tünete demencia

A demencia világszerte több mint 55 millió embert érint. Elmondható, hogy különösen a 65 év felettieknél fordul elő gyakran. A betegséget olyan panaszok kísérhetik, mint a feledékenység, a szorongás vagy a döntéshozatal nehézségei. Vannak azonban kevésbé ismert tünetei is. 

A demencia tünete zuhanyzás közben jöhet elő

Az egyik demenciára utaló jel zuhanyzás közben jelentkezhet: a betegséggel függhet össze akár az is, ha nem érzed vagy nem ismered fel a samponod vagy tusfürdőd illatát – feltéve, hogy más tényezők, például a koronavírus vagy orrdugulás nem befolyásolja a szaglásodat.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a szaglásvesztés az öregedés kapcsán is jelentkezhet, így nem feltétlenül csak a demencia jele lehet. Ahogy öregszünk, az érzékszerveink változnak, de azoknál feltűnőbben jelenik meg, akiknek kognitív problémáik vannak.

Ez alapvetően azért történik, mert a demencia egy neurodegeneratív betegség, amely hatással van az agyra, és befolyásolja az érzékszerveket (illetve más testi funkciókat), így a szaglással kapcsolatos érzékelést és érzékelésfeldolgozást is, megnehezítve a jól ismert illatok, például a kedvenc samponod vagy tusfürdőd felismerését. A szaglás elvesztése általában lassan, az idő múlásával következik be, gyakran már azelőtt – akár egy évtizeddel korábban –, hogy az érintett észrevenné a kognitív hanyatlás jeleit. Leggyakrabban a Lewy-testes demenciát vagy Parkinson-kórt kíséri, de az Alzheimer-kór tünete is lehet.

Egy kutatás, amelyet a Chicagói Egyetemen végeztek, arra a következtetésre jutott, hogy egy, az Alzheimer-kórral összefüggésbe hozható gén és a szaglás elvesztése között kapcsolat áll fenn, ez utóbbi pedig körülbelül 65 éves korban jelentkezhet. A tanulmányban 865 ember vett részt, akiket 5 éves időközönként vizsgáltak. A tesztek során a szaglásérzékelésüket ellenőrizték, és megkérdezték őket, milyen illatokat éreznek. Emellett DNS-mintát is vettek annak érdekében, hogy megállapítsák, mely résztvevők hordozzák a szóban forgó APOE e4 gént – amely az Alzheimer-kór ismert kockázati tényezője.

Egy másik tanulmányban 754 résztvevő szaglását, agyi képalkotását és kognitív teljesítményét mérték. Azok, akiknél kognitív károsodás vagy demencia alakult ki, rosszabb pontszámot értek el a szagazonosítási teszten, mint azok, akiknél nem. A kutatók megfigyelték azt is, hogy akik jobb pontszámot kaptak, kisebb agytérfogat-vesztést tapasztaltak, főleg a frontális és a temporális régiókban – a gondolkodás és a memória szempontjából fontos területeken. A jobb pontszámok a memória, a figyelem, a feldolgozási sebesség és a szenzoros integrációs készségek lassabb hanyatlásával is összefüggésbe hozták.

A szaglás erősítésével csökkenthető a demencia

Egy kutatás úgy találta, hogy a szaglás elvesztése 139 betegségnél jelenhet meg, mint tünet. Ezek között vannak testi és neurológiai megbetegedések is. Azt is kimutatták, hogy a szaglás javítása 226 százalékkal javíthatja az idősebb felnőttek memóriáját. A kellemes illatok ugyanis csökkenthetik a gyulladást, javíthatják az agy egészségét.

A szaglás részt vesz számos agyi folyamatban, különösen az ingerek érzelmi feldolgozásában. Ha azonban a szaglási funkció meghibásodik, az ingerek elvesztik a hangsúlyt, ami hatással lehet az általános kognitív funkciókra. 

Egy koreai tanulmány a fentiekkel összefüggésben feltárta, hogy az intenzív szaglási tréning a depresszió, a figyelem, a memória és a nyelvi funkciók javulását eredményezte 34 demenciában szenvedő betegnél, szemben a 31 résztvevővel, akik nem vettek részt a képzésen.

A fertőzések okozta hosszas gyulladás súlyos hatással lehet kognitív képességekre is. Olvasd el a részleteket alábbi cikkünkben.