SZÜLŐSÉG

Terhesnapló: Mozogj, mamut!

2009. szeptember 16., szerda 11:59

28. hét

Tömeg: 62 kg

Mindegyik terhességem alatt kaptam becenevet, ami mások számára talán bántónak tűnhet, de nekem nem volt gondom egyikkel sem. Az elsőnél én voltam a nősténymajom, a másodiknál a birodalmi lépegető, ezúttal pedig egy nagy, szőrös emlősnek hívnak. Azért van abban valami báj, amikor a kiscsaládom nevez így: a négy és fél és a hétéves gyerek kórusban nyomják, ha lassabban érek oda valahova: „Mozogj már, mamut!” Lehetetlen rájuk haragudni, mindezt fülig érő szájjal teszik, és mire odaérnék hozzájuk, hogy a szemtelenségről előadást tartsak, már én is röhögök magamon. Egyik pillanatról a másikra változtam ugyanis hirtelen mozgáskorlátozottá.

Bár a súlygyarapodásom (4,5 kg) és a hasméretem nem indokolná a szokottnál jóval lassabb mozgást, valamiért mégis elkezdtem klasszikus terhesjárással haladni. Mintha járás közben nem tudnám egymás mellé helyezni a lábaimat, csak ha legalább 50 centi van közöttük.

Ideje is lassítanom a tempón, a szervezetem már jelzett, hogy talán mégsem kéne hathónapos terhesen egy héten két focimeccset és egy esküvőt fotózni: rengeteget keményedik a méhem. Muszáj tehát izgága természetemből visszavenni kicsit – az összes fotós munkámat lemondtam és ágyban, párnák között dolgozom, amit a szervezetem hálálkodva fogad.

A keményedések nem újkeletűek, első terhességem alatt három hetet töltöttem kórházban miattuk és most is már elég korán jelentkeztek. Az ember igyekszik nem foglalkozni velük túl sokat, de ha már óránként 6-8-szor görcsöl, az már nem vicc. Nem szeretnék 28 hetes terhesen megszülni. Szedem tehát a magnéziumot és igyekszem a két gyerek mellett pihenni.

Erre persze csak akkor van lehetőség, ha mindkettő oviban és iskolában van és nem ver át a kicsi reggel, hogy ő mennyire beteg (mélyről jövő köhögéssel illusztrálva) és mindenképp itthon kell maradnia. (Elég hamar leesett, hogy csak Scooby Doo miatt színészkedett, mert a nap további részében egyszer sem köhögött és ugyanolyan sokat beszélt (gyakorlatilag megállás nélkül), mint máskor.)

A lányaim egyébként egyre többet simogatják és puszilgatják a hasam: amikor értük megyek az intézményekbe, mindkettő rohan hozzám és első dolguk a babának köszönni, amin meg szoktam hatódni. A meghatódásról jut eszembe, egyre aggasztóbb a helyzet a hormonális elérzékenyülések terén. Tegnap vezetés közben a hajnalban elhunyt Patrick Swayze She's like the wind című száma szólt a rádióban, mire felidéztem a filmet is, amely (ciki vagy nem ciki) tinikorom titkos kedvence volt, majd eszembe jutott, hogy sorra távoznak el gyermekkorom és ifjú felnőttkorom meghatározó nevei. A gondolattól összeszorult a torkom és könnyes lett a szemem. Furcsa dolog ez a hormon...

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2009.09.16 21:30:30manka78

    Akkor majd formásra edzi.:)

  • 2009.09.16 21:30:53nyúlmama

    Mint az én unokahúgomnak.A lába- térde- tiszta apja, magyarán szólva göcsörtös.

  • 2009.09.16 21:31:48manka78

    Nálunk anyai vonalon minden nőnek/lánynak enyhén x lába van. Nem durván, de azért az csak egy x.:)

  • 2009.09.16 21:36:33Magenta

    manka, küldtem képet a freemailedre. :)

    nyúlmama, magenta1011 kukac gmail pont com az emailem, múltkor egy másik posztnál kérted, de addigra elmentem.

  • 2009.09.16 21:38:43nyúlmama

    Köszi Magenta, majd írok.Akkor én is elmentem.

