Középkori metropoliszok: ez lett az elfelejtett nagyvárosok veszte

GettyImages-1456544712
Olvasási idő kb. 6 perc

Különösen érdekes időszak volt a középkorban a városok fejlődése, hiszen ebben az időszakban virágzó metropoliszok emelkedtek ki a semmiből – bár előfordulhat, hogy éppen olyan gyorsan tűntek el, mint ahogy megjelentek. De vajon mi okozta a vesztüket? És elképzelhető lenne, hogy a mai nagyvárosok is hasonló sorsra jutnak egy napon?

Ezek a városok egykor a hatalom, kereskedelem és a kultúra központjai voltak, ám valamilyen rejtélyes okból elnéptelenedtek, hogy a végén a történelem homályába vesszenek. Miért tűntek el ezek a metropoliszok, és láthatók-e még a nyomaik? Tárjuk fel néhány középkori város elfeledett történetét, és fejtsük meg eltűnésük titkát.

A középkor virágzó nagyvárosai

A középkorban Ázsiában és Európában több olyan nagyváros is volt, amelyek gyakran védett erődítményekként működtek: magas falakkal körülvéve, népes lakossággal, erőteljes gazdasággal. Jelentős központoknak számítottak a selyemút mentén fekvő keleti városok, hiszen a globális kereskedelemben kiemelkedő szerepet játszottak. Más városok zarándokokat vonzottak a világ minden tájáról, így inkább vallási központokként emelkedtek ki.

Egyes városok annak ellenére, hogy virágoztak, az idő múlásával hanyatlásnak is indultak
Egyes városok annak ellenére, hogy virágoztak, az idő múlásával hanyatlásnak is indultakFrancesco Riccardo Iacomino / Getty Images Hungary

Ezek a városok, annak ellenére, hogy virágoztak, az idő múlásával hanyatlásnak is indultak. Sok középkori metropolisz életére a háborúk, betegségek, gazdasági válságok és természeti katasztrófák tették fel a pontot az i-re. Néhány város elpusztult, míg mások egyszerűen elnéptelenedtek, miután megváltoztak a politikai körülmények vagy a kereskedelmi útvonalak.

Az egykor virágzó helyekre ma már csupán romok és történelmi nyomok emlékeztetnek.

Ezért tűntek el ezek a városok

Sokféle oka lehet az elfeledett városok eltűnésének, következménye lehetett többek között a megváltozott kereskedelmi útvonalaknak is. Mint ismeretes, számos középkori város gazdasági jóléte a kereskedelemtől függött, ám ha megváltozott egy fontos kereskedelmi útvonal – például más városok kerültek előtérbe, vagy új útvonalak nyíltak –, akkor ezek a városok gyorsan elnéptelenedtek.

Az európai városok – amelyek a keresztes hadjáratok idején felvirágoztak – a keleti kereskedelem visszaesésével hanyatlásnak indultak. 

Aztán ott voltak a folyamatos háborúk, amelyek során számos nagyváros vált az ostromok, felégetések és pusztítások áldozatává. Azokat a városokat, amelyeket az ellenséges hadak feldúltak, közülük sok soha nem épült újjá:

lakossága szétszórodott, elvándorolt, a város a feledés homályába merült.

Ugyanakkor a középkorban dúló háborúk mellett nem szabad elfelejtenünk a gyakorta pusztító járványokat sem, amelyek képesek voltak egész városokat elnépteleníteni. A fekete halálként emlegetett pestis – amely a 14. században söpört végig Európán milliók életét követelve – több várost is teljesen elnéptelenített. Ezek a városok a lakosságuk kihalásával lassan romokká váltak, végül teljesen elfelejtődtek.

A középkorban Ani egykor Örményország virágzó fővárosa volt
A középkorban Ani egykor Örményország virágzó fővárosa volttekinturkdogan / Getty Images Hungary

Ani, az 1001 templom városa 

E téma kapcsán szokás említeni Örményország egykor virágzó fővárosát, Anit, amelyet az 1001 templom városának is neveztek. Fénykorát a 10-11. században élte, és több tízezer lakossal büszkélkedhetett. Ani gazdasága és kereskedelmi jelentősége messze földön híres volt. A város hanyatlása gyorsan bekövetkezett, amikor a különböző birodalmak – többek között Bizánc, valamint a mongolok és a szeldzsukok – egymás után fosztották ki és ostromolták a várost. Végül Ani helyzetét a természeti katasztrófák – többek között földrengések – tovább súlyosbították. A lakosság szétszéledt, a város pedig romokká vált.

A megsemmisült indiai Vijayanagara

A 14. században Vijayanagara Dél-India hatalmas birodalmának központja volt, amely kiemelt szerepet játszott a gazdasági és kulturális szempontból. Vijayanagara az 1500-as évek közepén élte virágkorát, ám 1565-ben, egy szövetséges sereg megsemmisítette a Talikota csatában.

Vijayanagara lakossága szétszóródott, és a név évszázadokra elfelejtődött.

Timbuktu, a veszélyeztetett világörökség

Nyugat-Afrikában a középkor egyik legismertebb kereskedelmi központja volt Timbuktu. Óriási gazdagságra tett szert az arany és a só kereskedelme révén, valamint a 14-16. században a világ egyik legfontosabb tudományos központjává vált, ahol muszlim tudósok és kereskedők gyűltek össze. A város hanyatlásának egyik oka a kereskedelmi útvonalak megváltozása volt: amikor az atlanti kereskedelmi útvonalak kihasználása került előtérbe az európai nagyhatalmaknál, Timbuktu fokozatosan elszigetelődött, és elvesztette korábbi jelentőségét. 2012-ben Timbuktu veszélyeztetett világörökség lett.

Egy mély kút Timbuktu száraz és poros környezetében
Egy mély kút Timbuktu száraz és poros környezetébenJohn Elk / Getty Images Hungary

Az elfeledett középkori metropoliszok öröksége

Az elfeledett városok nagy része eltűnt a föld színéről, romjaik ma is tanúskodnak az egykori gazdagságukról, nagyságukról. Ezek a metropoliszok emlékezetnek minket arra, hogy semmi sem tart örökké. A virágzó középkori városok egykor a kultúra, kereskedelem és politika központjainak számítottak, gyakran kiszolgáltatottak voltak a külső tényezőknek. A történelem ismét megmutatta, hogy a civilizációk felemelkedése és bukása az emberi történelem elkerülhetetlen része. Amíg napjainkban magától értetődőnek vesszük a városaink fennmaradását és biztonságát, érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen törékeny is lehet egy-egy település élete. Az egykor virágzó metropoliszok romjai tanulságos történeteket mesélnek el számunkra, amelyeket érdemes felfedeznünk, de talán épp ezek a rejtélyek teszik őket ennyire lenyűgözővé a mai világ számára is.

Milyen állatokat tiszteltek a maják? Ha kíváncsi vagy rá, olvasd el a cikket ide kattintva, hiszen manapság mi megesszük.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek