek.
Miért lehetett ilyen rettentő tél?
Abban az időben a tél történeti beszámolói pontatlanok voltak a korlátozott technológia és a tudomány fejlettsége miatt. Az éghajlati feljegyzések tanulmányozásával azonban ma már tudják a kutatók, hogy a keletről érkező szokatlanul erős szelek és a szokatlanul erős sarki örvény együttesen észak felé tolták el a sugáráramlatot, lehetővé téve, hogy a szokásosnál hidegebb levegő terjedjen el Európában ebben az időszakban.
A La Niña és az El Niño egyaránt olyan meteorológiai jelenségek, amelyek globálisan befolyásolják az éghajlati viszonyokat. A La Niñát a Csendes-óceánban az Egyenlítő közelében szokatlanul hideg óceáni hőmérséklet jellemzi, ami Észak-Amerika és Európa nagy részén az átlagosnál hűvösebb hőmérsékletet eredményezhet. Az ezzel ellentétes jelenség az El Niño, amely szokatlanul meleg óceáni hőmérsékletet eredményez ezen a területen. 1709 telén ez a két jelenség együttesen rendkívül hideg körülményeket okozott Európa felett.
Szintén hatással volt az időjárásra a vulkáni tevékenység. A Szicília keleti partjainál található Etna 1708 végén kitört, hamut és kén-dioxid-részecskéket juttatva a légkörbe. A vulkánkitörések az óceánok hőmérsékletére is hatással lehetnek; amikor hamu kerül a légkörbe, az lehűti az óceán vizét, mivel megakadályozza, hogy a napfény felmelegítse azt.
A Maunder-minimum a Nap nagyon alacsony aktivitásának 1645-től 1715-ig tartó időszakára utal. A tudósok úgy vélik, hogy ez az időszak globális lehűlést okozott, ami hozzájárulhatott az Európában tapasztalt szélsőséges hideghez.
Az elhúzódó tél a mentális egészségre is súlyos hatással volt. Sok ember szenvedett depresszióban és szorongásban. Többen kénytelenek voltak elköltözni otthonaikból, hogy melegebb éghajlatot keressenek a túlélés érdekében; ez megnövekedett Európán belüli migrációhoz vezetett, de megjelentek új technológiák is, például a mezőgazdaságban.
A történelmet nem csupán az emberek döntései befolyásolták, hanem sokszor az időjárás is. Az alábbi cikkünkben összeszedtünk néhány fontos eseményt, amelyre súlyos hatással volt.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
