test hőmérséklet

Az éghajlatváltozás hatására a levegő hőmérséklete az egész világon emelkedik, és az extrém meleg egyre nagyobb veszélyt jelent az emberek és az állatok egészségére. Bár az emberi szervezet ellenálló, de van egy pont, ami után már nem bírja tovább. De mégis mi a legmagasabb hőmérséklet, amit az emberi test még elvisel?

Ez a hőmérséklet már túl meleg a testnek

A nyári kánikulában, amikor erősen ver bennünket a víz, megpróbáljuk izzadásgátlókkal, törlőkendőkkel és egyéb termékekkel csökkenteni a verejtékezést. Pedig valójában az izzadás nagyon fontos az egészségünk szempontjából: a testünk ilyen módon védi magát a túlhevülés ellen, és az izzadás a szervezetünk hőszabályozáshoz elengedhetetlen. Éppen ezért az ember által elviselhető legmagasabb hőmérsékletet is aszerint határozták meg a tudósok, hogy mennyire képes az emberi test még lehűteni magát. Több kutatás is kimutatta, hogy

az ember által még tolerálható nedves hőmérséklet 35 Celsius-fok.

Más felmérések szerint azonban komoly rosszullét nélkül csak 31 Celsius-fokig bírjuk a nedves hőmérsékletet.

Mi a nedves hőmérséklet?

A nedves hőmérséklet nem egyezik meg a levegő hőmérsékletével, illetve azzal, amit az időjárás-jelentésekben hallunk. A nedves hőmérséklet (angolul wet-bulb temperature, WBT) a testünk hőérzetét szimulálja. Az emberi test ugyanis az izzadság elpárolgásával hűti magát: ha szárazabb a levegő, az izzadság gyorsabban párolog, így a bőr is gyorsabban lehűl, párás levegőben viszont kevesebb izzadság tud távozni, így a hőérzetünk magasabb.

A nedves hőmérsékletet éppen ezért egy vízzel átitatott ruhával letakart hőmérővel mérik, amely a hőt és a páratartalmat egyaránt figyelembe veszi.

Ha a páratartalom alacsony, de a hőmérséklet magas – vagy fordítva – a test könnyebben tudja tolerálni a külső hőmérsékletet. Rosszullétek akkor jelentkeznek, ha a páratartalom és a levegő hőmérséklete egyaránt magas, mert akkor hiába izzadunk, a szervezetünk nem képes lehűlni.

Az emberek ilyenkor már képtelenek szabályozni belső hőmérsékletüket. „Ha a nedves hőmérséklet az emberi testhőmérséklet fölé emelkedik, még mindig izzadhat, de nem fogja tudni lehűteni a testét arra a hőmérsékletre, amelyen fiziológiás működéséhez szüksége van" – állapította meg Colin Raymond, aki korábbi kutatásaiban is sokat foglalkozott a témával.

Ilyen tüneteket okoz az extrém meleg hőmérséklet

Magyarországon a páratartalom a nyári időszakban 40 és 60 százalék között van, ami ideálisnak mondható, azonban a számításhoz a léghőmérsékletét is figyelembe kell venni.

Ha a páratartalom 50 százalék körüli, akkor 45 Celsius-fokos levegőhőmérséklet a maximum, amit a szervezet még elvisel.

Ugyanakkor ez a meleg sem okoz azonnali halált, a szakértő szerint nagyjából 3 órát kell folyamatosan ilyen körülmények között töltenünk ahhoz, hogy ez a hőség túlélhetetlen legyen. A szervezet azonban egyből jelez, és megjelennek a hipertermia tünetei: a szapora pulzus, erős szívdobogás, felgyorsuló légzés, az izzadás hiánya, a vérnyomás ingadozása, szédülés, émelygés, hányás vagy az eszméletvesztés. Ha a tünetek közül bármelyiket is tapasztaljuk a nyári kánikulában, akkor keressünk egy hűvös, légkondicionált helyet, és vizes borogatással, illetve vízivással kezdjük el hűteni a testünket.

A klímamodellek szerint az emberi szervezet számára veszélyes, 35 Celsius-fok feletti nedves hőmérséklettel a 21. század közepe felé kell majd gyakrabban szembenéznünk, de egyes tengerparti szubtrópusi területeken már többször előfordult ilyen, az extrém párás hőség gyakorisága pedig 1979 óta több mint kétszeresére nőtt.

Ha szeretsz nosztalgiázni, akkor nézd meg összeállításunkat arról, hogy milyenek voltak a nyaralások a hetvenes-nyolcvanas években. Cikkünket ide kattintva olvashatod.