  • 2009.09.16 21:43:11Athe

    Az biztos, hogy a terhes nő hízása, illetve annak a mértéke, legalább olyan központi téma, mint a születendő gyermek neme, vagy neve. Legalábbis nekem mindig ezeket a standard kérdéseket teszik fel: "Hogy vagytok?" "Ééés, lehet tudni, hogy fiú, vagy lány?" "Választottatok már nevet" "És mennyit híztál?" Így nekem van egy olyan érzésem, hogy még soha ennyi ember nem foglalkozott az éppen aktuális súlyommal, mint most, és azért ez durva.
    Szóval nem lenne csoda, ha haladnánk az anorexiás kismamák felé, egyszerűen azért, mert ez az egész frusztráló.
    Én nem terhesen tuti nem beszélek fűvel-fával arról, hány kiló vagyok, most meg ha válaszolok a kérdésre, ki-ki ízlésének megfelelően ítélkezik fölöttem (hol így, hol úgy), miközben tudom, hogy én részemről odafigyelek arra, mit eszem, sportolok, és innentől kezdve már nem az én kezemben van a dolog.

  • 2009.09.16 21:44:52lm

    Anyósomnak gyönyörű barna bőre van, akárcsak a fiának, de a gyermekem fehér bőrű, sápadt holdvilág mint én, pedig az ma már annyira nem menő (bár reménykedem, hogy még újra az lesz..) Ráadásul anyósom 5 gyermek után is vékony, karcsú, izmos, pedig annyit eszik, hogy én felét se. Én meg küzdhetek állandóan a súlyommal..

  • 2009.09.16 21:46:39Heatherette

    én a névtémát imádom, nem bírom ki, h ne kérdezzem meg :)

  • 2009.09.16 21:47:04Magenta

    A témához: engem sehogy se hívott a családom, csak ahogy máskor, amikor terhes voltam.

    Viszont a nagylányom szokott szemtelenkedni viccesen, jókat röhögcsélek rajta, mikor leolt, hogy "anyaaaaaaa, ne hisztizzééééééééééé már". :)

  • 2009.09.16 21:47:53Magenta

    H., a baj akkor van, ha véleményt is nyilvánítasz utána. :)))

  • 2009.09.16 21:49:38lm

    Ja, becenevek: vízi terhestornára jártam az egyetemi uszodába. Egyik du. mikor készülődtem egyik kollégám poénosan megjegyezte, hogy na, mennek a bálnák úszni? Otthon aztán zuhany alatt mesélem a férjemnek a dolgot, arra számítva, hogy majd megkapom az "drágám, napról napra szebb vagy" vigasztalást. Ehhez képest végignézett rajtunk és azt mondta, hogy szívem, te vagy Moby Dick, a fehér bálna.
    Én nem éreztem sértőnek, egyáltalán. De valószínűleg azért nem, mert én soha nem láttam magam olyan szépnek se előtte, se utá

  • 2009.09.16 21:50:10Farkasokkal táncoló

    Athe, most tedd a szívedre a kezed, ha te találkozol egy másik terhes 8áldott állapotú, várandós, viselős stb) nővel, akkor mégis mit kérdeznél? Mert azért az mégis parasztság, ha ott vagy nagy hassal, és úgy tesznek, mintha nem is látnák rajtad... az átlag ember ezeket a kérdéseket tudja, hogy UDVARIASSÁGBÓL meg kell kérdezni (amúgy hidd el, a legtöbb mélyen leszarja mit válaszolsz, mert nem érdekli, engem se érdekelne köztünk legyen szólva)- szerintem adj rájuk ugyanilyen semmitmondó válaszokat, az udvariassági körök le vannak futva oszt annyi.

    Ez éppen oylan, hogy sokan azon kapják fel a vizet, amikor a csecsemővel együtt találkoznak ismerősökkel, és megkérdezik, hogy na és szoptatsz, vagy hasonlók. Hát könyörgöm mi a faszt kérdezzen az ember egy frissbabás anyától? Ezt olvassa midnenki a Nők Lapjában, a Hölygvilágban, ez ömlik a ker. csatornákból hétvégén délelőtt...

  • 2009.09.16 21:50:16lm

    folyt.
    se utána, mint a terhesség alatt. És ezen fikarcnyit se változtatott semmiféle bálnázás.

  • 2009.09.16 21:50:55Athe

    Heatherette,
    Abban pedig az a jó, hogy megkérdik, én válaszolok, és ők ezzel úgy érzik, hogy akkor egyben véleményezhetik is, ha már így válaszoltam. Így jött egyszer a névválasztásunkra zsigerből egy "hoogy hívjátok?? De hát az undorító!" megjegyzés.
    A csaj amúgy a saját gyerekét egy brazil szappanopera hősnőjéről nevezte el, és én ezt anno megálltam röhögés nélkül.

  • 2009.09.16 21:53:15Athe

    Farkasokkal táncoló,
    Félreértesz, engem a standard kérdések úgy egyébként nem zavarnak, jól esik az érdeklődés, de nem tudok attól elvonatkoztatni, hogy a súlyomat valamiféle összemérés miatt kérdik meg annyian.(pláne a nők)

  • 2009.09.16 21:53:24Heatherette

    nem fikázom le, ált. tolok egy annyit, h "tök érdekes név" v "az édi"... de ha én ilyet mondok, akkor belül hányok :)

  • 2009.09.16 21:54:41Farkasokkal táncoló

    KÖnyörgöm Athe, MIT VÁRSZ A NŐKTŐL???? :-)))

  • 2009.09.16 21:56:19Athe

    Ft, semmi jót :) de azért csak csesszék meg, nna :) (köztük én is persze)

  • 2009.09.16 21:57:37Magenta

    Athe, és hogy hívjátok, hogy ilyen szörnyű?

  • 2009.09.16 21:58:25Heatherette

    am. ja, hát ha jön veled szembe egy "pocakos", nem leszel olyan udvariatlan, h meg se említsd, márpedig akkor csak olyat tudsz kérdezni, h mikorra van kiírva, milyen nemű, mi lesz a neve, hogy bírja stb. és utállak benneteket, h most már ezt se kérdezhetem, mert ezek meg idegesítő kérdések a kismamák szerint. akkor tényleg azt fogom tenni, h nem érdeklődöm felőle de akkor meg azért leszek tapló. ehhh.

  • 2009.09.16 21:59:43Magenta

    H., vesztett helyzet, mindenképp bunkó vagy, nyeld le. :)

  • 2009.09.16 21:59:49Athe

    Magenta,
    Akkor még úgy volt, hogy fiú, és Milánnak hívtuk volna. Azóta tudjuk, hogy lány, és gőzünk sincs, hogy hívjuk :)

  • 2009.09.16 22:00:48Farkasokkal táncoló

    Athe, válaszold azt mosolyogva és magabiztosan, hogy 45 kilót híztam, és olyan jól érzem magam mint előtte sose és kész! .-)))

  • 2009.09.16 22:01:07lm

    Ehh, nők. Júniusban otthon voltam Erdélyben. Lányom éppen akkor volt egy éves. Nagyszüleimnél voltam, mikor egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy a nagyapámmal együtt a kertben dolgozó 4 db. pasi, akik valamikor tizenéves koromban láttak utoljára azt vitatják, hogy vékonyabb vagyok-e avagy kövérebb, mint régebben. Egy ideig béketűrő voltam, majd odamentem és mondtam, hogy amíg én nem figyelem és kommentálom a pocakjuk méretét, addig tessék engem nem vizslatni. Naná, hogy én voltam a sértődékeny és hisztis.

  • 2009.09.16 22:03:55cidre

    Athe, a másik ilyen kérdés a haskerületé: Neked már most eeeekkoraaaa hasad van? Én ekkorával mentem szülni! Van egy barátnőm, aki azonnal mondta, hogy melyik hónapban mekkora volt a hasa (természetesen sokkal kisebb, mint az enyém :))

    Szerintem is érdemes mozogni, meg normálisan enni ezekben a hónapokban is, a súlygyarapodást azonban sok-sok tényező befolyásolja még; pl. az, hogy a terhességnek nevezett hormonális bombára hogyan reagál a testünk. Van, akinek a cukra emelkedik tőle, nekem a koleszterinem. Van, aki iszonyatosan vizesedik, van, aki a visszereitől szenved, s igen van, akinek a súlya lódul meg, teljesen normális életvitel mellett. S mivel mostanában elég sok kismamával találkoztam, azért van némi mintám: nem is feltétlenül az adja le nehezen szülés után a kilókat, akinek könnyen jöttek fel. Egyik ismerősöm +25 kilója pár hónappal a szülés után sehol sem volt, a másik mintaszerű 9 kilójából még mindig ott leledzik egy-kettő - jó egy évvel a szülés után.

  • 2009.09.16 22:04:12Katicabogárka

    mammut... kettő m-mel...

  • 2009.09.16 22:05:32Magenta

    Athe, semmi gond ezzel, a miénk hasonlót kapott volna, ha fiú. :)

  • 2009.09.16 22:06:11Farkasokkal táncoló

    (Az unokám egészen a terhesség 8. hónapjáig Natasa névre hallgatott , és bőszen szereztük be a kislányos fidres fodros rózsaszín biszbaszokat az én boldogságomra és a lányom iszonyodására, mert ő aztán nem egy lányos anyuka, de beletörődött... minden egyes ujabb ajándékra végigfutott rajta valamiféle undorodó rángás... aztán az addig masszív császárnak látszó magzat egy éjjelen hatalmas vihart rendezett az anyaméhbenés befordult, és a következő UH-n akkora fütyi látszott, hogy külön bekeretezte az orvos... na akkor a lányom feladott egy hirdetést a neten, hogy van e valaki aki fiút várt és mégis lánya lenne, mert ő éppen fordítva van nem lehetne e babakelengyét cserélni - és volt!!! A lányom megszabadult az általa undorítónak talált rózsaszín akármiktől, és kaptunk helyette szép kis férfias babakelenygét... :-))) Nekem is volt 2 hónapom arra, hogy átprogramozzam magam a kislányunokáról a kisfiúra, csak a férjem volt maradéktalanul boldog, mert ő mindig is kisfiút szeretett volna.)

  • 2009.09.16 22:07:01Heatherette

    eh... faszom :)
    ez azért fura, mert én meg olyan szívesen beszélek róla, igaz, tőlem nem is kérdezik meg, h mennyit híztam, vagy h szarok-e rendesen azóta, de a lájtosabb babatémákról cseverészni élvezet

  • 2009.09.16 22:08:30Heatherette

    2009.09.16 22:04:12 Katicabogárka

    méér hiszik egyesek, h ha a baszom plázát kettővel írják, akkor az csak úgy lehet helyes?

  • 2009.09.16 22:09:16másutt

    cidre, ez relativ. en pl. nem tekintem a pinduri hassal szulest kovetendo peldanak, es nem gondolom, hogy minel kisebb, annal jobb.
    szerintem elkepesztoen cool egy nagy has, afele cirkuszi mutatvany, hogy mire kepes az emberi test, anelkul, hogy szetrobbanna, vagy orra esik a has gazdaja.

  • 2009.09.16 22:13:22cidre

    Gondolom, azért trendi a kisebb has, mert az könnyebben alakul is vissza, míg az extrém módon kitágult hasfalnak már kevesebb esélye van.

  • 2009.09.16 22:13:57madz

    Katicabogárka, nem

  • 2009.09.16 22:14:06Magenta

    FT, mi tavalyelőtt kaptunk a kollégától e-mailt:

    "ekkor és ekkor megszületett kislányunk Z. (lánynév), aki az utolsó percben mégis meggondolta magát és V (fiúnév)-ként jött a világra".

    Nekik nem volt idejük babakelengyét cserélni. :)

  • 2009.09.16 22:16:52Farkasokkal táncoló

    Másutt a baba-mama fórumokon divatos szokás fej nélkül a hasakat közszemlére tenni, és én őszintén szólva néha eliszonyodom, mert az az érzésem, hogy eme has ami itt van a képen két percen belül kidurran! :-)))

    Nekem speciel valóban kis hasam volt, a magasságomhoz mérten, mind a két terhességnél két és fél kilóra jósolták a lányaimat, de normál sullyal születtek mégis. MOndjuk amiatt örültem ennek, mert nem lett utána ráncos a hasam. A barátnőm két év különbséggel előttem szült, és a szülés után fél évvel (hatalmas hasa volt, igaz ő 20 centivel alacsonyabb volt nálam), még mindig olyan volt a hasa mint a vénasszony segge.

    (De aztán ő is regenerálódott, csak én azt még nem láttam előre.)

