Föld oldal

Talán neked is mondták gyermekként, amikor a kertben ástál, hogy Kínába fogsz kikötni. Lássuk, hogy ennek milyen gyakorlati akadályai lennének.

Több rétegen is át kellene jutni a Föld túloldalához

Igazi sci-finek hangzik, hogy átássunk a Föld túloldalára a bolygó rétegein keresztül. Néhány kutató elgondolkozott azon, hogy ez lehetséges volna-e. Arra jutottak, hogy jelenleg még nem éri el azt a szintet a technológiánk, hogy a terv megvalósítható legyen.

A Föld átmérője 12 756 kilométer, így teljes átfúrása egy óriási fúrót és évtizedes munkát igényelne. Az első réteg, a földkéreg, egy könnyű kőzetréteg, amely az amerikai földtani intézet (USGS) szerint körülbelül 100 kilométer vastag. A másik probléma, hogy a légköri nyomás egyre növekedne, ahogy a fúró egyre mélyebbre jutna a föld alatt. 

A legmélyebb ember alkotta mélyfúrás a "szupermély fúrás a Kola-félszigeten", amely 2008-ra 12 262 méter mélységet ért el. Ennek alján a nyomás négyezerszerese a tengerszintinek. A tudósoknak közel 20 évükbe telt, hogy elérjék ezt a mélységet, és ez még mindig több mint 80 km távolságra van a következő rétegtől, a földköpenytől, az USGS földrétegadatai szerint. A földköpeny egy 2800 km vastag, sötét, sűrű kőzetréteg, amely a lemeztektonikát mozgatja.

A földköpeny és a mag közötti határt „Moho”-nak (Mohorovičić-felületnek) nevezik. A tudósok először az 1950-es és 1960-as években próbáltak ebben ásni a mélytengerfenéken keresztül a Mohole projekt keretében, de nem jártak sikerrel.

Hogyan alakulna az ásás?

Amikor lyukat ásunk vagy fúrunk, az oldalai mentén lévő falakra óriási nyomás nehezedik a felettük lévő kőzetréteg miatt, ráadásul a mellettük lévő üres tér instabillá teszi őket. Az erősebb sziklák nagyobb erőket képesek elviselni, de minden kőzet megbomolhat, ha a nyomás kellően nagy.

Egy gödör ásásakor úgy akadályozhatjuk meg, hogy a falak a nyomás hatására beomoljanak, hogy kevésbé meredekre alakítjuk ki őket, így kifelé dőlnek, mint egy kúp oldalai. De egy ilyen gödörnek háromszor szélesebbnek kell lennie, mint amilyen mély.

A Föld legmélyebb külszíni bányája a Bingham Canyon az Egyesült Államokban, amelyet az 1900-as évek elején kotrógépekkel és robbanóanyagokkal ástak ki rézérc bányászatára. Gödre 1,2 kilométer mély és 4 kilométer széles.

Mivel több mint háromszor szélesebb, mint amilyen mély, a gödör falai nem annyira instabilak. Ennek ellenére 2013-ban az egyik lejtő beomlott, és két hatalmas földcsuszamlást okozott, amelyek 145 millió tonna zúzott kőzetet juttattak a bánya aljára. Szerencsére senki sem sérült meg, de a földcsuszamlások több százmillió dolláros kárt okoztak. Ha megpróbálnánk átásni a Földet,

A fúrás jobb lenne?

Fúrással gyorsabban lehet mélyebbre jutni, mint az ásással, mivel kevesebb anyagot kell megmozgatni, és a kisebb felület nagyobb erőhatásnak tud ellenállni. Az energetikai vállalatok rendszeresen fúrnak akár 5 kilométer mélyre is a felszín alá, hogy kőolajat és földgázt találjanak.

A fúrás azonban hosszadalmas és fárasztó. A kőzetet egy üreges, iszappal töltött cső végén lévő forgó fúrófej őrli, amely kemény kőzetek esetében percenként csak néhány centimétert hatol előre.

Ahogy a fúró mélyebbre fúr, több időbe telik a törött alkatrészek cseréje is. A fúrócső pedig olyan nehézzé válhat, hogy nem lehet kihúzni a lyukból.

További problémát jelent a nyomás: a földköpeny lassú mozgása miatt a fúrólyuk végül meghajlik és beomlik. A Föld mélyén lévő magma, gázok és folyékony fémek ráadásul a hatalmas nyomás miatt felfelé robbanhatnak a fúrólyukon keresztül a felszín felé. Tehát a jelenlegi technológiák egyszerűen nem elég gyorsak és tartósak ahhoz, hogy a földköpenyen és a földmagon keresztül átfúrják a Földet.

Egy túrázó az Alpok gleccserei között fedezett fel egy elveszett világot. Tudj meg többet a témáról alábbi cikkünkből.