Az egyik legjobban őrzött titok az amerikai történelemben John F. Kennedy, amerikai elnök halálának körülményeivel kapcsolatos. Az Egyesült Államok 35. elnökét hatvanegy évvel ezelőtt, 1963. november 22-én lőtték le, amikor Texas államban kampányolt.
Az elmúlt hat évtizedben sok mindenre fény derült az esettel kapcsolatban, de sokan azt gyanítják, hogy bizonyos információkat szándékosan fed még mindig homály.
JFK egyik célja volt, hogy megnyerje Texast és Floridát
JFK első elnöki ciklusa a végéhez közeledett 1963 őszén, de nem titkolt szándéka volt, hogy ismét induljon a választásokon 1964-ben. Hivatalosan nem jelentette ezt be, de számos kampányútjából hamar nyilvánvalóvá vált a nagyérdemű számára.
1963 őszén, még a tragikus események előtt, több államba is ellátogatott, főként kampányolási szándékkal. Beszédeinek fő témája az oktatás, a nemzetbiztonság fejlesztése és a világbéke voltak, emellett kiemelte kormánya környezetvédelmi törekvéseit is. A nyugati államokban roppant nagy sikert aratott, de úgy érezte, a teljes győzelmet úgy érheti el, ha Floridát és Texast is sikerül maga mellé állítania.
1963 novemberének legelején a Demokrata párt ülésén ezt be is jelentette, és közölte, két hetet tervez eltölteni mindkét államban. (Fontos kiemelni, hogy a déli államok, így Florida és Texas is, inkább konzervatív államként híresültek el, tehát nagyrészt inkább republikánus pártiak voltak mindig is.)
Nem várt módon történt a JFK-merénylet
A texasi kör igencsak sikeresen indult, első két állomásán nagy szeretettel fogadták a lakosok az elnököt. San Antonióba és Houstonba is elkísérte felesége, Jackie Kennedy, Johnson alelnök és Connally kormányzó is. A harmadik megálló Dallas lett volna, ahol november 22-én landolt, majd elindultak a belváros felé kíséretével.
Az elnöki autó egy kabrió típusú jármű volt, amiből a Kennedy házaspár mosolyogva integetett az őket követő tömegnek. Nem tudhatták, hogy már lesben áll a merénylő...
Az elnököt 12.30 körül tarkón, majd fejbe lőtték Dallas belvárosában, az Elm utca délnyugati részén.
JFK azonnal meghalt, és beleborult Connally kormányzó ölébe. Felesége és a kormányzó is sokkot kaptak a látványtól, a sofőr azonnal a kórházhoz szállította őket. Az elnököt rekord gyorsasággal vették kezelésbe az orvosok, azonban igyekezetük hasztalan volt, már nem lehetett megmenteni a 46 éves politikus életét. Halálát hivatalosan 1963. november 22-én délután egy órakor jelentették be.
Az elnök merénylője sem élt sokkal tovább
Egyből megkezdődött a nyomozás az elnök gyilkosa után, és hamar kiderült, hogy feltételezhetően egy volt tengerészgyalogos, Lee Harvey Oswald követte el. Később arra is fény derült, hogy a férfi megrögzött marxista volt, és egy időre disszidált is a Szovjetunióba.
A lövéseket egy állami iskola könyvtárának hatodik emeletéről adta le, ahol meg is találták a golyók hüvelyeit és a gyilkos fegyvert is, ami egy puska volt.
Miután megölte az elnököt, menekülni akart, de ahogy kilépett az épületből, egy rendőrbe botlott, akit szintén lelőtt ijedtében. A rendőrség kézre kerítette, ám nem állt végül bíróság elé, mert 24-én, átszállításakor a tömegből kilépve lelőtte Leon Jack Ruby, egy dallasi bár tulajdonosa.
Annyira gyorsan mentek végbe az események, hogy az emberek egyszerűen nem tudták elhinni, hogy valóban egy ember végzett Kennedy elnökkel, így hát megszülettek az első pletykák, amik szépen lassan összeesküvés elméletekké nőtték ki magukat.
Kezdetben az alelnököt okolták a JFK-merénylet miatt
Lyndon B. Johnson alelnök, néhány órával Kennedy meggyilkolása után letette elnöki esküjét, Jackie Kennedy jelenlétében. Ezt követően, szinte azonnal elrendelte a nyomozás megkezdését elődje meggyilkolásának ügyében.
Ennek ellenére mégis sokáig terjesztették azt Johnsonról, hogy ő volt az, aki megszervezte JFK meggyilkolását, mert úgy vélte, csak így tehet szert az elnöki pozícióra.
Egy héttel JFK halála után létrejött a Warren-bizottság, amely tíz hónapon keresztül próbálta kideríteni, milyen motiváció állt az elnök meggyilkolása mögött. Johnson gyanúja ugyanis az volt, hogy a kommunisták műve lehetett mindez, tekintve, hogy Oswald maga is kommunista elveket vallott. Azonban nem akart még nagyobb konfliktust szítani és magukra haragítani (még annál is jobban) a Szovjetuniót vagy Kubát, így a közel egy évig tartó nyomozás titokban, zárt ajtók mögött zajlott, és csak egy szűk kör tudott róla.
Tíz hónappal később megjelent egy 888 oldalas jelentés a Kennedy-gyilkosságról, ami megerősítette, hogy valóban Oswald követte el a gyilkosságot, motivációja azonban vele halt, erre nem találtak magyarázatot.
Ez még inkább felbátorította az összeesküvés-elméletek gyártóit, akiknek meggyőződésévé vált, hogy a kormány titkol valamit Kennedy halálával kapcsolatban.
Nyugtalan időszak következett, a hetvenes években, amikor a vietnámi háború is zajlott, az amerikai népnek meggyőződésévé vált, hogy a kormány nem az emberek érdekeit képviseli, és nem jelent számára erkölcsi aggályt a halálba küldeni fiait. Még a kilencvenes években is feszültséget okozott, ha szóba került a téma.
Társadalmi szinten az összeesküvés-elméletek rabjává váltunk a Kennedy-gyilkosság miatt
– fogalmazott Larry Sabato, a Kennedy fél évszázada: John F. Kennedy elnöksége, meggyilkolása és maradandó öröksége című könyv írója.
A tervek szerint, 2017-ben a teljes Kennedy akta nyilvánossá vált volna, azonban Trump és Biden elnöksége alatt is hosszabbítást kértek rá. A közvélemény egyre biztosabb abban, hogy rejtegetnek valamit, de ahogy a Kennedy-gyilkossággal sokat foglalkozó író, Gerald Posner is fogalmaz: „Valószínűleg ezt az ügyet sohasem lehet majd lezártnak tekinteni.”
Ezek még tisztázatlanok a JFK-merénylettel kapcsolatban
Jó néhány részletet illetően homály fedi Kennedy meggyilkolását, leginkább abból a szempontból, hogy tulajdonképpen ki is követte el ezt a merényletet. Az tiszta sor, hogy ki sütötte el a fegyvert, de az, hogy hogyan jutott el Oswald idáig, különleges szervezésről tesz tanúbizonyságot.
Tekintve, hogy a Fidel Castro által irányított kubai hírszerzés szemet hunyt az elnök halála felett, így feltámad az emberben a gyanú, hogy köze volt-e Castrónak az esethez. A gyanút az is erősíti, hogy Oswald Mexikóvárosban találkozott kubai diplomatákkal, méghozzá egy hónappal a dallasi merénylet előtt.
Azonban egy egykori CIA-ügynök, aki könyvet is írt Castróról, úgy fogalmaz: „Castro és néhány hírszerző bűnös Kennedy halálában, de részvételük messze van a szervezett merénylet kategóriájától.”
Az is felvetődött, hogy az amerikai maffia végzett Kennedyvel. Az indítékuk is meglett volna hozzá bőven, hiszen JFK felesküdött a szervezett bűnözés ellen. Az elsődleges gyanúsított ebből a szempontból a chicagói maffia. Vezetőjük Sam Giancana volt, aki – az elmélet szerint – módszeresen megszervezte Kennedy meggyilkolását is. Ugyanis 1963 novemberében Dallasba küldte gengszterei egy részét, akik elvégeztek neki egy „munkát”, ami a feltételezések szerint Oswald segítése, majd likvidálása volt.
Az FBI is gyanús az ügy tekintetében, hiszen érthetetlen, hogy miért nem kapcsolták le Oswaldot Dallasban, amikor chicagói próbálkozásáról tudtak, és így meg is akadályozták azt. Kiderült, hogy pár hónappal a JFK-merénylet előtt Oswald rálőtt egy tábornokra. Erről nem tudott a CIA és az FBI? És ha igen, a dallasi felvonulást miért nem fújták le? Oswaldot is simán lefülelhették volna, főleg, hogy 1963 novemberében volt egy komolyabb konfliktusa az FBI-jal.
Az óceánban végezte JFK koporsója. Ebben a cikkünkben írtuk meg, hogy miért.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