  • 2009.09.16 22:17:13lm

    Másutt, szerintem is poénos egy nagy has. Nekem nagy volt, mert alapból inkább picike vagyok, valahol férnie kellett a kölöknek. Az egyik nő, akivel terhesúszásra jártam és magamban a vikingnek becéztem olyan kb. 190 cm magas volt, hozzám képest hasa, ugyanazon az éjszakán szült, mint én. De neki volt ahol tárolnia.

  • 2009.09.16 22:19:58nyúlmama

    Ennél már csak az aranyosabb, hogy anyámtól, amikor a húgom megszületett-akkoriban az UH-nak még híre se volt-megkérdezte a doki, hogy Ez is lány, nem baj? Anyám meg rámondta, hogy miért, akkor visszateszi?(Amúgy nem volt baj.)
    Barátaink meg olyan táviratot kaptak, hogy megszületett X, csak az volt a gond, hogy ez lány, is , fiú is lehetett. Azt nem írták meg.

  • 2009.09.16 22:21:10lm

    FT, nekem nagyon gyorsan visszaalakult a hasam, pedig mondom hatalmas volt (de nem ikrek voltak benne). A visszaalakulás szerintem az izmok állapotától is függ, nekem pl. mindig nagyon izmos volt a hasam (mert az a kritikus zóna), bármikor megcsinálok 200 felülést egyhuzamban. De a húgomnak kisebb pocakja volt, viszont sosem volt olyan edzett, mint én, mert eleve egyáltalán nem hízékony alkat, így hosszabb ideig tart a visszaalakulás, úgy látom.

  • 2009.09.16 22:21:47Farkasokkal táncoló

    Magenta, erről megint eszembe jutott egy másik sztori. A babaneten olvasgattam a terhesség alatti párbeszédről, amikor - nem tudom mi ennek a szakszerű neve - az anya tulajdon méhével meg petevezetékével meg a magzatával beszélget hipnotikus álomban. (Megmondom őszintén, én soha nem hottem ebben, de érdekelt hoygan működik a gyakorlatban). Nos eme tanfolyam egyik lelkes résztvevője sokat írt az alkalamnkénti foglalkozásokról, hogy mi mindent sikerült megbeszélni a - nevezzük Klárának - nevű kislányával. Aztán a végén kiderült, hogy a kis Klára Károlyként érkezett. Na mondom ha ennyit képtelen volt tisztázni a hipnózis alatt a magzattal (amúgy nagyon részletes méylenszántó beszélgetésekről számolt be), akkor nekem ennyi volt... :-)))

  • 2009.09.16 22:25:02Magenta

    :)))))))

  • 2009.09.16 22:32:11nyúlmama

    Ft, ez jó.:)

  • 2009.09.16 22:55:11dodóó

    Mirella lányomnál kisfiút szerettem volna és meg voltam győződve róla hogy fiú lesz.
    Aztán a doki közel a 30.héthez meg mondta hogy lány.
    Meglepődtem és egy kicsit csalódott lettem.
    A babám meg ezt megérezte és két napig nem is mocorgott.
    Aztán természetesen nagy örömmel vártam a kislányt is.

  • 2009.09.17 00:09:04McAlec

    khm, hat nem tudom, ehhez a jelzohoz mit szoltok:
    szoval: kis Dobrogi (ekezettel, mint akit Ludas Matyi 3X vert el...)
    igy hiv a ferjuram.
    25. het vegen jarok, eddig csak olyan 4.5 kilot hiztam, ugyhogy el nem gurulok, de a hasam kezd jol kivehetoen gombolyodni.:)

  • 2009.09.17 07:40:40monsterwoman1

    Tünde! Swayzet én is megkönnyeztem, pedig nem voltam fan, meg terhes sem vagyok.Pont az gondolkodtatott el, amit te is írsz (gyerekkori ikonok).
    A mamut tök jó. Mama-mamu-mamut.Tetszik.

  • 2009.09.17 07:45:32Rosa Rugosa

    Farkasokkal táncoló

    Ez tetszett...
    Szerintem amikor valaki előre eltökélt módon hangosan szólongatja a hasát, az nem biztos, hogy eredményes...:) Na, az még hagyján, de a petevezeték...

    Én amint megtudtam, hogy terhes vagyok, pl. minden alkalommal tudtam, -már az első pár hétben- hogy fiú lesz, vagy lány. Másodiknak is szerettem volna fiút (tényleg nem mint ha számítana, de nem akarok hazudni, azt szerettem volna) de már az elején éreztem, ez bizony lány lesz. Az orvos kérdezte, honnan tudom? Egyszerűen csak éreztem. Mind a 4 gyereknél tudtam.

  • 2009.09.17 08:17:18Veg_

    Farkasokkal táncoló:
    Hát a lányod helyében én is hülyét kaptam volna a rózsaszin cuccmótól, lányt se muszáj abba gyömöszölni...
    Anno ugyebár jóval kevesebb szin létezett, muter még a külföldön élő rokonokat is megkereste, hogy a zöld, kék és sárga árnyalataiba dughasson a fehér mellett...
    Volt egy rózsaszin-fehér marha nagy fürdőlepedőm, kifejezetten füre teriteni, és egy ugyanilyen szinü, emlékszem, elefántmintás gyerektakaróm. Ennyi volt a rózsaszin... Próbálták ruhában is, de addig orditottam, amig leszedték. Mindenki szerint faterra hasonlitottam, de kékben se néztek soha fiunak. Szóval vehettél volna mondjuk lilát vagy narancssárgát, vagy más uniszex szint is, amig meg nem születik a lurkó, ha a lányodnak nem tetszett a rózsaszin :-D

  • 2009.09.17 08:18:22Silverveil

    Farkasokkal táncoló,

    Ez a bojlertest nagyon tetszett:))

  • 2009.09.17 08:22:34Temptation

    FT: sajnos nem találom azt az írást, amit kb. 2 hónapja olvastam az anya-magzat kapcsolattréningről. Ott egy pszichológus ( nem brittttt) beszélt arról, hogy nem biztos, hogy ez olyan jó dolog, mint hiszik az anyák, mert hogy az ilyen tréningeken résztvetteknél magasabb számban fordult elő szülés utáni depresszió.
    Persze ez nem arra vonatkozik, ha az ember "simán" beszélget a babával terhesség alatt.

  • 2009.09.17 11:45:58kriszi

    Hm, ez a birodalmi lépegetős ügy nekem valahogy kimaradt - igaz, alapjáraton is elég slamposan slattyogok, lehet, hogy csak ahhoz képest nem tűnt fel :)
    A másik meg a hasbőr meg -kötőszövet. Van olyan, akinek kis has sem alakul vissza rendesen (pl. nővérem, kis hegyes pocakja volt, és azóta is lóg neki egy kicsit, pedig nem most szült), és van, akinek a relatíve nagy is - nekem így volt: a két hónapos hasam feltűnően pocaknak nézett ki, és mivel alacsony vagyok, a végére úgy festettem, mintha egy iskolában használatos földgömböt csatoltam volna magamra. De már pár hét alatt visszalapult a szülés után. És még csak sportos sem vagyok, és bűnösen imádom az édességet. Mázli kérdése.

  • 2009.09.17 12:22:34Magenta

    kriszi, azért nem csak mázli, de sporttal sokat lehet segíteni a dolgon.
    (tapasztalat, mivel én a nem mázlisok táborát gyarapítom)

Blogok, amiket olvasunk

JÓ FÉNYEKET Szelfi tippek kezdőknek és függőknek

Fejlődni mindig lehet, és garantálom, hogy az itt felsorolt tippek közül még a Kardashian lányok sem ismerik mindegyiket! Sosem értetted, másnak hogy lesznek mindig tökéletesek a képei? Hát így

ÚTIKALAUZ ANATÓMIÁBA Miért olyan makacs az ekcéma?

A világ egyik legelterjedtebb bőrbetegsége, gyakran hosszú hónapokig vagy évekig is eltarthat, ameddig javulni kezd az állapot. Sőt, gyakran a terápia ellenére hullámzó ritmusban, újra és újra visszatérnek a tünetek. Min múlik a tartós gyógyulás?

LELKI ZÓNA A szépség mellékhatásai

Ami szép, az jó is! Ez az összefüggés automatikus működésbe lép, ha más emberekről mondunk ítéltet – akkor is, ha racionális énünk nem ért egyet vele. A kedvező fizikai megjelenés átterjed az egyén megítélésének más dimenzióira is.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta