SZÜLŐSÉG

Kismama 2.0: Coming out

2008. május 28., szerda 09:30

23. hét

Már az elsőnél is éreztem valami ilyesmit, de akkor még elhessegettem, mert magam előtt is szégyelltem, az Anyák Lenézésétől meg rettegtem. De most már eljött az idő, kimondom: nem szeretek terhes lenni!

Kétféle terhesnő van, és nem több. Van, aki imádja, és van, aki utálja. Persze, vannak tényezők, mindenféle helyzetek, amik még jobban rontják vagy javítják a dolgot, de alapvetően ez embertípus kérdése. Én nem szeretem, hogy ki kell bújnom a bőrömből. Nem mintha Miss World lennék, de eltelt 30x év, amíg megszoktam, hogy valahogy kinézek, és most nem szeretek nem úgy kinézni. Nem szeretem, hogy folyton ólmos fáradtságot érzek, hogy dagadnak az ereim, hogy alig bírom vonszolni magam a 80/60-as vérnyomásommal.


Azt sem szeretem, hogy eleszem a pasim vacsoráját is, meg a gyerek túrórudiját. Azt sem, hogy nem bulizhatok, illetve persze, elmehetek, de úgyse ihatok Long Island Ice Teat, meg nem drogozhatok meg cigispogózhatok, és különben is tízkor elalszom. A hormoningadozásaimat se szeretem, hogy sokszor idegbeteg vagyok, és csúnyán kiabálok mindenkivel. Kórházba is utálok járni, meg havonta nőgyógyászhoz. És még egy csomó dolgot utálok, ami most nem jut eszembe, pedig hétről-hétre fárasztalak vele titeket.

De van, aki viszont mindezeket imádja. Ő nem érez fáradtságot, nem ideges, nem hízik, vagy csak leszarja, mert kivirul, és még sötétben is látszik rajta, hogy ő egy Mintaterhesnő. Őt az isten is anyának teremtette, sőt, nem is anyának, hanem kismamának. Minden szülés után már másnap szívesen elölről kezdené. Ő egyszerűen végig boldog, és ezért én nagyon irigylem.

De én meg nem vagyok az. És ehhez semmi köze annak, hogy az illető milyen anya lesz, ha megszületik a gyerek. Ez az, amit én se tudtam az elsőnél, de amire rájöttem, és már nem félek kimondani. Mert a terhesség és a gyerek két tök más dolog. Ez olyan, mint edzeni az olimpiára. Ki szeret minden nap, télen-nyáron hajnalban felkelni, elmenni edzésre, aztán délután is, évekig? Aztán ott állsz a dobogón és már tökmindegy az egész, nem is emlékszel rá.

Én is ugyanúgy szeretem a gyerekem, mint mindenki más, sőt, szuperanyuka vagyok, és kettővel is az leszek. Amúgy meg röhögök magamon, és nem a szoba sarkába bújva depizem végig a 9 hónapot. De ennyi, köszönöm szépen. A harmadikat postán kérem.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2008.05.28 15:20:48suskas

    Másodikkal 5 hónapot feküdtem...mikor megszületett rögtön költözni akartam. Ma, ha meglátok egy terhes nőt elcsodálkozom, hogy jééé áll.

  • 2008.05.28 15:25:32Felicitasz

    Olvastam a lelki köldökzsinórt. Maga az elgondolás nem rossz, de ezek szerint akkor nem én vagyok az egyetlen defektes, akinek ez kicsit túlzás. Pedig maga a műfaj nem idegen tőlem, csak egyrészt soknak éreztem a hókuszpókuszt is, az árát is...

  • 2008.05.28 15:27:44babybeluga

    Jó a poszt! Engem a második terhesség viselt meg jobban, az elsőt kimondottan szerettem a "kisebb kellemetlenségek" mellett is.

    A listáról megvolt: hanyinger (a másodiknál),

    koros faradtsag, gyomoreges (iszonyúan),

    verzo iny, borkinovesek és anyajegyek (csodás pirosak), aranyer, inkontinencia, logo mell (utana).

    Én is majdnem végig vezettem, dolgoztam, no meg persze a nagyot cipeltem ide-oda.

  • 2008.05.28 15:28:35babybeluga

    Felicitasz: én is így érzek ezzel kapcsolatban. Nyitott vagyok az ilyesmire, de ez nekem is sok volt.

  • 2008.05.28 15:29:17mucika

    A terhesség elején én (is) megvettem a Lelki köldökzsinór c. könyvet, de annak csak az elejét olvastam el, ahol a tudományos megalapozás történt. Ott csupa olyat olvastam, amit az osirises Fejlődéslélektanból és Pszichológiából már tudtam. Az interjúkba is bele-bele olvasgattam, de nekem is elszállt az agyam, amikor azt olvastam, hogy az anya megbeszélte a magzattal, hogy mikor kell megszületnie, és születés közbe miként kell viselkednie (mármint a babának).



    A túlhozrdáshoz még annyit - a nagynéném annak idején, amikor már nagyon elege lett a terhességből, kipinpongozta magából az unokatesómat :)

  • 2008.05.28 15:30:22babybeluga

    Ja, és még a listához: minden kis nátha jól elhúzódott, folyton köhögtem, és volt egy időszak, amikor az állandósult orrnyálkahártya-duzzanat miatt nem éreztem szagokat, ízeket... ez éppen akkor volt, amikor 10 főre készítettem a karácsonyi vacsit :-)

  • 2008.05.28 15:32:41onixbeata

    Másutt listájából volt az első három hónapban hányinger illetve hányás egész nap (kivéve ha aludtam), állandó fáradtság és levertség (hisztériás rohamokkal fűszerezve, mert ki voltam borulva a hányástól) és a hatodik hónapban lett egy nagyobbacska "kellemetlenség" is, mint a cukorbetegség. Szülés alatti/utáni kellemetlenségekről még nem tudok beszámolni, mert még a 38. hétben vagyunk, diétázunk, várakozunk. Kicsit úgy érzem, mintha kárpótolva lennék az első három hónap nyomorúságaiért, nagyon élvezem a terhességet, a pocakot (életemben nem voltam ilyen elégedett a testem látványával, mint most), a baba mocorgását, rugdosását, a megnövekedett érdeklődést, figyelmességet, amivel felém viszonyulnak általában az emberek.. Harmadik emeleten lakunk, lift nélkül, még virgoncan mászkálok, sokat sétálunk (már nem úszok), mostanában kezdek attól tartani, főleg, ahogy titeket olvaslak, hogy túl jól vagyok, a baba nem akar kibújni, túlhordás lesz belőle... És itt elméletileg van 12 nap türelmi idő a kiírt időpont után, de nekem azt mondták, hogy a cukorbetegség miatt valószínűleg nem fognak ennyit várni, ha nem indulna magától.

  • 2008.05.28 15:34:02Subbantósdi

    babybeluga: nekem is volt párszor náthám, ami nem igazi nátha és nem is allergia, hanem ilyen az orr-és egyéb nyálkahártya duzzanatból adódik, egy hétig is eltartott, olyan volt, mint a nátha, de valahogy mégsem és nálam pl. azért tudtam, hogy nem az, mert ha igazán náthás vagyok, akkor nem érzek ízeket, szagokat, illatokat.

    Most meg éreztem.

  • 2008.05.28 15:36:04tulip

    az ugyekisfiú, ugyekislány nénik vajon azonosak a mikorjönababa nénikkel?

    bóóóóóóóóóóóótzasztóóóóóóóóóóóóó idegesítőek.



    én még csak a mikorjönababa korszakot élvezem.

    férjnél, gyerek nélkül, de már most tele a hócipőm. inkább nem gondolok bele, mi lesz ha terhesként kell visszavernem a rohamokat. amúgy is hajlamos vagyok dühkitörni.



    esküvőn voltunk és egy sosemlátott férjági rokon mellettem állva, rám mutatva az anyósomtól kérdezte, hogy mikorjönababa. mire az anyósom közölte, hogy nem sokára.

    (MI VAAAAAAN???? ezek rólam beszélnek?)

    csak annyit szóltam oda, hogy

    -AZÉRT MÉRGET VENNI NEM KELL RÁ.

    csak, hogy észrevegyék, hogy én is ott vagyok.



    persze, amint lehet, terhes akarok lenni, már alig várom, hogy meglegyen hozzá a munkaviszonyom, de az ilyen tapintatlan emberek meg tudják keseríteni a várakozást.

    csesszék meg, mi van ha meddő vagyok? vagy a férjem az. vagy éppen válunk.

    nem gondolnak bele, hogy az ilyen hülye kérdésekkel, hogy bele lehet gázolni valaki lelkébe?









  • 2008.05.28 15:38:08Subbantósdi

    onixbeata: hogy fogod fel és lehordani a babát a harmadik emeletre, lift nélkül?:oO

  • 2008.05.28 15:39:43Subbantósdi

    Nálunk ezt persze, hogy "Mikor jön a baba?" nem kérdezték, de ha akarták is, mondjuk az esküvőn, akkor sem árultuk volna el, hogy már jön.... :o) Mivel már 8 hetes terhes voltam... :o)

  • 2008.05.28 15:42:47anhel

    csodálattal adózom azok előtt az anyák előtt, akik 2-3 éves meglévő csemetéjük mellé bevállalják a másodikat. ott aztán nincs pihi meg kapcsolatanalízis meg kismama jóga és társaik, kíméletes életmód, náne emelgetés, stresszmentes mindennapok...

  • 2008.05.28 15:51:13mormi

    Nekem a terhesseg alatt mintha kicsereltek volna az agyamat:) A korabbi allandoan aktiv, bulizos, maszkalos lanybol lett egy otthonulo, kimozdithatatlan gyerekvaro no. Szinte teljesseggel keptelen voltam barmi masra koncentralni, mint arra, hogy en most babat varok.

    Ehhez jott meg az, hogy a vernyomasom a beka segge alatt volt, foleg reggelenkent, egyszer el is ajultam, ulve...ennek ellenere itt Spanyolban vegig kell nyomni a melot, ha 1 hettel a szules elott kiirnak, mar orulhetsz. Szoval lehet, h Mo-on indokolatlanul is kiirnak, de a forditottja is nagyon kemeny tud am lenni.

  • 2008.05.28 15:58:02madz

    én is olvastam azt a kapcsolatanalízises vagy milyen cikket, és eldobtam tőle az agyam. van itt valaki aki tud mondani valami konkrétumot erről? az embernek szinte lelkiismeretfurdalása támad, hogy megelégszik annyival h simogatja a hasát és énekli az apartalattot :)

  • 2008.05.28 16:29:28Maja Papaya

    Subbantósdi, három plusz félemelet, két gyerek, csodás bicepsz :) Karra nem kell gyúrnom, az fix.



    A kapcsolatanalízist tanulmányozva szerintem egy jobbérzésű kismamának/anyának első körben lelkiismeretfurdalása támad, majd a homlokára csap és elküldi ezeket a búsba a lelkizésükkel együtt.



    A szociális érzékenységüket meg jól tükrözi, amint Raffai úr azon sajnálkozik, hogy eddig csak Pesten volt lehetőség a drága tanfolyamaikon részt venni, ily módon szegény, szegény vidékiek meg voltak fosztva ettől a remek lehetőségtől... Raffai úr ismeri-e a Pestről kivezető utakat?

  • 2008.05.28 16:42:45Boci6

    Mi a 4.emeleten lakunk lift nélkül, baba még csak 8 kiló, mindenemről a víz folyik, mire felhozom :) Terhesen is egy élmény volt felcaplatni. Én azt imádtam mikor az utolsó 2 hónapban egyik nap iszonyat gyomorégés (Rennie gyár belőlem élt szerintem) másnap pedig duplámra dagadt mindenem. De KETTŐ EGYÜTT sose!! Én is már alig vártam (1 hetes túlhordással) hogy jöjjön már a buci. Aztán eltelt 6 hónap és mintha kitörölték volna a megpróbáltatásokat, format c kettőspont...és irigykedve nézem a terheseket...:-O (de közben mindig mondogatom magamnak, hogy ne felejtsd el milyen volt 10percenként WC re rohangálni (a vízszámlánk 3x annyi volt mint most :) )és egyebek.) MÉG észhez térek ezektől és a terhesnaplóm olvasgatásától, de már egyre gyakrabban kell a durvább részeket elolvasnom...

  • 2008.05.28 16:48:28Boci6

    Ja és utálom ezt a csapból is folyó kapcsolat analizist, én spec. rohadt szarul éreztem magam, hogy MÉÉÉR nem tudok én beszélgetni a hasammal?? Hát milyen anya leszek én? És a gyerekem meg bizti totál idegbeteg, állandóan sírós, lelki sérült lesz. Meg azt is bírtam, hogy a babák akiket nem vártak, meglapulnak a hasban, ezért sokáig nem látszik a poci, és nem is mozognak annyit. Na én ettől full kikészültem mert az én hasam is kicsi volt és nem volt egy aktiv kisfiam méhen belül..Államvizsga kellős közepén ott paráztam, hogy úúristen, biztos nem tudok rá eléggé figyelni.Hálistennek tök normális és nem tünik idegnyunyának ;-))

    Stáranyukák meg...:grrrrrrrr >:((( húzzák le magukat a "nagyonjóbabacsakeszikalszikMOSOLYOG!!!!" csemetéikkel együtt..

  • 2008.05.28 16:58:28bohar

    nekem a terhesseg ugyahogy elviselheto volt aprobb kellemetlensegekkel, a szules az fajt bizony, nekem durvan, de az igazi pokol mindig a gyermekagy volt (a kitolaskor kijovo aranyer miatt-harmadszorra megusztam sokkal enyhebb fajdalmakkal hala a homeopatianak)



    az elottem szolohoz pedig..az enyemek meg nem voltak idegenekre mosolygos babak, hulye helyzetek sokasaga volt hogy idegenek dicsergettek de cuki es mosolyogtak ra, a babaim pedig komolyan, nagy szemekkel neztek vissza (de ugy neztek) mig az illeto erezte magat kellemetlenul :D

  • 2008.05.28 17:00:14csigamami

    Igen, néha nyűgös a terhesség. De Kiscsiga már 12 hetes és mostanában azt kell inkább feldolgoznom magamban, hogy többé már nem lesznek az életemben a felsorolt kellemetlenségek. És már meg is szépültek az ülve alvásos éjszakák, a lábra fel nem jövő csizmák és minden egyéb felsorolt szépség.

  • 2008.05.28 17:07:47bohar

    igen, igazad van csigamami, en is ezt erzem, minden kellemetlenseget most ugy eltem meg, hogy bucsuzom ezektol az erzesektol, utoljara voltak, es igy tenyleg kicsit mas

  • 2008.05.28 17:15:28csiguszka

    Nem lehetünk egyformák... ki hogy viseli a pocakos létet. A 36.hetet töltöttem, eddig elég szerencsésnek érezhetem magamat, ugyanis nagyon kevés kellemetlenségem volt. Bár a kórházi vizsgálatokat szívesen kihagynám, hiszen "futószalagon" terelgetik a kismamákat, és az utolsó hetekben többet kell menni, mint eddig. És azt mondja a doki hogy sok-sok pihenés legyen... Ehhez képest rohangálásból állnak a napjaim...

  • 2008.05.28 17:16:35madz

    ja igen, én is itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a renninek :) bár az elején azt is kihánytam...

  • 2008.05.28 18:17:36onixbeata

    Subbantósdi, nem tudom hogyan lesz a babával. Így kettő az egy formátumban egyelőre könnyedén feljutok a harmadikra, abban bízom, hogy ha nem lesz olyan nagy a baba (utolsó ultrahangon két és fél kilósnak saccolták), akkor először bírni fogom, utána meg lassan, amint nő, hozzáedződöm. És a férjem is segít, bízom benne...



    Még egy kérdés azoktól, akik már szültek - most attól tartok, hogy üresnek fogom érezni magam, hogy nagyon fog hiányozni a baba a hasamból. Vagy ezt teljesen elnyomja a "végre itt van, végre látom"- érzés?

  • 2008.05.28 18:21:01dexterke

    És vant lent babakocsitárolód? Azt csak nem kell felcipelned... :))

    Én még nem hallottam erről az üres-érzésről, nálam nem is jelentkezett egy percig sem. De gondolom ezt sejtetted...

  • 2008.05.28 18:42:29onixbeata

    Igen, babakocsitároló az van és elég biztonságos a környék, nem kell attól tartanom, hogy eltűnik. Remélem boldogulni fogunk, de ha mégsem, akkor van olyan lehetőség, hogy átkérni magunkat földszinti lakásba (csak persze egy nagy költözést nem szívesen vállalnék be)

  • 2008.05.28 18:57:25másutt

    tulip

    Te egy szent vagy

    en sokkal jobban beszoltam volna nekik

    (tapasztalatom szerint az ilyen bunkosagot csak ugy lehet uberelni, hogy nagyon elszegyenitlenitem a kerdezot)

    opciok:

    -igen, valszinuleg jon mar a gyerek, ugy erzem sikerult osszehozni par perce itt a gyontatofulkeben (es kacsint)

    -nem sietjuk el, hiszen meg fiatalok vagyunk asszem elobb lesz az ur/holgy/anyosom temetese, mint a gyerek kereszteloje (sajnalkozva)

    -meg csak a 361. kama sutra pozicional tartunk... amikor befejeztuk mindet, csinalunk egy gyereket is

    stb. lehet improvizalni....

  • 2008.05.28 19:22:38vikimanka

    Mindkétszer szerettem terhes lenni. Ettől függetlenül megértem ha valaki nem szeret. Nekem inkább csak nehezebb napjaim voltak. Az elsővel szinte semmi problémám nem volt, de akkor még könnyebb dolgom volt, a szüleimnél laktunk. A másodiknál eleinte hányingerem volt, abban is az volt a legrosszabb, hogy dolgoztam még és csak később akartuk elárulni, hogy terhes vagyok./Szüleimmel dolgoztam és nem hagytak volna tovább dolgozni./ Mikor megtudtuk, hogy jön a tesó eldöntöttük, hogy kibővítjük a házat. Rögtön elkezdem intézni az engedélyeztetést ennek ellenére több, mint 5 hónap múlva kaptuk meg az építési engedélyt, így maradt bő 3 hónapunk megcsinálni, a belső munkálatokat már télen csináltuk. Nekem ez volt a legkellemetlenebb, hogy hiába járkáltam nagy hassal az önkormányzatra sürgetni őket, letojtak.

    A hülye kérdéseken mindig csak mosolyogtam, de próbáltam kedvesen válaszolni. Most séta közben sem bánom ha megállítanak, esetleg ha sietek valahova azt közlöm az illetővel.

    A lábam is csak egyszer dagadt be 13 órás autóút után. Nyaralni mentünk és még mielőtt terhes lettem lefoglaltuk a szállást.

    Viszont a lábam az első után nőtt egy számot.Bementem szülni az egyik cipőmbe, hazafelé már szorított.

  • 2008.05.28 19:39:02Boci6

    Én úgy megszoktam 9 hó alatt a nagypocit hogy nagy hirtelen nem is tudtam mit kezdeni azzal, hogy nem kell plusszban beleszámitani a mozgásba egy hasat :) De azért üresség érzésem nem volt, megkönnyebbültem..és élvezkedtem, hogy végre kapok levegőt és alhatok HASON!!!!(mert én amúgy ezt toleráltam legkevésbé)

  • 2008.05.28 19:48:45Sue

    Én még mindig csak hason tudok aludni. A hasam nem nyom, csak a melleim. Nem tudok átszokni semmi más pózra, mert mind szó szerint kényelmetlen a keresztcsont fájásom miatt. Az baj, ha hason alszom? Nem érzem, hogy nyomna.

  • 2008.05.28 20:13:04madz

    keresztcsontfájás... igen, ez az egyik legdurvább...

  • 2008.05.28 20:30:16anyany

    nem vagyok mintaterhes, elég sokat panaszkodom, de alapvetően mázlistának érezhetem magam. a jóslófájások zavarnak egy kicsit, meg az is, hogy a harmadikra negyedóra alatt érek fel, de ezek ellenére szeretek terhes lenni.

    most kezd csak dagadni a lábam,valószínűleg a meleg miatt.

    még kb 3 hét van a kiírt időpontig.

    egy dolog zavar csak. nem merek sétálni menni, meg egyedül már sehova sem...

  • 2008.05.28 20:47:32Starlark

    ha hasra fordulok a bébi igencsak méltatlankodni kezd nálam:)

    De szopipárnával lehet félhasi pózt felvenni az is pihenteti picit a hátat és a keresztcsontot.

  • 2008.05.28 20:57:52Sue

    Starlark, ezt kipróbálnám szívesen

  • 2008.05.28 21:37:24Starlark

    Sue: nekem egy mikorogyöngyel töltött van a netről rendeltem www.szopiparna.hu az egyik lábam átdobom rajta és máris ki tudom húzni aválam és félhasi pózba fordulni. Nekem oldalt fekvés közben elzsibbad a vállam és/vagy megfájdul az egész lábam csípőtől lefelé. De ez a párna nagyon sokat segített azóta jól alszom. Kár hogy a lábikra görcsön nem tudott változtatni az azóta is előjön :)



    Mondjuk én még csak 23+4-es vagyok nem tudom nagyobb pocival meddig fog menni ez a trükk vagy csak marad az hogy a térdeim közé kapom :)

  • 2008.05.28 22:01:04Békanőci

    Így estére megértem Dexterkét. :)

    De piszok mákom lehet, mert határozottan szertettem a terhesség minden napját. Pedig Másutt listáját teljesítettem és kiegészíthetném a keresztcsont-ízület gyulladásával, és valami vezeték elzáródással a hasamban. Ezek ellenére végig tíz centivel a föld felett voltam, és néha mintha kívülről figyeltem volna magam, a fizikai és a lelki kellemetlenségek sem voltak rám hatással. És nagyon sok visszajelzést kaptam, hogy "ragyogtam". De úgy is éreztem, hogy ezt én mindíg tudnám csinálni.

    Madz, nekem a dugasz szülés előtt öt nappal távozott, a 36. hét elején.

    Üresség-érzés olyan szinten van, hogy eleinte hiányzott, ahogy a baba mozgott a hasamban. Néha még most is olyan mint az elején mikor elkezdett mozogni, de (bili a kézbe...) hát csak én vagyok. Meg a kaja. :)

  • 2008.05.28 22:14:32mormi

    A terhesseg vege fele nekem is voltak ilyen felelmeim, hogy hianyozni fog a baba bentrol, hogy furcsa lesz, hogy nincs ott senki. Es nem akartam, hogy vege legyen a terhessegnek, mert hiaba a nehezsegek, megiscsak egy kulonleges elmeny... De miutan megszuletett a kukac, soha eszembe nem jutott tobbe azt akarni, hogy visszamasszon:))

  • 2008.05.28 22:18:12Békanőci

    Úúúúúú: kéz a bilibe! :D

    A szórakozottság megmaradt. :)

  • 2008.05.28 22:20:07másutt

    mormi, en is. :D

    a vege fele anny gondoskodast, figyelmet, kedvesseget kaptam, hogy attol feltem, hogy:

    "most en vagyok szepseges es kulonleges terhes no... egy par het mulva meg csak egy tulsulyos kismama leszek egy cuki kisbabaval"

    ami voltakeppen igaz is.. DE KIT ERDEKEL, az utcan megallitanak, hogy milyen gyonyoru gyerek... igy most is sok kedveskedest kapunk, de mar KETTEN!

