Hányást, lázat okozhat, ha megcsíp ez a betolakodó

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Miután egyre több időt töltünk a természetben, megnő az esélye annak is, hogy mérgező állatokkal találkozzunk akár Magyarországon is. Megmutatjuk, mely fajok jelentenek veszélyt az emberre.

Nem kell egzotikus tájakon, őserdőkben és távoli sivatagokban kalandoznunk ahhoz, hogy emberre veszélyt jelentő hüllőkkel, rovarokkal vagy kétéltűekkel találkozzunk – figyelmeztet a Greendex, amely össze is gyűjtötte ezeket.

Életveszélybe is sodorhat a házi méh

A lista első helyén a rengeteg növény beporzásáért felelős, pótolhatatlan jelentőségű házi méh áll, amely heréi ugyan nem jelentek veszélyt ránk, a nőstények viszont annál inkább. Potrohvégükön található, mérgező fullánkjuk életveszélybe is sodorhatja az áldozatát: egyetlen szúrással nagyjából 0,1 mg méreganyagot ürít, amely az erre érzékenyeknél akár halálos dózist is jelenthet. Ennél már csak egy egész méhraj veszélyesebb, amely támadásánál már az sem számít, hogy allergiások vagyunk a csípésükre vagy sem, hiszen, mint írják,

Idézőjel ikon

körülbelül 40 csípéstől kezdődően már mindenképpen komoly következményekkel kell számolnunk.

Bár legtöbbször nem így gondolunk rá, de mérgező állat a házi méh is
Fotó: Barbara Rankenhohn / 500px / Getty Images Hungary

Erdők mérgező állata, a keresztes vipera

Magyarországon két mérgező viperafaj is él: a keresztes és a rákosi vipera közül előbbi a veszélyesebb, marása ugyanis nemcsak fájdalmas, hanem helyén duzzanat és kékes elszíneződés is megjelenhet. Ezt a bizsergő érzést egy hétnél is tovább érezhetjük. E kellemetlenségen kívül azonban a kígyómarás hatására begyulladhatnak a nyirokcsomóink is, sőt

Idézőjel ikon

szédülést, szapora pulzust, hányást, hasmenést is tapasztalhatunk, rosszabb esetben pedig, mint írják, akár halálos kimenetelű vérnyomáscsökkenés vagy légzésbénulás is bekövetkezhet.

Szerencsére azonban az ilyen típusú kígyómarások mindössze 1 százaléka végződik tragédiával, legtöbbször pedig még számottevő tünetek sem jelentkeznek. 

Kertünkben él a sebet ejtő pók is

A sárgászöld potrohú és vöröses fejtorú mérges dajkapókkal a kertünkben is találkozhatunk. Sokan nem tudják, hogy a csáprágóin méregmirigy is van, így azt tanácsolják, hogy csípése esetén jobb, ha orvoshoz forulunk. Noha nagyon súlyos következményektől nem kell tartanunk a dajkapókkal való találkozás után, komolyabb duzzanatra, elszíneződésre és erős fájdalomra azért mindenképpen számítanunk kell. Az oldal szerint a dajkapók csípése egyeskenél fejfájást, hányást vagy lázat is okozhat.

Szép, de veszélyes a sárgahasú unka is

Noha a barnás hátának köszönhetően beleolvad a környezetébe a sárgahasú unka, ha valami megriasztja, hassal felfelé fordul, az azon található sárga foltjai pedig érintésre csábítanak. Ezt tennünk viszont egyáltalán nem ajánlatos, hiszen az unka az ellenség elűzését szolgáló váladékot termel, amely szembe vagy orrba kerülve a nyálkahártya erős, égető fájdalmát okozza. Szerencsére azonban egy kis kellemetlenségen kívül más baj nem érhet bennünket e kétéltűvel való találkozásunk során.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.