Milyen érzés szülni? Hogyan éljük túl, ha hirtelen hízunk húsz kilót, és képtelenek vagyunk bármilyen ruhadarabot magunkra rángatni? Hogyan telik majd az első éjszaka az újszülöttel? Egyáltalán: hogyan tartsuk életben magatehetetlen gyerekünket?
Ilyen, és hasonló kérdéseket fejteget az Indexes Kalas Györgyi könyve, nem csak hétről-hétre vezetett terhes- és anyanapló, hanem kézikönyv is, amelyben két terhesség és két gyerek saját tapasztalata mellett a közösség bölcsessége is helyet kapott. A sorozatot Györgyi még a Porontyon kezdte el, és saját bevallása szerint rendkívül sok információt és még annál is több támogatást kapott a hozzászólóktól, az egyes témák-fejezetek végén ezekből is válogat a kötet.
A könyv nagy vonzereje, hogy könnyed, olvasmányos, ami jó orvosság a mindenkit megtaláló félelmekre, bizonytalanságokra. Statisztikák puffogtatása, szigorú kutatók citálása helyett szubjektív beszámolót kapunk, sokszor igen szórakoztató önreflexióval, amikor több év távlatából utal vissza arra, hogy az adott dolog bevált-e vagy sem, igaza volt vagy tévedett.
Sok minden mellett az is kiderül a könyvből, hogy az ember azért (is) kapja a második gyereket, hogy beláthassa, ami egyszer már működött, az máskor, egy másiki babánál talán egyáltalán nem válik be, teljesen máshogy lesz, sokkal könnyebb vagy épp összehasonlíthatatlanul nehezebb.
Ettől könyvtől senkinek nem fog egycsapásra megoldódni az összes terhességgel és gyerekneveléssel kapcsolatos problémája, viszont segíthet abban, hogy lássuk, másnak sem volt feltétlenül sima, végig csillámos-rózsaszín az út, de ettől ez még nagyon is szerethető és élvezhető. Főleg, ha nem veszítjük el a humorunkat.
