SZÜLŐSÉG

Ha nyúlkálni kezd a kiflicsücsök után: mikor kezdjük a hozzátáplálást?

2011. május 30., hétfő 19:01

Mikor kezdjük a hozzátáplálást? Mit adjunk a kicsinek? És hogyan? Mindent a hozzátáplálásról, olvasónk, bejo értő tolmácsolásában.

Egyszer minden család életében elérkezik a nagy pillanat, mikor a védőnő vagy gyermekorvos figyelmeztet: adjunk a babának a szoptatás vagy a tápszer mellé egy kis üvegreszelőn megdolgozott almát (a gluténkóstoltatást nem veszem szigorúan a hozzátáplálás részének, és arról is lesz még szó, vajon érdemes-e nyers almával kezdeni, ld. Judit megpróbáltatásait itt). Van, hogy önmagunktól támad ez a gondolatunk, mert gyermekünknek szemmel láthatólag megnő az étvágya. Féléves kor körül fokozódik a csecsemők aktivitása, és ezzel együtt fehérje-, ásványi anyag- és vitaminszükségletük is.

Van, aki gondolkodás nélkül belevág a kiegészítő táplálásba, másnak ez közel sem olyan egyértelmű, hiszen ez nem csak a csecsemők életében egy kihívásokkal és izgalmakkal teli korszak, hanem szülőként is egy fontos tanulási folyamat. A hozzátáplálás egyik célja, hogy az arra érett csecsemőt a kizárólagosan anyatejes és/vagy tápszeres korszakából a „nagyok” étkezési világába átvezessük úgy, hogy fokozatosan és neki megfelelő minőségben kínálunk egyre többféle ételt és italt.
A következő kérdések rendszerint mindenkiben felmerülnek:
- Mikor kezdjem a hozzátáplálást és mennyit egyen a gyerek?
- Üveges bébiételeket vásároljak vagy főzzek inkább én magam?
- Mivel kezdjem és mivel folytassam, hogy kialakuljon a csecsemő számára optimális étrend és végén együtt tudjunk enni az asztalnál?
Most megpróbáljuk az első problémakört kipipálni.

Mikor kezdjük? – hivatalos ajánlások

Mivel a WHO a 6 hónapig tartó kizárólagos szoptatást adja meg irányelvként, a hozzátáplálás ideálisan a 7. hónap elején kezdődik meg. Az ESPGHAN és a magyar gyermekorvosok is - lehetőség szerint - a 6 hónapig tartó szoptatást javasolják. Mivel a gyermekek fejlődése igen egyedi és korai táplálási módjuk is eltérő, sokszor nem fél éves korban kezdődik a táplálkozás új korszaka. A  kiegészítő táplálékok bevezetésére az 5–7. hónapban kerülhet sor (pontosabban: a betöltött 17. és a 26. hét között). Az 5. hónap előtt azonban semmilyen kiegészítő ételt ne adjunk se az anyatejes, se a tápszeres babának, mivel a bélrendszere a tejalapú táplálékon kívül mással még nem tud megküzdeni.

A gyakorlatban elképzelhető, hogy az orvosunktól vagy a védőnőnktől érkező javaslat inkább egy általános figyelemfelhívás a protokollban megjelölt időpont körül, ami közelsem találkozik gyermekünk egyéni fejlettségével. Ha amúgy jól növekszik és egészséges, nagyot nem tévedhetünk, ha arra várunk, hogy ő jelezze, már kész a szilárd táplálékot elfogadni. Ha előbb nem is, 6 hónapos kor körül tegyük meg az első kísérleteket!

Honnan ismerem fel, hogy a baba érett a hozzátáplálásra?

A legtöbb csecsemőnél a 6. hónap közepe-vége felé jön el az idő, de előfordulhat, hogy már nagyon korán almába akar harapni, csakúgy, mint az, hogy hosszú hónapokig elutasítja még a pépes táplálékot is. Gyermekünk jelzi nekünk, hogy mikor szeretne az anyatejen vagy tápszeren kívül mást is megkóstolni. Az érettség legfontosabb jelei:

  • Rágó mozdulatokat véget, miközben a másokat figyel evés közben.
  • Fokozott érdeklődést tanúsít, mikor mások esznek.
  • A kezét koordinált mozdulatokkal a szájához tudja vinni.
  • Képes - minimális segítséggel - egyenesen megülni.
  • Felső ajkával le tudja venni a pépes ételt a kanálról és le tudja nyelni.
  • Lehet, hogy már kinőttek az első fogai.
  • Segítség nélkül megtartja a fejét.
  • Esetleg megnőtt a táplálékigénye.
  • Nem tol ki mindent a szájából, mert gyengült a nyelvnyújtó reflexe, ami erre készteti.

Nálunk ez nem olyan egyszerű, mit tegyek?

