A nagy divatházak mindig is ügyeltek a legapróbb részletekre, a divatheteket is beleértve, ahol gondosan megtervezett minden egyes pillanat a látványos díszleteken át az első híresség megérkezésétől a showt nyitó „first face” modell megjelenéséig a kifutón. A világmárkák ugyanis hisznek abban, hogy a helyszínválasztás, az ajándékcsomagok és egyéb apróságnak tűnő részletek nagy mértékben meghatározzák a divatházról kialakult képet – írja a Dazed Digital.
Évről-évre bámulatos show-val kápráztatja el közönségét többek között Karl Lagerfeld, a Mulberry kreatív tervezője, Emma Hill, Christopher Bailey és Marc Jacobs. Az őszi divathét legemlékezetesebb pillanatát például Jacobsnak köszönhetjük, aki tavalyi gőzmozdonyos bemutatója után sárga-fehér kockákkal kirakott sakktáblán mutatta be hatvanas éveket idéző, monokróm kollekcióját.
Kivel dolgozik a Louis Vuitton?
A 49 éves tervezőtől nem idegen a más művészekkel való közös munka. Tavalyi, álomszerű bemutatójának és annak díszleteinek a kivitelezésében például Rachel Feinstein szobrász volt segítségére, aki papírból álmodta színpadra a téli tájat és roskatag romokat. De inspirálta már Richard Prince 'Nurse Painting' című gyűjteménye is, melynek köszönhetően 2008-ban Naomi Campbellt és Stephanie Seymourt is láthattuk nővérke ruhában a kifutón. A márka legutóbbi, helyspecifikus installációját pedig a konceptualista művész, Daniel Buren hozta létre.
Az 1938-ban született Buren dolgozott már együtt Nina Ricci-vel és a Hermèsszel is.”A divatvilág nagyon hosszú ideje működik együtt a művészeti élettel. Úgy gondolom, hogy legalább húsz éve egy cipőben jár a két világ. Szerintem a bemutatók olyanok, mint az egyedi kiállítások, melyek éppúgy megjelenhetnek egy múzeumban vagy galériában. A különbség annyi, hogy a világszerte nyilvánosan elérhető divatházak nagyobb figyelmet kapnak, mint egy olyan múzeum, amiből csak egy van a világon” – mondja Buren.
Ki az a Lucy?
A hagyományos értelemben vett divatbemutató kifejezés az arisztokrata nők kedvenc designeréhez, Lucy-hez, aka Lady Duff-Gordonhoz fűződik, aki több mint száz évvel ezelőtt rendezte meg aktuális kollekcióinak bemutatóját. A félévente, Európában és Amerikában is megrendezésre kerülő shown a modellek még lassan vonultak végig a kifutón, mialatt egy monoton hang sorolta a bemutatott darabok sajátosságait.
A divatbemutatók mára azonban egyedülálló művészeti formává nőtték ki magukat, a show egyik varázsa, hogy amin olykor több száz kézműves, díszlettervező és tervező hosszú hónapokig dolgozott, egy 12 perces teátrális műsorban csúcsosodik ki a divathéten.
És most milyen egy bemutató?
Persze az internet megérkezésével sok minden megváltozott, a Youtube és az online élő közvetítések emberek millió számára teszik lehetővé, hogy otthonról, virtuálisan kövessék a divatvilág legfontosabb eseményeit és a bemutatók első sorában ülőkkel együtt nézzék végig a showt.
A divatshow gyáros, Etienne Russo időben felismerte az igényeket és a divatban rejlő lehetőségeket és felkarolta az ügyet. „Fantasztikus számomra, hogy egyre több ember a tőlünk kapott információ miatt lett fogyasztója és része a divatvilágnak. Ez azt jelenti, hogy bemutatóinkkal nagy nyomást gyakorolunk rájuk, üzenetünk minden egyes részlete pedig kristálytisztán jön át” – áradozott magáról kicsit zavarosan Párizs egyik legbefolyásosabb rendezvényszervezője.
Russo egyébként előszeretettel dolgozik együtt a Chanel tervezőjével, Karl Lagerfelddel, aki előtt szüntelen fantáziája miatt elismeréssel adózik. „Karl sosem egy korosztály számára tervez, hanem mindenkire gondol tervezés közben. Örülök neki, hogy a keze alá dolgozhatok” – dicsérte a designert, akivel együtt készítették többek között a monumentális 2010-es őszi-téli és a papírvirágokkal megspékelt 2009-es tavaszi-nyári bemutató díszleteit is.
A látványtervező több mint huszonöt évvel ezelőtt készítette első divatbemutatóját, barátjának, Dries van Notennek, de innovatív, előrelátó ötletei miatt szívesen dolgozik vele a Céline és a Lanvin is. Az ő nevéhez fűződik a Kenzo futurisztikus, 2012-es őszi-téli showja az Université Pierre et Marie Curie termében.
„Az ötlet az volt, hogy a show más módon legyen friss és fiatalos. Vissza akartuk hozni Kenzo szellemét, nem a nosztalgia szintjén, hanem modern formában” – mondta az emlékezetes, űrkorszaki plázát idéző kifutóról, és az haute couture showkat is elhalványító Pret-á-Porter bemutatóról Russo.
Operából a divatvilágba
A legnívósabb divatshowk vizuális részéért a szakmában már húsz éve élen járó Thierry Dreyfus felel, aki az opera és a színház világából fordult a folyamatosan mozgásban lévő divat felé. A párizsi művész a kilencvenes években debütált Helmut Lang bemutatóján, fényjátékának köszönhetően pedig sokkal nagyobb ováció fogadta a márkát, mint azelőtt bármikor. De a magát művész helyett zsoldosnak nevező kreatív fénytechnikus felelt többek között a Jil Sander show női alakra emlékeztető ovális plafonjáért is.
Miuccia Prada saját bevallása szerint rokonlélekre lelt a holland építész, Rem Koolhaas személyében, akinek cége, az AMO 2004 óra vesz részt a márka kifutóinak építésében. „A kifutó tervezése számunkra olyan, mint egy ideiglenes köztér megtervezése. 12 percre érdekessé tenni egy 700 férőhelyes helyet nagy kihívás számunkra. A kifutó tervezése szinte párhuzamosan történik a kollekció tervezésével, így mindegyik erősíti egymást” – mondta az OMA munkatársa, Ippolito Pestellini.
A modellfeleséggel büszkélkedő francia divat és bútortervező, Alexandre de Betak olyan millió dolláros események látványvilágáért és koreográfiájáért felel, mint a Victoria's Secret, a Rodarte vagy a Gareth Pugh show.
Munkáinál a környezetvédelmet mindig is előtérbe helyező Betak innovatív és kreatív tér illetve fény játékait évek óta előszeretettel használja bemutatóin a Viktor & Rolf és a Dior ház is. ”Az ő dolga, hogy kiemelje a durvaság és könnyedség között húzódó kettősséget” – mondta munkájáról a Rodarte testvérpárosa.
Zenefelelős, set designer, hollywoodi bravúr
Gareth Pugh is következetesen állítja össze stábját, Párizstól Londonig ugyanazzal a csapattal dolgozik együtt bemutatóin. Évek óta jobb keze Katie Shillingford stylist, Matthew Stone zenefelelős, Alex Box sminkmester és Simon Costin set designer, aki egykor a másik brit fenegyerek, Alexander McQueen művészeti igazgatója volt.
Alig egy évszázaddal azután, hogy a divatvilág rituálisan egy kifutóra helyezte műveit, korunk tervezői kortárs művészek bevonásával újabb és újabb utakat keresnek kollekcióik prezentálására. A művészi szintre emelt bemutatók egyértelműen több részből állnak: részben a tervező álmának értelmezése, részben boszorkányság egy csipetnyi hollywoody-i bravúrral és a közönség impulzusaival.
A divathét bemutatóinak izgalmát és sikerének titkát talán a fénymester, Dreyfus fogalmazza meg a legtalálóbban. „Nem akarok beszélni a múltról. Amikor végeztél egy munkával, rögtön a következőn gondolkozol. Ezért nincs kedvenc show-m se, mert mindig a következőt tartom annak" – mondja a divatvilágot hozzánk hasonlóan a félévenkénti látványos változás miatta kedvelő technikus.
