atom veszély

A nukleáris beruházások magas költsége nem kedvez az atomenergiával kapcsolatos fejlesztési terveknek, de az instabil geopolitikai helyzet sem.

Ha az évszázad közepére a mostani kapacitás háromszorosára szeretnék növelni a nukleáris energia részesedését, akkor ötezer milliárd dollárnyi befektetésre lenne szükség a szakértők szerint. Ezt egyrészt a bankok korántsem biztos, hogy elő tudják majd teremteni, másrészt pedig a háborús fenyegetettségek miatt sem valószínű, hogy ilyen nagyívű beruházásokba vágnának bele a világ különböző tájain.

Kína és Oroszország rendületlenül építi a reaktorokat ennek ellenére, ám nyugaton megtorpantak a beruházások.

Az jelenti a veszélyt, aki atomreaktort célozna meg

Szakértők szerint egyértelmű veszélyt jelent, hogy háborús helyzetben az atomreaktorokat is célponttá teszik, ezzel újabb atomkatasztrófa lehetőségét megteremtve. Az ukrajnai Zaporizzsja atomerőművet érte már támadás, és Izrael is fontolgatta, hogy iráni urándúsító üzemet célozzon.

Mindezek nem azt jelentik, hogy maga az atomenergia lenne feltétlenül veszélyes: a kockázatot azok a politikai vezetők jelentik, akik

attól sem rettennek vissza, hogy nukleáris célpontokat válasszanak ki egy konfliktus során.

Ahogyan arról korábban a csernobili atomkatasztrófa kapcsán íródott cikkünkben is említést tettünk, a sugárfertőzésnek borzalmas következményei lehetnek. Az akut problémák elhárításán dolgozó csernobili likvidátorok órák leforgása alatt sugárfertőzés jeleit mutatták, aki túlélte a munkát, az is komoly egészségügyi gondokkal tért haza. Ma feltehetően egészen más technikával küzdenének egy atomkatasztrófa következményei ellen, mint ahogyan azt a nyolcvanas években tették, de ahogyan az 1986-os esetnek is súlyos következményei lettek – a környéken élő állatok DNS-ét is megváltoztatta a sugárzás -, úgy egészen valószínű, hogy ma is rengeteg életet követelne egy hasonló eset.