Aktivitásuk szerint a vulkánok
három fő kategóriába sorolhatók: kihalt, szunnyadó és aktív.
Kihalt, szunnyadó és aktív vulkánok
Az utóbbi két osztályba azok a tűzhányók tartoznak, amelyek az utóbbi 10 000 év során produkáltak kitörést. Aktívak az éppen kitörés alatt álló vagy geotermikus aktivitás jeleit mutató tűzhányók, amelyek például gázt bocsátanak ki, hőmérséklet-emelkedést vagy földrengést idéznek elő. Szunyadónak azokat a vulkánokat tartjuk, amelyek mindezeket a jeleket éppen nem produkálják, de geológiai jellemzői alapján képes a kitörésre, annak van potenciális kockázata.
Európai vulkánrekordok
Talán nem is olyan megnyugtató ezek után, hogy a bolygó harmadik legnagyobb működő vulkánja éppen Európában található. A dobogó első két helyét az óriásvulkánok versenyében Hawaii szerezte meg magának, de utána, a bronzérmes fokra még felfért egy európai tűzokádó. Ez egyben a Spanyolország legmagasabb pontját is adó, 3715 méter magas Teide vulkáni hegycsúcs, mely ugyan Spanyolország részét képezi közigazgatásilag, de földrajzilag az Ibériai-félszigettől több száz kilométerre, a Kanári-szigetek egyikén, Tenerifén helyezkedik el.
Vulkáni aktivitás Spanyolországban
Csak Spanyolország területén egyébként szerte az országban több mint száz tűzhányó található, melyek közül a Kanári-szigetek legkevesebb 40 vulkánnak ad otthont, de a Teidéhez hasonlóan aktív vulkán nincs ezek között. Annak viszont idén, 2024. novemberében 18-án éppen 115 éve lesz, hogy ez utoljára kitört. Akkor 5-600 méter magasságba lövellte forró láváját közel két héten át. A vulkanológus szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ha az anno "csak" mezőgazdasági károkat okozó kitörés ma történne, feltehetően személyi sérüléseket is okozna, és az anyagi következménye is jelentősebb lenne. Annál is inkább, mert a vulkán közvetlen otthonául szolgáló Teide Nemzeti Park a leglátogatottabb spanyol nemzeti parkként évente több mint négy és fél millió látogatót vonz.
És bár a Teidéhez hasonló, másik aktív tűzhányó nincs Spanyolországban, de aktív vulkáni terület bizony akad. Ilyen, a Gironában található La Garrotxa Nemzeti Park mintegy 40 vulkáni kúpja, melyek közül talán a "legveszélyesebb" a Santa Margarida vulkán. Ennek utolsó kitörése mintegy 11 000 évvel ezelőtt lehetett, s mivel a tudósok úgy vélik, errefelé 5-20 000 évente ismétlődik vulkáni aktivitás, nem kizárt, hogy valamiféle tevékenység megjelenésére számítani kell a "közeljövőben". Olyanok is vannak, akik egy ilyen esetre kidolgozott protokoll felállítást sürgetik, hiszen amennyiben az elképzelt esemény bekövetkezik, az 11 településen, hozzávetőlegesen 40 000 embert érintene.
A valaha regisztrált legjelentősebb spanyolországi vulkánkitörésre 1730 őszén került sor, szintén a Kanári-szigetek egyikén, de akkor Lanzarote volt a soros.
2055 nap alatt közel 1740 robbanás ment végbe, s 1000 millió köbméternyi lávafolyam került a felszínre.
De a nevezetes spanyolországi vulkánkitörések között érdemes megemlíteni az El Hierro-sziget partjaival szemben 2011-ben kitört tenger alatti tűzhányó esetét is. A 400 méter mélységben kialakuló vulkáni képződmény legmagasabb csúcsát a tengerszint alatt 89 méterrel érte el.
Más európai vulkánok
Azonban nem csak Spanyolország bővelkedik az Öreg Kontinensen aktív, szunnyadó vagy kihalt vulkánokban: Olaszország és Izland a másik két európai vulkánnagyhatalom.
Azt hihettük korábban, hogy napjainkban inkább csak Izlandon gyakoriak a különböző apróbb lávafolyamokkal járó vulkánkitörések, de az idei nyár újra megtanította számunkra, hogy az olasz vulkánok sem szunnyadnak mélyen. Elég, ha a július közepi eseményekre gondolunk, melyet Olaszország Stromboli vulkánszigetének tűzhányója szinte egyszerre mutatott be az Etna többszöri szürke hamuesőjével. Mindez érthető módon fennakadásokat okozott a légiközlekedésben is, a nyári vakációk és Dél-Olaszországra tervezett utazások fő szezonjában, de mostantól a továbbiakra nézve már ez legyen a vulkán okozta legnagyobb bajunk.
Ha szereted a borzongást és érdekel a rémisztő múlt, ez a korábbi cikkünk tetszeni fog.
