A szokatlan időjárás-változás 1831 és 1833 között következett be, amikor az átlaghőmérséklet körülbelül 1 Celsius-fokkal csökkent. A korabeli feljegyzések szerint még nyáron is kopár volt minden, szinte folyamatosan esett az eső, olyan hideg volt, mint télen, a hegyekben pedig szüntelenül havazott.
Ez okozta a Nap kék színét
Az 1831. augusztusi jelenséget, amely során a Nap kék, lila és zöld színben játszott – nemcsak Európában, hanem a világ minden táján, például Kínában, az Egyesült Államokban és a Karib-térségben is –, a tudósok azzal magyarázták, hogy
valószínűleg vulkánkitörésből származó por, gázok és a napfény szokatlan „játéka” okozta.
Az eddigi kutatások alapján a szakértők azt feltételezték, hogy a kitörés vagy a Fülöp-szigeteken található, jelenleg is működő Babuyan Claro, vagy más néven a Mount Pangasun vulkánnál, vagy a Szicília melletti Ferdinandea-szigetnél lévő tenger alatti vulkánnál történt, ám egy friss kutatás eredménye megváltoztatta az eddigi elképzeléseket.
Az egyik skót egyetem tudósai megalapozott bizonyítékokat gyűjtöttek össze arra vonatkozóan, hogy a vulkánkitörés a Távol-Keleten, az orosz Kuril-szigetekhez tartozó lakatlan Simushir szigetén található Zavaritskii kalderából származott, nem túl messze Japántól.
Így befolyásolja vulkánkitörés a földi életet
Mindezt a jégmagminták elemzése után derítették ki, miután a feltárt leletek egyezést mutattak a hamulerakódásokkal. A jégminta kémiai elemzése során kinyert apró hamuszilánkok megegyeztek azokkal a mintákkal, melyeket japán és orosz kutatók küldtek skót kollégáiknak a távol-keleti vulkánokból. Miután a laborvizsgálatokat követően a vulkánból és a jégmagból vett hamu megegyezett, a kutatók biztosak voltak abban, hogy a vulkánkitörés a Kuril-szigeteken történt 1831-ben.
A szakemberek hangsúlyozták: a most kapott eredmények sokkal többről árulkodnak annál, hogy hol és milyen erősségű volt a vulkánkitörés. A leletek ugyanis rávilágítanak arra, hogy a természet ilyen történései hogyan tudják befolyásolni a földi életet és az éghajlatot a légkörbe kibocsátott gázokkal és különféle részecskékkel, melyek rövid távon lehűtik a hőmérsékletet, ám hosszú távon hozzájárulnak a felmelegedéshez.
Bármikor bekövetkezhet egy újabb katasztrófa
Az 1831-es kitörés nem az egyetlen, amely hozzájárult a környezeti tényezők és az időjárás megváltozásához. Például a Fülöp-szigeteken lévő Pinatubo-hegy 1991-es kitörése pumpálta a légkörbe a valaha mért legnagyobb kén-dioxid-felhőt, melynek következtében a globális hőmérséklet körülbelül 0,5 °C-kal csökkent legalább három évre.
A kutatók egyetértenek abban, hogy ma egy újabb, 1831-eshez hasonló vulkánkitörés óriási változást, sőt felfordulást okozna.
Ettől függetlenül számítanunk kell arra, hogy bármikor bekövetkezhet afféle katasztrófa, hiszen sok olyan vulkán van még, melyről nem tudni, hol és mikor fog kitörni. A tudósok szerint mindenképpen érdemes felkészülni egy ilyen eshetőségre, és kidolgozni egy olyan nemzetközi stratégiát, amely segíthet abban, hogy alkalmazkodni tudjunk a változásokhoz.
A középkori kis jégkorszakra jellemző farkasordító hideg próbára tette az emberek tűrőképességét és leleményét – olvasd el az erről szóló cikkünket!
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
