ember származás

Miért kapcsolják ezt az ősi földrészt egy különös civilizációhoz, amely hermafrodita, négykarú emberekről szóló legendákat hagyott hátra? Az egyik ilyen legérdekesebb, mégis homályos legendának számít Lemúria titokzatos kontinense köré épült történet. Ez az ősi földrész, amely egykor az Indiai-óceán közepén terült el – legalábbis egyes említések szerint –, mára teljesen eltűnt. De valójában létezett valaha Lemúria? És ha igen, hova tűnt?

A valós és a képzelt világok gyakran összemosódnak a tudomány és a mítosz határán. Ahogy Atlantisz, Lemúria is a legismertebb elveszett kontinensek közé tartozik, amelyről azt állítják, hogy egykoron fejlett civilizációknak adott otthont. A 19. századi kutatók és okkultisták fantáziáját felcsigázta a gondolat, hogy valahol a világ tengerei alatt egy ősi birodalom rejtőzik. Noha a mai tudomány szkeptikusan áll hozzá, mégis érdemes felidézni, mi tette ezt a legendát olyannyira varázslatossá és különlegessé.

Egy elveszett földrész nyomában

A Lemúria-kontinens gondolata először a 19. században merült fel, meglepő módon egy tudományos környezetben. Philip Sclater brit zoológus vetette fel azt az elméletet, hogy megmagyarázza, miért találhatók hasonló állatfajok – különösen a makifélék – Madagaszkáron és Indiában egyaránt. Sclater szerint egykor létezett egy földhíd vagy elveszett kontinens, amely összekötötte ezeket a területeket, lehetővé téve az állatok átvándorlását. Ezt a feltételezett kontinenst „Lemúriának” nevezte el, a makik után.

Ez az elmélet hitelességét vesztette a későbbi geológiai, illetve tektonikai felfedezéseknek köszönhetően, ugyanis kiderült, hogy a kontinensek lassú vándorlása megmagyarázza a fajok elterjedését. Lemúria földrajzi tézise így a természettudományok peremére szorult. Mindennek ellenére az igazi izgalom csak ezután kezdődött, amikor az okkultisták és a spirituális gondolkodók tovább kezdték szőni a kontinens mítoszát.

Lemúria, az elveszett kontinens spirituális öröksége

A teozófia hírhedt alakja, Madame Blavatsky a 19. század végén kezdte beleépíteni Lemúria történetét saját filozófiájába. Blavatsky szerint Lemúria egy ősi civilizáció színhelye volt, ahol hermafroditák, négykarú emberek éltek. Ezek a különleges lények voltak a világ első emberei, akiket az isteni erők teremtettek. Blavatsky szerint Lemúria lakói a mai értelemben vett embernél sokkal fejlettebbek voltak – spirituális szempontból –, ám valamilyen katasztrófa vagy erkölcsi hanyatlás következtében elpusztultak. A teozófusok úgy hitték, hogy Lemúria ugyanarra a sorsra jutott, mint Atlantisz: elmerült az óceánok mélyén.

Ez a spirituális magyarázat állhat annak a hátterében, hogy a későbbiek folyamán számos elmélet táplálta azt az elképzelést, hogy Lemúria lakói nem pusztán emberek, hanem az emberiség első és legszentebb fajai voltak, akiket egyfajta „tiszta” emberi lényként ábrázoltak.

Valóban négy karjuk volt?

Egyszerre hangzik egzotikusnak és furcsának a négykarú hermafroditák gondolata, akik Blavatsky és más teozófusok szerint nemcsak fizikai megjelenésükben különböztek az emberektől, hanem lelki képességeikben is. Az „ősi bölcsesség” megőrzőinek tartották őket, akik telepatikus úton tudtak kommunikálni, és olyan spirituális tudással rendelkeztek, amiről mi, modern emberek csak álmodozhatunk.

Noha mindez érdekesen hangzik, nincsenek hiteles régészeti vagy tudományos bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy valaha is léteztek volna ilyen lények. 

Úgy tartják, innen származik az ember

De miért maradt meg mégis ennyire élénken a köztudatban Lemúria legendája? A válasz valószínűleg abban rejlik, hogy az emberek világéletükben vonzódtak az elveszett világokhoz és rejtélyekhez, Lemúria pedig tökéletesen beleillik ebbe a képbe: egy olyan hely, ahol az emberiség bölcsője állt, tele ismeretlen civilizációkkal és spirituális titkokkal.

A modern világ sokszor túl racionális és szürke, ezért a mítoszokban olyan helyekre vágyunk, ahol még megvan a misztikum és a csoda lehetősége.

Napjainkban aligha van olyan ember, aki hisz abban, hogy valóban léteztek négykarú emberek, ám Lemúria továbbra is inspirálni fogja a fantáziát.

Valóban létezett Lemúria?

A tudomány jelenlegi állása szerint Lemúria sosem létezett. A kontinens elmélete leginkább a 19. századi földrajzi tévedések és a spirituális fantáziák összefonódásából született. Nem támasztják alá sem a mai kontinensvándorlási elméletek, sem a geológiai bizonyítékok, hogy valaha létezett volna egy ilyen kontinens.

190 nap alatt építették fel a viktoriánus világ legnagyobb épületét. Mi volt a titka? Kattints ide és olvasd el a cikket!