Ha gyermekünket egyenlőre még nem érdeki a szilárd táplálék, és nem észleljük a fenti jeleket (pedig már közelít a féléves korhoz), először is: ne essünk pánikba! Ilyen esetben hetente próbáljunk ismét egy kis pépet kóstoltatni vele. Semmi esetre se kísérletezzünk azzal, hogy cumisüvegbe töltjük a pépet (hacsak az a súlyfejlődés miatt orvosilag nem indokolt), ha a baba még nem érett a kanálra, így ugyanis könnyen túletethetjük. Az új táplálkozási forma és az új ízek elfogadása időigényes folyamat lehet, de gyakorlat teszi a mestert. Gondoljunk csak bele, mennyi újdonság rejlik egy kanál pépben! Minél többször kínálunk egy ízt, annál valószínűbb, hogy a baba kipróbálja és megszokja. Erőltetéssel azonban csak ellenállást váltunk ki.
A kezdeti elutasítás szólhat az éretlenségről, az eleinte szokatlan ízekről, de arról is, hogy a baba éppen álmos. Keressünk olyan időpontot az első étkezés bevezetéséhez, mikor a baba elég élénk, és hajlandó velünk együtt kísérletezni! A fogzás és főleg a betegség ideje nem igazán alkalmas arra, hogy valami újba fogjunk.
Eleinte ne várjuk meg, amíg a gyermek nagyon éhes lesz, így ugyanis biztosan nem lesz türelme az újfajta etetési módot kipróbálni! Lerövidíthetjük az előző etkezéstől számított időt, vagy kínálhatjuk a néhány kanálnyi pépet szoptatás, ill. a tápszer után, mielőtt még teljesen jól lakna a baba.
Gondoljunk arra is, nekünk mikor a legegyszerűbb „összedobni” azt a néhány kanál bébiételt!

Igény szerinti táplálkozás

A jól megválasztott táplálék befolyásolhatja a csecsemő későbbi életét és egészségét. Nem csak a gyermek ízlését tudjuk formálni, az egészségtudatos magatartás alapjait is lefektethetjük más egész kis korban, és ezzel csökkenthetjük bizonyos betegségek kialakulásának kockázatát. Bármilyen furcsán is hangzik: éppen az igény szerinti táplálkozás az - mindegy, hogy szoptatásról vagy hozzátáplálásról van-e szó -, amivel sok esetben megakadályozhatjuk a túlsúly kialakulását, mivel így a baba megtanulja érzékelni, mikor telítődött a gyomra.

Szoptatáskor a csecsemő kezdetben a szomját, majd a zsírdús hátsó tejjel az éhségét csillapítja. Tulajdonképpen saját magatartása az, amivel egy-egy szoptatás időtartamát és az étkezések gyakoriságát, a tápanyag- és folyadékbevitelt szabályozza. Míg anyatejjel nem tudja magát a csecsemő „túlenni”, a legtöbb tápszernél ügyelni kell az adagolásra.

A szoptatáshoz hasonlóan a hozzátáplálásnál is fontos, hogy figyeljük a gyermek jelzéseit. Lelkesen eszik, vagy elfordítja a fejét? Bizonyos ételeket rendszeresen kiköp, pedig mást már nagyobb mennyiségben is megevett? A gyermekeknek - a felnőttekhez hasonlóan - megvannak a saját ízpreferenciáik. Éppen ezért a hozzátáplálási táblázatok és útmutatók - bármilyen jó szándékkal készültek is - csak példaként szolgálhatnak, és jó néhány, de nem minden gyermek esetében válnak be.

És akkor mégis mennyit egyen?

Hogy kezdetben és később mennyit eszik meg egyszerre, alapvetően a babától függ. Van aki sokáig csak kóstolgatja az ételt, van aki egyből mindent befalna. Amíg az elfogadtatás a cél, nehéz minimum mennyiséget meghatározni.
Egy átlagos csecsemő
7-8 hónaposan: 190 g
8-9 hónaposan: 220 g
10-11 hónaposan: 220-250 g ételt eszik meg eg-egy étkezés alkalmával.

Utóbbi ajánlás a hasonló korúak átlagos energiaigényén alapszik, a valóság azonban az étvágy, az aktivitás és az anyagcsere függvényében igen változatos lehet. Az, hogy a gyermek eleget/sokat eszik-e vagy sem, igazából csak hosszútávon, a testtömegindexe (BMI) alapján határozható meg.
Hasonló a helyzet az ételek állagával is: darabostól a pépesig bármi szóba kerülhet. Hagyományosan persze pépekkel kezdünk, a legtöbb csecsemőnél ugyanis ez vált be. Igyekezzünk bevezetni a napi háromszori főétkezést, egy kisebb tízórait és uzsonnát, így mindig jut kellő energia játszani, tanulni és koncentrálni!

A szöveg az alábbi források felhasználásával készült:

Dominique Ertl: Beikostreifezeichen - unverkennbare Signale
Mag. Ingeborg Hanreich: Neue Empfehlungen für die Beikost. In: Österreichische Hebammenezeitung, 05/2010
Mag. Ingeborg Hanreich: Essen und Trinken im Säuglingsalter. Hanreich Verlag: Wien, 2010

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2011.05.31 13:38:53tündérborsó

    na ugye. de persze én vagyok a hülye, mert szörnyülködni merek azon, ha valaki a pár hónapos gyerekét kajával tömi. tudom, hogy a hat hónap ajánlás, de nem kéne idő előtt szétcseszni a bélflórát.

    amúgy végre egy kajás cikk, úgyhogy tudok írni bejo. :) vettem a pocoknak babatejet, persze azt sem issza meg. pár korty és csókolom. neki az innivaló csak a víz. de már nem aggódom, kapja a tejpépet meg a tejterméket, legalább spórol a gyerek :D

  • 2011.05.31 14:09:12Almandin

    Ha nyúlkálni kezd a kiflicsücsök után, az arra utal, hogy még politikus is lehet belőle a család nagyobb dicsőségére.

  • 2011.05.31 16:17:49badabum

    Megint 1 témakör amit túlspiráznak meglátásom és bôséges tapasztalatom szerint:)

    No para!

  • 2011.05.31 17:03:15bejo

    látod, tündérborsó, a gyerek dönt ;)
    Almandin: hehe
    Kezdő szülők és "problémás" gyerekek mindig voltak, vannak és lesznek. Nézz bele badabum a vasárnapi szubjektívbe! Amíg a gyerekdokik ilyesmit ajánlanak (tisztelet a kivételnek), na, sztem az a para.

  • 2011.05.31 17:13:23bejo

    izé, elnézést a szerzőktől, nem vasárnapi szubjektívet akartam írni, hanem babanaplót.

  • 2011.05.31 20:12:15plussbirka

    na igen, a mokas csak az, hogy pont a fenti cikkben irja a posztolo, hogy 3,5 honaposan kezdett hozzataplalni, a dokino ajanlasara. akkor most mi van?
    nalunk a vedono mondta az elsonel, akinel nem volt tejem, csak ket honapig, hogy taplaljak hozza 3! honaposan. en vartam kb 5,5 honapos koraig, addig ment a tapszer , pont azert, mert en is azt olvastam, szetcseszi a belflorat a tul korai hozzataplalas. a kicsit pedig vigan szoptattam, o viszont 7 honaposan volt egyaltalan hajlando megkostolni barmi zoldseget, gyumolcsot. peldaul szerintem a 70-es evekben, amikor az emlitett vedono volt fiatal, siman hozzataplaltak 3 honapos kortol es azert egesz sokan tuleltek. szoval fene tudja, lehet, hogy par ev mulva valtozik megint a trend, mert felfedeznek valami uj dolgot. es az is igaz, hogy mindig a gyerek dont, ha o nem akarja, nem tudsz ugyse lenyomni semmit a torkan. maganvelemenyem szerint nem csak az emesztorendszer eretlensege miatt, hanem szimplan egy 3-4 hos baba nem erett semmilyen szempontbol a hozzataplalashoz.

  • 2011.05.31 20:16:44plussbirka

    a legnagyobb problemanak azt latom, hogy mintha a mai szulok rohannanak valahova, minel hamarabb, egyen, igyon,forogjon, uljon, alljon, jarjon, tancoljon, enekeljen. miert? megmondom. ezzel lehet dicsekedni, hogy az enyem mar...es kozben meg mar kisfelnottnek kepzelik a par honapos babakat. nem. egy kisbaba az kisbaba. o max. megerzi, hogy anya ideges, mert apa keson jott haza, de o nem azert sir, mert apa keson jott haza, hanem azert, mert anya, akitol az egesz lete fugg, ideges. nem egy intuitiv csoda, szimplan remek eletosztone van. miert kell rohanni? a nagyobbik fiam 3,5 eves, a kicsi 14 honapos, en legszivesebben neha megallitanam az idot. olyan hamar felnonek, sajnos elmulnak azok a kisbabas honapok, kis individuumok lesznek szempillantas alatt.

  • 2011.05.31 21:48:22tündérborsó

    plussbirka: egyetértek. elképesztő ez a rohanás. engem is mit piszkáltak, hogy miért nem ültetem, álltatom, sétáltatom, etetem darabossal, ezzel-azzal, mert az xy-é már régen... sat. én meg vertem a fejem a falba. és kivártam, míg a gyerek csinálja magától.
    régen én is nagyon türelmetlen voltam, mindent azonnal akartam, de a baba mellett megtanultam türelmesnek lenni. és annyira jó, mikor lopok magunknak egy-két órát, nem csinálok semmit, a házimunka megvár, csak játszunk és játszunk :)

  • 2011.06.01 08:46:41bejo

    Az akár egy generációval ezelőtti rohanás még nagyban annak volt betudható, hogy a tápszerek nem voltak annyira jól adaptáltak (tehát még annyira sem közelítették meg az anyatej minőségét), mint manapság. Meg talán az is szerepet játszott, hogy elég korán vitték a babákat bölcsibe, ahol aztán nem kényeztették.
    Ma már sok minden adott, hogy erre a kapkodásra ne legyen szükség...
    A baba mikor kibújik, bár már kis épkézlábnak tűnik, baromira nincs teljesen kifejlődve. Világra jött, de ott folytatja a fejlődést, ahol abbahagyta. Elég csak a tüdejére gondolnunk, amit előtte nem is használt, meg a szívére, ami tök máshogy működött, az idegrendszere, a csontjai, a bélrendszere...

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta