Finnország Európa egyik legfejlettebb országa, ahol igazán haladó gondolkodással állnak az emberekhez, így például a fogvatartottakhoz is. Ennek köszönhetően itt a legkevesebb azoknak a száma Európában, akiket börtönbüntetésre ítéltek. Ugyanakkor itt a legmagasabb a börtönszökések aránya is a kontinensen.
Finnország börtönrendszere
Az 1960-as években Finnországban börtönözték be a legtöbb embert Európában. A kutatók azonban rájöttek, hogy a büntetésnek nincs közvetlen összefüggése a bűnözés csökkentésével, ezért egy új megoldással álltak elő: a nyitott börtönrendszerrel, ahol a finn rabok egyharmada tölti a büntetését.
A nyitott börtönök a minimális biztonságú börtönök egy extrém formáját képviselik. A rabokat nem zárják be, és nem figyelik meg őket 24 órán át. Ehelyett a közösségben dolgoznak minimálbérért, szabadon sétálhatnak és vásárolhatnak, sőt, rövid szabadságokat és családi látogatásokat is engedélyeznek nekik.
A szokatlan módszer csökkentette a visszaesések számát az országban, az elítéltek fokozatos visszaintegrálásával a társadalomba az ismételt bűnelkövetés esélye 20 százalékkal csökken. Vagyis kevesebben kerülnek ismételten börtönbe, ha ilyen nyitott körülmények között tölthetik a büntetésüket. A minimális biztonsági személyzet a költségeket is csökkenti, így egy fogvatartottra harmadával kevesebbet költenek. Ennek a rendszernek köszönhetően az 1960-as évek óta Finnországban a bebörtönzések száma kétharmadával csökkent.
Élet egy nyitott börtönben
A nyitott börtönökben a rabok leginkább történelmi helyszíneken vagy természetvédelmi területeken dolgoznak, emellett állami tulajdonú szervezetek, önkormányzatok, egyházközségek és nonprofit szervezetek is foglalkoztathatják őket. Arra is kaphatnak engedélyt, hogy polgári munkahelyen alkalmazzák őket a börtönön kívül. A nyitott börtönökben tevékenységi juttatást vagy börtönbért kapnak a fogvatartottak.
A Helsinkitől északra található Kerava börtönben az elítélteknek üvegházuk és kis állatsimogatójuk is van. Tavasszal évente egyszer megnyitják a helyiek számára, hogy az emberek megsimogathassák az állatokat, és megvásárolhassák a növényeket. A rabok rendelkeznek mobiltelefonnal, a helyi faluban vásárolhatnak, felügyelt horgászáson és kempingezésen vehetnek részt, sőt, a helyi egyetemen tanulhatnak. Azoknak, akik dolgoznak, bérleti díjat kell fizetniük a börtönnek, míg a tanulók támogatást kapnak a tanulmányaikhoz.
A Suomenlinna erődítménye, Finnország egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága is otthont ad egy nyitott börtönnek. Ezen a helyen a finn polgárháború idején egy koncentrációs tábor működött, de ma UNESCO világörökségi helyszín, amelyet a rabok tartanak karban. Ebben a börtönben öt börtönőr dolgozik, mert az elítélteket kamerarendszer figyeli meg. A bentlakók takarítanak maguk után, és magukra is főznek.
Szökések a börtönökből
A nyitott börtönrendszer miatt a rabok könnyebben integrálódnak a társadalomba, amikor szabadulnak, azonban nagy hátránya, hogy sokkal egyszerűbb a szökés, amit jogosulatlan távozásnak hívnak. Ha a rab nem tér vissza a szabadságáról vagy a munkahelyéről, a rendőrség körözni kezdi.
A fogvatartott fegyelmi büntetésként legfeljebb 10 napos magánzárkát kaphat. Valamint előfordulhat, hogy a foglyot egy zárt börtönbe szállítják át, illetve hosszabb büntetés kiszabását is kérvényezhetik rá. 2022-ben 60-an szöktek meg az ilyen típusú börtönökből, míg a zárt intézményekből 11-en.
Finnország nem is létezik? Egy vad összeesküvés-elmélet szerint az északi országot csak kitalálták, tudd meg az alábbi cikkünkben, hogy miért gondolják ezt sokan.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