    :D

  • 2008.05.29 07:12:39Boci6

    Sue.dehogy baj, ha tudsz úgy aludni / feküdni(irigy irigy) és közben nem kerülget az ájulás (engem kerülgetett a 30.hét után már) és a baba se rugdal elkeseredetten, hogy vhogy nem jó ez neki, akkor nyugodtan. Állítólag placenta függő is a dolog, ha a placenta elöl fekszik, a baba pont belefordul mikor anya hason feküdne, szóval nem annyira ideális.

    Következő terhességnél első dolgom a szopipárna bevásárlása lesz, azt a kínlódást, amit én végrehajtottam a baba párnával való alátámasztására szoptatáskor (én fekve nem tudtam), az hihetetlen, szopipárnás anyatársak meg vígan boldogultak..:)

  • 2008.05.29 07:36:12bbmami

    Sziasztok!

    Hát nekem ez már a második babám lesz, jelenleg 37. hetet taposom. Az elsőnél sem szerettem az állandó rosszullétek miatt és most sem vált kedvencemmé. Az egész időszak "terhes" számomra.Én még mindig vezetek és szerintem , amíg biztonságban érzi valaki magát vezetés közben, reflexei jók,tud koncentrálni, addig semmi gáz..

    Sajnos a mai napig mindenki elvárja, hogy szeressük ezt az állapotot..

    Érdekes történet: tegnap vittem a lányom fogorvoshoz, és megálltam megkérdezni egy 60-as nőt az utván, melyik utvca a befutó.. erre kb 1mp sem tellt el, közölte, hogy ő éppen oda megy és vigyem el, és már benn is ült a kocsiban.

    Na, most nem tudom, hogy ez csak az óriási hasmnak és a kislányom jelenlétének volt köszönhető(bizalom irántunk) vagy az irdatlan pofátlanságának és klustaságának, hogy nem tud menni 5 utcányit.(500m)

    Amikor mondtam, hogy még nem arra mennék, akkor meg elkezdett könyörögni, de kiszállni nem volt hajlandó. Megfogadtam sosem felejtem el többet a központi zárat bezárni belülről. (megjegyezném, hogy szinte mindig bezárom, mielőtt indulunk, csak most kicsit szórakozottabb voltam.)

  • 2008.05.29 07:45:06Sanima

    bbmami,

    ez szimpla pofátlanság volt!

    Egyszerűen nem hiszem el, de tényleg néhány öregember annyira pofátlan tud lenni?

    Az öregségük nyomán!

    Nekünk is van egy ismerős 70-es házaspár, aki le se szar minket, csak ha megtudják, hogy kocsival megyünk valahova, mert akkor persze mindig vitetnék magukat!!!

    Közben meg ingyen utaznak, ja és persze a benzinbe nem fizetnek be, mert ők szegény öreg nyugdíjasok!!!

  • 2008.05.29 09:01:18Sue

    Starlark, megnéztem az oldalt a párnáról és nagyon tetszik meg úgyis szükség lesz rá, de lenne egy kérdésem. Tegnap éjjel férjem javaslatára kipróbáltam az oldalamon feküdni, egy kispárnát tettem a térdeim közé, de nem volt kényelmes, nem tartott. Ez a párna, anyagából és eltérő formájából kifolyólag ennyivel jobb a gyakorlatban?

  • 2008.05.29 09:02:47Sue

    Bbmami, még sosem hallottam, hogy egy olyan idegen, akivel még nem is találkoztál simán beülne a kocsidba anélkül, hogy megkérdezné, hogy megengednéd-e. Ez nagyon nagy pofátlanság volt kortól függetlenül!

  • 2008.05.29 14:50:34buborék

    Nekem egy dolog fáj: ha kijavítanak amikor azt merem magamról állítani, hogy terhes vagyok - az ugyanis csúnya kifejezés és helyette VÁRANDÓS kismamának becéznek, az áldott állapotról nem is beszélve... ÁÁÁÁÁÁÁÁ

    Amúgy a másodiknál észre sem veszem a dolgot bár igaz, hogy még csak 4 hónapos a kettesszámú közellenség.

  • 2008.05.29 14:54:03buborék

    A szopipárna szuper találmány, egészen amíg meg nem születik a baba - nekem szuperdrága, szuperminigolyós brendonosom van de az is úgy zizeg, hogy nem szerettem szoptatáshoz használni, valahogy az agyrázkódás és a nyugodt altatós álombaszopi nem illett össze.

  • 2008.05.29 15:01:35buborék

    Mákom van, mert egyáltalán nem akasztott ki a terhesség, sőt, az elsőt kimondottan élveztem, most a másodikkal csak nem érek rá foglalkozni.



    Nekem amivel inkább problémám van, az a szülés!!!

    Az első nem sikerült valami csúcsjól, most csak reménykedem, hogy kétszer nem csaphat ugyanoda a ménkő, hogy tájjelegű legyek.

    Terhesen röpködtem, szülés alatt meg úgy éreztem magam, mint a FeketeLaci, amikor elvontat egy repülőgépet...

  • 2008.05.29 16:08:12bbmami

    Hát igen... én is ezerrrel figyelek minden jelet, mikor akar jönni a babóca.. Néha jósló fájásaim vannak, de rendszertelenek és a CTG alatt természetesen az én kisfiam .. alszik:)

    pedig tegnap hideg front jött.. vártam és reménykedtem.. de hát mint észrevehető.. nem akar még jönni a fiacskám.

    A szüléstől én személy szerint nem félek, de az utámna lévő 2 órától annál inkább.. Nekem annál szörnyűbb élményem és fájdalmaim nem voltak még sosem.

    A szülésnél azt tartotta bennem a "lelket" hogy hamar vége lesz. (legalábbis a terhességhez képest)

  • 2008.05.29 16:23:16Starlark

    Sue: Nem tudom milyen párnával próbáltad.

    Ez a mikrogyöngyös töltet elég kemény és tartja a formáját, nem lapul össze, ráadásul mivel hosszúkás a kezeddel is át tudod ölelni, és a lábfejet is tartja. :)

    Amúgy tényleg zizeg, engem nem zavar de van tönkölyös kivitelű is az biztos nem zizeg, és állítólag nyugató hatású.

  • 2008.05.29 16:25:31Sue

    Ezt kipróbálom, köszönöm! Egyébként én csak sima kispárnával próbáltam.

  • 2008.05.30 17:14:52Majda

    No nekem fura kettősség, mert borzasztóan hánytam, kiszáradásig, kórházig, 10+ kiló fogyásig, és közben nem értettem, hogy ha ilyen eszméletlen szarul vagyok, miért nem utálom az egészet... Asszem, ha nem lett volna ilyen, akkor az a fellegekben járós típus lettem volna :)

    Plussz gyomorégés, lábdagadás megvolt még, hajam közben nem volt szebb, de utána hullott, mint a veszedelem.



    Amúgy sikerült megérni a hiányzik a hasam és üres című érzést is, koraszülés miatt. Nem tudott megnyugodni a lelkem, amíg a kiírás szerinti idő el nem jött, végig azt éreztem, hogy hiányzik, üres vagyok, stb... Látatlanban azt mondom, ez rosszabb, mint bármi, amit az utolsó trimeszter hozni tudhat - de persze nekem meg így az igazán nagy hasú időszak kimaradt, szóval fene tudja. Remélem azért legközelebb kipróbálhatom :)

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta