SZÜLŐSÉG

Nem kérek zöldséget, anya!

2007. szeptember 26., szerda 10:25

Minden szülő rémálma a válogatós gyerek, akinek úgy kell könyörögni ebédnél-vacsoránál, hogy egyen valamit. Nehéz kérdés, hogy mit tegyünk ilyenkor: adjuk neki azt az öt kaját, amit szeret, erőltessük azt, amit utál, vagy kínáljuk meg időről időre újabb ízekkel, de ne essünk kétségbe, ha nem mindent szeret?

Vannak gyerekek, akik szeretnek új ízeket kipróbálni, és szinte mindent jó étvággyal befalnak. Ha azonban nem ilyennel áldott meg a sors, akkor kínszenvedés a heti menü megszerkesztése. Van, aki csak rántotthúst és mákostésztát hajlandó enni, de olyan is van, aki például csak felvágva eszi meg a kaját, vagy nem nyúl hozzá, ha már összeért a főétel és a köret.


Mielőtt a hajunkat tépnénk, gondoljunk bele, hogy nekünk, felnőtteknek is vannak egyedi étkezési szokásaink. Mindenkinek vannak kedvenc ételei, és bizonyára olyanok is, amit semmi pénzért nem enne meg. Egyéb fura szokásokat is tapasztalhatunk, nekem például mindig van 3-5 kedvenc ételem, amit viszonylag gyakran eszem, aztán egy idő után megunom ezeket, és jön másik öt.

A gyerekeknél ugyanilyen egyedi ízlésbeli különbségek tapasztalhatók, csak még erősebben. Az ő ízlésük ugyanis akár egyik hétről a másikra változhat. Lehet, hogy a gyereked két hete még kiköpte a krumplit és vadul falta a sárgarépát, ám most éppen fordítva csinálja.

A válogatós gyerekek szülei gyakran elkövetik azt a hibát, hogy erőltetik a kaját: "Addig nem mész el az asztaltól, amíg meg nem eszed!" Ezzel csak azt érik el, hogy a gyerek még válogatósabb lesz, szélsőséges esetben rossz táplálkozási szokásokat is kialakítanak nála.

Veterán anyukák azt tanácsolják a válogatós gyerekek szüleinek, hogy a kedvenc ételek mellett mindig kínáljanak egyéb fogásokat is, de ne rugózzanak azon, hogy a gyerek miből eszik és mennyit. Fontos az is, hogy az étkezések előtt egy-másfél órával már ne hagyjuk őket nassolni és édes üdítőket nyakalni, hiszen ez elveszi az étvágyukat. Na és járjunk elöl a jó példával: ha folyton csak szendvicset falunk a konyhában állva, akkor ők sem fogják megenni a párolt zöldséget meg a gyümölcslevest.

Ti hogyan oldjátok meg ezt a kérdést?

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.09.26 12:46:15pupy

    Én evéssel kapcsolatban néhány dologban határozott vagyok.

    pl. Csak ülve eszünk, asztalnál. Az étellel nem játszunk.

    Nálunk ha éhesek általában megeszik az ételt, esetleg nem pont úgy mint mi.

    Ha tészta van hússal, van hogy a husi nem megy csak a tészta tejföllel. A levesek nagyon mennek, azt szeretik, bár nem mindig esznek meg belőle mindent. Hol a répát hol a krumplit részesítik előnyben.

    Olyan dolgokat, amit tudom hogy nem szeretnek, nem szoktam főzni.

    Ha ennek ellenére mégis elutasítják az ételt, mert "nem szeretik" megmondom őszintén /és lehet hogy sokan nem értenek velem egyet/ én nem készítek nekik mást.

    Felállhat az asztaltól, mehet tovább játszani. De ennek általában az a vége, hogy pár perc után visszajönnek és esznek.

    Szerintem nem érdemes erőltetni az evést. Ha éhes lesz úgyis enni fog, nem marad éhen. Ha kimarad egy étkezés, majd a következőnél bepótolja.

    Nekem legalábbis ez a tapasztalatom.

    Bár be kell látni, minden gyerek más és más, mások a szokások.

  • 2007.09.26 13:22:54gyb

    Válogatós gyerekek szülei, ne essetek kétségbe!



    Azt hiszem, mondhatjuk, hogy én extrémválogatós gyerek voltam, aztán 30 éve mégis jól elvagyok, felnőttem, egészséges lettem és a válogatósság nagy részét kinőttem mára, de sok mindent bőven csak felnőttkorban.



    Belém soha nem erőltettek semmit, de nem volt más, ha nem ettem meg a kaját. Zöldség-gyümölcsöt utáltam kifejezetten, zöldpaprikára a mai napig ránézni se bírok, paradicsomot kb. 6-7 éve kezdtem el enni. Lekvár, befőtt, kompót, saláta szintén szóba se jöhetett néhány kivételtől (csemeguborka) eltekintve, gyömölcsöket csak nyersen ettem, ha valahogy (cseresznyét, szőlőt továbbra se szeretem). Húslevesből a répát gimnazista koromban próbáltam meg először megenni. A rostos gyümölcsleveket sem szerettem, most már ez a tendencia is enyhülőben. De pl. a halevésnek csak a gondolatától a mai napig az ájulás kerülget, pedig kb. 20 éves korom óta évente 1-2-szer ki szoktam már próbálni, hogy nem bírok-e véletlenül lenyomni belőle egy darabot.



    A túlélésemet lehet, hogy csak az biztosította, hogy a főzelékeket valamiért mindig is megettem, kivéve természetesen a spenótot és a finomfőzeléket, aminek egy méteres körzetében szerintem nem voltam, amióta tudok járni.



    Szóval szerintem a tényleg egészségre már direkt veszélyes nemevéskor kell csak keménykedni. Minden valószínűség szerint, ha csak 20-30 éves korára is, de ki fogja nőni a válogatósságot az a gyerek. Viszont sokkal könnyebben, ha nem csinálnak neki egy traumát a kérdésből.

  • 2007.09.26 13:23:16manci

    A másfél éves lányom jó evő, de neki is vannak allűrjei, és mindig újabbakat vesz föl. Szerencsére a régieket meg szépen elhagyja.



    A legújabb, hogy nem nyúl hozzá a nagyobb darabokra vágott, vagy egészben hagyott kenyérszelethez, nehogy vajas, lekváros, szardíniakrémes stb. legyen a keze. Ha kis katonákra vágom, akkor óvatosan megeszegeti, de ha "koszos" lesz a keze, szól, és le kell törölni.

    Hogy ezt honnan szedte, nem tudom, mert én aztán nem vagyok egy tisztaságmániás.



    Bármilyen gyümölcsöt megeszik pürésítve, de meg sem kóstolja nagy darabokban.



    Viszont szépen kanalaz és már a kis villájával is egyre ügyesebb.

  • 2007.09.26 13:28:30esem37

    Most ideírom magamat nektek, mint a rossz példa állatorvosi lovát:

    Amit el lehet rontani evés-etetés témában, én asszem megtettem. (hogy máshogy csinálnám-e, ha lehetne, nem tudom...)

    Mindennek legfőbb oka: örökösen harcban állok a kilóimmal, amiből következik, hogy az állandóan evős (nassolós) időszak után következik a fogyókúrás. (remélem ezen most majd tudok változtatni, a remény hal meg utoljára). Mindezt azért vésem ide, hátha segít másoknak.

    Szóval az úgy volt tankérem, hogy nekem "úgy" nem fontos az evés, hogy megterít, kikészít, leül, végigesz, stb. Én azért eszem mert 1. éhes vagyok (gyorsan bekapok valamit), 2. nem vagyok éhes, de unatkozom, 3. ideges vagyok és az olyan megnyugtató, 4. olvasok vagy tévézek vagy tanulok, és közben jó egy kis nasi. Szóval mindegy miért, de az sem fontos. Szegény párom évtizedek óta küzd velem, mert ő meg úgy szeret enni asztalnál, rendesen. És nem érti, hogy nekem az miért nem jó. De hát nem jó, és erre nincs racionális magyarázat. (Megjegyzem gyerekkoromban mintapéldája voltunk a családi evésnek, még reggel is terített asztalra ébredtem.)

    Amúgy szeretek főzni, állítólag nem is rosszul, de azt sem mindig. (Azért volt olyan, hogy próbáltam rendszeresen, de akkor meg azon szakadt el a cérna, hogy valakinek biztos nem volt jó ami készült, és azért ugye háromfélét mégsem lehet naponta.)

    Na ha fogyózol akkor meg különösen nehéz.

    Amíg a gyerekek kicsik voltak, természetesen minden szabályt és időpontot betartottunk, de most hogy majdnem felnőttek, már látom, hogy veszik át a mintát. Így az egyik engem követ, egy kész kínszenvedés leültetni, megetetni, és persze ez engem idegesít a legjobban, mintha csak tükörbe néznék. A másik szakácsnak készül, süt-főz, (fiú), terít, leül, eszik szépen mint apuci, szóval legalább nincsenek egyedül.

    Szóval okuljatok.

    Amúgy a "főzős" gyerekemről kiskorában azt hittük, hogy éhen fog halni (szerencsére nem tette), annyira nem evett, a másik meg úgy nézett ki mint egy kis buddha, most meg zörögnek a csontjai. Évről évre, sőt gyakrabban változtatják az ízlésüket, ami egyik nap nyam-nyam, az másnap fúúúúj, SŐT, ŐŐŐ??? SSSSoha de Sssssssohhhhaaaa meg nem enne ilyet!!!

  • 2007.09.26 13:56:31druantia

    Megint egy aktuális poszt :). Egy hete megint attól félek, hogy éhen hal a gyerekem. De ezúttal tényleg elég durva a helyzet, úgyhogy már el is kezdtem nála a Cebion-kúrát. Abba már belenyugodtam, hogy semmiféle formában nem eszi meg a kenyeret és a húst. De eddig legalább főzeléket, rizspépet meg gyümölcsöt is evett a kölesgolyón kívül, most meg úgy látszik, csak a kölesgolyó maradt az étlapján.



    Annyira büszke voltam rá, hogy óránként kért valami gyümölcsöt vagy zöldséget, imádta a paradicsomot, almát, bármit. Most ott tartunk, hogy tegnapelőtt ebédre egy fél pohár joghurtot volt hajlandó nagy duzzogva lenyomni, tegnap meg egy almát. Ennyi. Illetve néha megeszik pár kanál túrókrémet vagy pudingot is, illetve délután megiszik egy pohár tejet, ezen kívül csak kölesgolyó.



    Pirulva bevallom, az elveimmel teljesen ellentétes módon néha előfordul, hogy futok utána a kajával. Pedig be vagyok ám nagyon tojva a karfiolos eset miatt. Ha sétálni megyünk, mindig telerakom a babakocsit kajával, vagy ha gyalogolunk, akkor ott a kezemben a banán, a kifli vagy akármi. Nyammog rajta kettőt, kiköpi, ami a kezében van, azt meg eldobja. Bezzeg a kölesgolyó! Szerintem kölesgolyón fog felnőni meg némi tejen...



    Szerintetek el fog múlni ez az időszak? Normális ez egyébként? Amúgy rendesen fejlődik, okos, ügyes, vidám kisgyerek. Ha valakinek van valami jó tanácsa, nagyon megköszönném.



    Ha elmegyünk sé

  • 2007.09.26 14:07:06manci

    druantia: nem jön a foga? Oké, tudom, én vagyok az az anyuka, aki mindent a fogzásra fog (ha-ha), de nálunk tényleg okoz pár napos étvágytalanságot, amikor a kis fogai átörnek.

    Lehet, hogy ezért eszik csak olyanokat, amiket nem kell rágni: joghurt, túrókrém, tej, és ugye a kölesgolyó is szinte szétmállik a szájban magától.

  • 2007.09.26 14:08:25Guruljka

    Akkor most hadd szemezgesek a mi életünkből néhány mondatot. Hátha valakit megihlet győzködés közben.



    -De anya én nem szeretema borsót, mert én édességevő vagyok!

    -Jó, de ez cukorborsó? kóstold meg milyen édes!

    -Hm, ez tényleg édes, majd megmondom az oviban, hogy ott se zöldborsó legyen!



    -De mama én nem szeretem a vizet!

    -No várj csak, igyunk együtt. Fenékig! Meglátod mindig az alja a legfinomabb!

    -Hm mama az alján tényleg finom volt!

  • 2007.09.26 14:12:44begyszli

    Gyb! Remélem anyósom olvasta a hozzászólásod:), de ha nem, elküldöm neki! 10 éves fiam kb. annyira válogatós, mint Te lehettél anno, anyósom meg nem képes elhinni, hogy így is életben lehet maradni:)

    Esem37! De ismerős ez a fogyókúrás duma...

    Amúgy nálunk egy dolog jött be nagyon, hogy együtt üljünk le (lehetőleg minél többen) az asztalhoz és jókedvűen falatozzunk. Valahogy ez mindig meghozta a gyerekeim étvágyát. Persze így is válogattak-válogatnak, de legalább esznek.

  • 2007.09.26 14:15:39Békanőci

    A gyerekről még nem tudok nyilatkozni,de rossz példaként itt áll előttünk a férjem.

    Sok kilós sportoló,de csoda,hogy megnőtt,olyan válogatós.Anyukája mindíg azt főzte a családnak amit akartak.

    Egyszerűbb lenne leírni,hogy mit eszik meg,és ez egy FELNŐTTről szól,de :

    -életében nem evett nyers zöldséget(no paradicsom,paprika,stb.)

    -felvágottat(semmi szalámi,kolbi,virsli,párizsi,stb.)

    -hideg sajtot

    -kefírt

    -szendvicset(mert ugye nincs mit beletenni->az osztálykirándulásra is sütit vitt)

    -darált húst(nincs töltött káposzta,rakott kel,bolognai,fasírt,stb.Ja,ugye a felvágottakat is darálják)

    -salátát

    -eszik főzeléket,de csak csak krumplit és babot

    -melegszendvicset(kenyéren vaj és sajt)

    -csirkemellet,pulykamellet

    -tejbegrízt

    -rántott sajtot

    -zabfasírtot

    Ja,és a hagymát nem lehet elég apróra vágni,reszelni kell...A vákuumcsomagolt virslit is csipesszel fogná meg.Nem írom,hogy legszívesebben,mert egyáltalán nem akarja megfogni.

    Mondtam neki,hogy próbáljon majd viselkedni az asztalnál,ha manó is ott lesz,mert jó példával kellene elől járni,ne válogatósdit tanuljon az a gyerek.

    Nem?

  • 2007.09.26 14:18:35Borcsika

    Az én fiam is nagyon változó kajaügyileg. Amit egyik nap boldogan megeszik, arra 1 hét múlva fintorog. Olyankor nem adok neki mást, mert nem akarom nagyon elkapatni. Szerencsésnek mondhatom magam azért, mert a főzelékek közül egyedül a kelkáposztát nem eszi meg. Egy a lényeg, hogy az ételben, vagy mellette, jól láthatóan legyen husika, lehetőleg "bundás husika". Egy éves koráig falta a gyümölcsöt, aztán ráunt. Hagytam, nem eröltettem. MOst egyik napról a másikra elkezdett újra gyümölcsöket enni. Ugyanígy jártunk a joghurttal is. A gabonapelyhek nem jönnek be neki, mintahogy a torták sem, de a kólát megissza a pohárból, ha elfordulunk, és közli szemrehányóan, hogy szúr. Túrórudi legyen, nagy mennyiségben, meg Milkiway Minute, meg Győri Édes "jóreggelt". Tejci, kakaó, és gyerekkávé regglre.

    Én úgy vezettem be nála az új kajákat, hogy leültem enni, amikor már éhes volt, és ,megkérdeztem, eszik-e belőle. Többnyire megkóstolta, és ha ízlett neki, evett. Ha nem, akkor kapott valami olyat, amit ő is nagyon szeret. Ha pedig nem volt biztos benne, hogy mit is akar, akkor "ottfelejtettem" előtte, és sürgős dolgom van felkiáltással kimentem a konyhából, hadd ízlelgesse. Érdekes módon, a bölcsiben megeszi a felvágottat, meg a sajtot, de otthon nem, Ha ráteszem a vajas kenyérre hozzá sem nyúl, ha tányéron van, akkor meg nem vesz belőle.

  • 2007.09.26 14:22:48manci

    Guruljka: ezek nagyon aranyos sztorik! :)



    A másodikról jutott eszembe, hogy az én lányom meg imád koccintani: összeüti a mi poharunkkal az ivópoharát, együtt modjuk, hogy "kocc", nagyokat nevet hozzá, és persze iszik, mint egy kis minipelikán! :)

  • 2007.09.26 14:24:28Borcsika

    Guruljka, köszi a tippet, ez nagyon cuki :-))



    Békanőci,nagyon nem irigyellek. Én tutti megbolondulnék.

  • 2007.09.26 14:29:29druantia

    Manci, de, jön a foga. Eszembe jutott nekem is, hogy talán ettől lehet ilyen étvágytalan, de már egy jó ideje szenved velük szegénykém. Igaz, hogy a múlt héten tört át kettő is, de áttörés után jobban szokott lenni és enni azért. Ettől függetlenül remélem, hogy neked van igazad, mert nagyon is elképzelhető, hogy összefügg a két dolog. Gyanús, hogy most több foga is kibújt egyszerre, talán az zavarhatott be. Tényleg remélem, hogy csak ennyi.



    Ja, nem csak pépeseket eszik: a múltkor elrágcsált (és ki is köpött) egy fél üvegnyi savanyú uborkát, ma meg almagerezdeket nyammogott. De lehet, hogy a viszketést enyhíti velük, végülis kicsit savas az uborka meg az alma is. Köszönöm Manci a megnyugtatást :).



    (Bocs az előző, elbaltázott hsz-ért, kicsit lemaradt a vége :)).



    Azért

  • 2007.09.26 14:30:26druantia

    Mi van ma? Velem vagy a géppel??? :)))

  • 2007.09.26 14:30:32Békanőci

    Hááát,nem egyszerű borcsika!

    Először azt hittem,rosszat álmodom,mikor nekiállt nyifáncáskodni,de már megszoktam.

    Csak azt nem tudom,hogy így hogyan tudok majd "normális" ételeket is megszerettetni a lányommal,ha apa majd minden másodikra húzza a száját,vagy nem is eszik belőle.

    Na eről lesznek nálunk még naaagy beszélgetések!

  • 2007.09.26 14:32:35Békanőci

    Bocsi:Borcsika :)

  • 2007.09.26 14:37:03napos oldal

    Guruljka :)))



    Békanőci, szinte boldog vagyok, hogy az én férjem csak az édességet tömi magába. Reggeli, vacsora helyett. Minden relatív ezek szerint...



    A kislányom étkezési szokásai is elég idegborzolóak, mi lesz, ha így marad bölcsis korára is? Most komolyan... Addigra mondjuk könnyebben lehet beszélni a fejével. Gondolom én.

  • 2007.09.26 14:38:02Borcsika

    Amikor elkezded bevezetni neki a főzelékeket úgysem lesz otthon, mert teszem fel dolgozik. később lesz nehéz, amikor apával akarna enni ( a fiam rendszeresen eszik csak a Papival), de apa nem akarja azt enni amit a baba, ezért már a baba sem szeretné, inkább azt szeretné, amit a papa-



    Erre van egy tüdéri történet. Az egyik barátnőm anyukája mesélte, hogy a barátnőm 2 éves lehetett, és spenótot ebédelt jóízűen, amikor hazaérkezett apukája, és megkérdezte: te megeszed ezt a ronda zöld kaját? Barátnőm közölte: NEM, és letette a kanalat. Azóta sem eszi meg a spenótot. Pedig azelőtt 2 pofára tömte magába.

  • 2007.09.26 14:40:26eszter





    Ez az én keresztem. Ez nálunk olyan szinten el van baltázva, hogy leírni sem lehet. Persze anyósomra kenem, mert még ő rontotta el a férjemnél (tipikus átverős módszer: "nincs is benne hús", "ez csak csoki", stb. majd amikor ezek meghozták várható gyümölcsüket, a teljes bizalmatlanságot, akkor jött "addig nem állsz fel az asztaltől", végül pedig a szó szerint értendő tömés, aminek hányás lett a vége,. Ettől aztán a férjem ultra szenzitív kaja ügyben, a gyerek azt ehet, amit akar. Így aztán hiába minden próbálkozás, hogy választhat borsó és bab, vagy alma és körte között, szépen az egész kcsúszott az irányításom alól, köszönhető ez annak is, hogy ugye ez ügyben a szülők között sem nagy az egyetértés: rés a pajzson, a gyerek meg azonnal beletalál.



    Mondanám, hogy szívesen vennék jótanácsokat, de a 7+6+2 (Álmos még szorgalmas anyatej evő) év alatt sztem nincs olyan, amit ne próbáltam volna.



    Most kicsit jobb a helyzet. Annyira tetszik a nagylánynak a suli, hogy mindenárom benn akar maradni legalább 2ig napköziben, így önként vállalja az ott-étkezést. Tanárnénik, -bácsik szerint észrevételen lapátolgat a cuccból, aztán itthon rájakajál olyat, amit szeret. Már ez is nagy haladás.

  • 2007.09.26 14:42:17Borcsika

    napos oldal, a bölcsiben nincs lacafaca. vagy megeszi, vagy éhes marad. láttam már sok borzalmas kaját, de ami leginákbb földhöz vágott engem a bölcsis kaják közül az a céklafőzelék. első alkalommal nem akarta megenni, másodszorra megette.

  • 2007.09.26 14:44:22Guruljka

    Békanőci, te aztán egy igazán türelmes asszony vagy:))))



    A zöldségekről, gyümölcsökről még annyit, hogy hullámzó, hogy mikor melyiket eszik a srácok. A Kicsi sokáig egyáltalán nem volt hajlandó gyümölcsöt enni. Aztán elkezdtem diétázni és minden nap gyümölcsöt reggeliztem. Azóta eleszi előlem a reggelit:))) De bánja kánya!

    Másrészt a kaja az a dolog, ami felett kezdetektől fogva ők rendelkeznek, mert ha egyszer valamit nem akar valaki megenni, akkor azt nem eszi meg. Ezért dackorszakban ez lehet külön "lázadási" tér. Ilyenkor az én Nagyfiam képes volt a kedvencét is elutasítani. Én meg nem voltam hajlandó harcolni, így ott hagytam az asztalon a kaját. Amikor kezdett visszasomfordálni, akkor csak annyit mondtam neki. Várjon míg megmelegítem. Ennyiben le is zárult a dolog. Kb. három-négy alkalommal csinált igazi nagy hisztit. Mi nem figyeltünk rá és mindannyiszor később megette. De piszok mázlista vagyok a két gyerekkel, mert nem rám a finnyásra ütöttek, hanem mindenevő Apára. De nekik is vannak mumuis kajáik, ami soha nem jött be nekik, így azt nem is csinálok nekik. Mint Apának sem paradicsomos káposztát, mert az a létező egyetlen kaja amit nem eszik meg. Úgyhogy tudom, nekem könnyű...

  • 2007.09.26 14:45:24Békanőci

    Napos oldal:eléldegélne rajta! :)



    Muszáj lesz megoldani valahogy!

    Anyukámat kérdeztem meg tavasszal úgy négyévesen,hogy szerettem én a paradicsomot?Azt mondta,igen.

    Mikor már jóízűen ettem,bevallotta,hogy dehogy... :))

    Most már csak a cupákos husikat nem szeretem.

  • 2007.09.26 14:47:38eszter

    ja, és babként tök jól esznek, ettek. Fokozatosan jöttek rá, hogy lassan mindent útálnak.



    Békanőci, dettó. Az én férjem 5, azaz ÖT fajta főételt eszik a szendvicsek mellett (amin max vegeta, pick szalámi (csak ő választhatja ki a boltban) vagy mustár lehet)

  • 2007.09.26 14:53:17manci

    druanta: azt hittem, hogy poén volt! :)

  • 2007.09.26 14:55:59Békanőci

    Ja,se a kecsap,majonéz,mustár,tartármártás nem megy le a torkán.

    De ha megkérdezem,hogy mit enne,képes azt mondani,hogy tepsiskrumplit.CSAK tepsiskrumplit.

    Bocsi lányok-asszonyok,de jó látni,hogy más is jár az én cipőmben(ide jobban passzolna a cipómban?)!Írjunk sokat arról,hogy hogyan lehet elsimítani az asztalnál a generációk közti különbségeket-és tanuljunk egymástól!

  • 2007.09.26 15:21:40ready_real

    Anyám azt mondta, gyerekkoromban imádtama sülttököt, a sárgadinnyét a banánt és ki nem állhattam a sajtot.

    Felnőttként viszont imádoma sajtot, de ki nem állhatoma sülttököt, a banánt , és a sárgadinnyét.

    Ki érti ezt?

    No mindenesetre én elég nagy bajban leszek, ha jön a baba, ugyanis a zöldségek nagy részét (5 kivételével kb.) nem szem meg. Sőt még csak meg sem kóstolom most már , ha olyat főzök.

  • 2007.09.26 15:39:07esem37

    Na ez meg fog változni! Eleve ha terhes leszel, megeszel olyasmit, amiről sose gondoltad vona, és ha a babának kell főzni, az mindig naaaagyooooon fíííííííínom :)

    pl a sárgarépa :DDDD

  • 2007.09.26 16:41:21diaz

    druantia: mi az a Cebion?

    Egyébként ne ess kétségbe, az én lányom (igaz, ő még kisebb, mint a fiad, csak 10 hós)pár hete 10 napig egyáltalán semmit nem evett, pedig már kezdtem megnyugodni, hogy mégsem rám ütött és szépen eszik mindenfélét:-) Még az a szerencse, hogy tudtam bőven szoptatni, pedig már arról is kezdett leállni. Csináltattunk neki teljes vérképet, vizeletet, és minden a legnagyobb rendben volt vele. Most meg már úgy-ahogy megint eszik.

    Én borzasztó rossz evő voltam, gyakorlatilag nyers zöldségeken, szalámin, főtt és rántott húson, sült krumplin és csokin nöőttem fel. Kenyeret, főzeléke, levest szinte egyáltalán nem ettem, az oviban és a suliban SOHA nem ettem meg semmilyen kaját. a két öcsém annyiból rosszab volt, hogy ők még húst és zöldségeket sem ettek és a mai napig is ilyenek:-)

  • 2007.09.26 16:55:25druantia

    Diaz, a Cebion gyerekvitamin, egy marha büdös, citromsárga szirupszerű lötty :). Kicsit tényleg megnyugodtam, főleg azért, mert az előbb "ebédelt" a fiatalúr, és sikerült megenni egy fél maréknyi zöldbabfőzeléket (ha a főzeléket lehet így mérni :)), majdnem egy egész almát. Akkor én vérszemet kaptam és belékanalaztam egy fél pohár joghurtot is, úgyhogy most tele a pocak rendesen :))). Napok óta először, de már ez is haladás.



    Igaz, ehhez az kellett, hogy a fahangomon százszor elénekeljem neki a Csip-csip csókát és hagyjam, hogy hülyére röhögje magát rajtam :).

  • 2007.09.26 17:07:45katampusz

    én nem válogattam- nem ettem meg semmit.

    gyerekkorom egyik élénk emlékképe, ahogy nagyanyám fut utánam egy kistányérral. egész nap.

    utáltam enni.

    jelentem kinőttem, mindent megeszem, szépen leküzdöttem a gyerekkori soványságomat :)

  • 2007.09.26 17:34:19eino.

    Amióta önállóan eszik, mindig azt mondom a lányomnak, hogy mindig annyit egyél, amennyi még pont jólesik. Se többet, se kevesebbet. És a ,,kérsz ezt? kérsz azt?" -nagymama ellenére sikerült is eszerint szoktatni. Tényleg csak nagyon ritkán eszik többet a kelleténél, és az a mennyiség se sok, csak neki :)).

    Sok mindent eszik, de egyes dolgokat nem. Fejtett babot, paprikát, krumplis tésztát, pizzát, hamburgert , chipset, tröttyös húskészítményeket nem eszik, nem szereti ezeket az ételeket (nem is baj). Virslit is csak ritkán (mint tröttyös húskészítmény), főleg, amióta ráharapott valami kemény és hegyes dologra, meg szőrt talált egy másik darabban...De az óvodában gyakran volt.Olyankor mindig odaadtuk az uzsonnát egy arrafelé kolduló férfinak, vagy ha őt nem találtuk, akkor a kuka alá tettük a kóbor macsoknak.



    A kisgyerekeseknek vigasz: nálunk is akadtak időszakok, amikor 1 féle kajára állt rá a gyerek, és abból is minimál mennyiségeket evett csak. Ilyen volt pl. a vajaskenyér, gyümölcs+keksz, vagy a csakjoghurt! időszaka. Soha nem csináltam ügyet belőle, max. 1 hétig hagytam, hogy egyfélét egyen, aztán főztem valami nagyon ínycsiklandót, és elkezdtem előtte enni úgy, mintha mennyei manna lenne. Persze, hogy megkóstolta. Először keveset, de 1-2 nappal később már ismét mindent evett, amit addig.



    Ha néha nem akart olyat enni, amit főztem, nem kapott mást, max. vajaskenyeret. Nem akartam elkapatni. Amúgy meg néha nem árt, ha éhezik az ember, legyen az felnőtt vagy gyerek. Nem napokig tartó éhezésre gondolok, de egy kis koplalás után a kenyérhéj is isteni csemege tud lenni, és nem baj, ha úgy növünk fel, hogy ezt tudjuk.

  • 2007.09.26 17:49:22sportos

    Sziasztok! Valaki megmondaná, hogy mi fán terem az a kölesgolyó? mert annyian emlegetitek, és mindenki gyereke imádja.



    Amúgy kajaügyileg nálunk is t®ükközni kell kell, mert a 9 hónapos gyerekem inkább a cicit preferálná állandó jelleggel. Fôleg amikor jönnek a fogai, mert akkor aztán a száját olyan szorosra csukja, hogy nem lehet betolni a kanalat. A nagyfiam ilyenkor csak azt mondja, hogy 'Mcgalagony' (mert ô tudja pengevékonyra szorítani az ajkait).

  • 2007.09.26 17:50:17keknyul

    Most lehet, hogy nagyon gonosz leszek, de szerintem az, hogy a gyerek eszik-nem eszik, eveszavaros-e szinte teljes egeszeben szuloi "produktum". Az en kisfiam meg csak 6 honapos lesz, epp csak elkezdtuk a hozzataplalast, ugyhogy lehet, hogy majd jol pofara esem, de nagy a csalad, van sok unokahug es unokaoccs, van boven negativ es pozitiv pelda is elottem. Altalaban azt latom, hogy egyreszt ott van cirkusz az evesbol, ahol a szulo cirkuszt csinal, masreszt a gyerek azt eszi amit te (lasd Guruljka: amiota gyumolcsot reggelizik, a gyerek eleszi elole), nyilvan ha te csipszen es kolan elsz, akkor nehez lesz vele megetetned a zoldseget. A hugomek pl. probalnak egeszsegesen enni, sok zoldseg, gyumolcs stb, egyutt, teritett asztalnal. A gyerekek jo etvaggyal esznek, azert mert ehesek,es jo a kaja. Ha meg nem ehesek, nem esznek. Fel se merul, hogy rimankodjanak nekik. Persze van, hogy valamelyikuknek valami nem izlik, akkor sincs cirkusz max. o nem bolognai spagettit eszik, csak sajtos tesztat. Na bumm. Masnap majd lesz olyan amit o szeret jobban. A noverem viszont kemeny, szivos munkaval lassankent eleri, hogy a haromeves kisfia eveszavaros legyen: a gyerek egesz nap edes teat iszogat, este kakaot, amugy meg alt. csak nutellas kenyeret hajlando enni (ha vendegsegbe mennek, akkor is visznek magukkal nutellat, mert "nem eszik mast"!!!!!) Es eves kozben termeszetesen megy a cirkusz: Naaaa kostold meg, csak egy kicsit, csak a kedvemert! Ja es a nagyszuloknel a gyerek atlag 2 nap alatt elfelejti az egesz cirkuszt, es vidaman eszi amit eleje tesznek... Szoval szerintem igaz a mondas: Ehes gyerek nem valogat (druantia

  • 2007.09.26 17:52:41keknyul

    Bocs lemaradt a vege. Szoval Druantia szerintem ne aggodj, a kolesgolyo egeszseges, a tej egeszseges, szerintem ez egy atmeneti hepp, ha nem torodsz vele, majd kinovi

  • 2007.09.26 18:15:09manci

    keknyul: abban igazad van, hogy könnyű rosszpéldával, erőltetéssel elrontani a gyereket. De azzal egyáltalán nem értek egyet, hogy ha jó példával jársz elő és finomakat főzöl, akkor a gyerekek majd jó étvággyal mindent megesznek.



    Mi hárman vagyunk testvérek. Én mindig mindent jóízűen megettem. Az öcsém üres tésztán kívül gyakorlatilag semmit nem evett. Ettől nőtt meg szép nagy 2 méteresre, tényleg. A húgom kettőnk között valahol. Pedig ugyanazt a példát láttuk.



    Szóval egyszerűen vannak "rosszevő ", válogatós gyerekek, akik akkor sem fognak gyümölcsöt enni, ha a szülei semmi mást nem esznek. Éhes gyerek is válogathat, legalábbis én közelről láttam ilyet.

  • 2007.09.26 19:25:18Guruljka

    sportos, a kölesgolyó, extrudált köles. Olyasmi mint a mi gyerekkorunkban (is)a kukorica puffancs, úri nevén kuki:))) Csak golyó alakú és kölesből van, nincs sózva. Én csak bio verziójával találkoztam. Szerintem finom. A gyerekeket könnyen rá lehet kapatni, erre az egészséges nassra. számukra tényleg az.

  • 2007.09.26 20:40:35druantia

    Sportos, egyes gyerekek azért szeretik a kölesgolyót, mert gömbölyű :). Az egyik ismerősöm kisfia mindent szeret, ami "bogyó", és semmit nem eszik meg, ami "nembogyó". De hallottam már olyan sztorit is, hogy a kissrác azért nem ette meg a zöldborsót, mert gurul a szájában :).



    A Petinél ez még nem ilyen jellegű finnyáskodás, lehet, hogy Mancinak van igaza és mégis a foga miatt ilyen.

  • 2007.09.26 21:40:12diaz

    kéknyúl, nem egészen értek egyet azzal, hogy az éhes gyerek nem válogat. Dehogynem! Legalábbis mi megtettük. Ha a szüleink elkezdtek keménykedni, hogy márpedig azt eszed,ami van, akkor akár napokig nem ettünk. Pedig nem volt ám cirkusz nálunk a kajálásból sohasem, én és a nagyobb öcsém egyszerűen mindig is nagyon válogattunk, a kicsi jó evőnek indult, őt mi testvérek rontottuk el.

    A lányomnál nagyon szeretném elkerülni a válogatást és nemevést, így nem csapunk nagy hűhót az étkezések körül. Nem könyörgök neki, és ha nem eszik az ételből, akkor nem adok neki mást. Nem szidom le, ha nem evett és nem dicsérem agyon, ha evett. Nem futkosok utána a kajával, mert jó lenne, ha megtanulná, hogy ülve eszünk. Szóval ezek lennének az elvek. Csak az a baj, hogy ha a gyerek tényleg egyáltalán semmit, de semmit nem eszik napokig, akkor a szülő természetesen kétségbe esik és akkor már minden mindegy, akárhogy is és akármit is, csak egyen.

    Ja, kölesgolyó és buláta rulez:DDD

  • 2007.09.26 21:44:49druantia

    Diaz, én vagyok olyan galád, hogy csoki helyett karobos bulátát nyomatok a bébinek :). (Azért kap túró rudit meg mindenféle kinderbizgentyűket is néha.)

  • 2007.09.26 21:48:21druantia

    A karobról, annak, aki esetleg még nem ismeri, de szeretné: www.hoxa.hu/?p1=forum_tema&p2=8971



    Innét másoltam: "A karobpor színében és illatában kakaóra hasonlító, kissé édeskés ízű, vitaminokban, ásványi anyagokban és élelmirostokban gazdag, antioxidáns hatású alapanyag. Zsírtartalma alacsonyabb, szénhidrát-, B- és A-vitamin, valamint kalciumtartalma magasabb a kakaóporénál. (A kakaóban viszont több a niacin, az E-vitamin, a vas, a cink és a foszfor.) Előnye, hogy koffein-, teobromin- , valamint glutén- és laktózmentes, nem tartalmaz koleszterint, purint, és Na-szegény."

  • 2007.09.26 21:52:07druantia

    Mielőtt még bárki azt hinné a kölesgolyó meg a többi miatt, hogy bio-mániás, esetleg fitness-őrült vagyok, ki kell jelentenem, hogy nem. Bár én nem eszem meg a hagymát, a gyerekem (amikor még jól evett) néha zsíros kenyeret evett hagymával uzsonnára a nagypapájával :).

  • 2007.09.27 00:29:15cs1

    Izgi téma...



    A lányom 6 hónapos múlt, kb. 2 hete kapott először mást a tejen kívül... Igazából 6 hónapos koráig várni akartunk a HT-val de a végén már majdnem kicsavarta a kezemből az almát úgyhogy megszántam:)



    Eredmény: Alma, répa, tök, banán kétpofára. Alma: durvalyukú reszelővel lereszelve (vagy teljesen egészben, hagy szopogassa - igaz, ilyenkor tényleg csak a fogínyét maszírozza vele, evés szempontjából 0 az értéke), répa: simán megfőzve egészben, tök: sütőben sütve egészben, banán: csak úgy nyersen egészben - ja, egyszer körtét is kapott, azt is egészben.



    Kanala is van, a reszelt almát néha azzal adom neki (na jó - elindulok a szája felé de félúton kiveszi a kezemből és ő pakolja bele a szájába) de igazából azt élvezi amikor kétmarékra foghatja a kaját és a szájába gyömöszölheti. Képes egyszusszra benyomni fél banánt - mondjuk ilyenkor én tartom neki különben az egész a szájában landolna egy harapással.(Nem fullad meg ezektől, tök szépen elnyammogja őket, abszolut felesleges pürésíteni). Még nem tudom mi lesz a következő étel amit bevezetünk de azt is egyben kapja majd (talán a krumpli?)



    Döbbenetes mennyi koszt csinál bár a látvány + a vigyorgó feje ennyit megér:))))) Imád enni (mázlista vagyok, tudom:)



    Állítólag ha a gyerek irányíthatja az evését az első pillanattól (ld. nem én etetem hanem ő eszik) akkor nem lesz válogatós.



    Na majd néhány év múlva elmesélem, hogy ez tényleg így volt-e:) (ha nem, akkor se fogom bánni, hogy így kezdtük, tényleg marha jó látvány ahogy eszik - ráadásul ő is iszonyúan élvezi:))))

  • 2007.09.27 00:33:15cs1

    (ami előttem van kölesgolyó -én is imádom:)- az tartalmaz tengeri sót és azt írják, hogy nyomokban földimogyorót is tartalmazhat... jó kérdés, hogy oda merem-e adni 2 éves kora előtt a gyerkőcnek... akkor már inkább az extrudált kukorica vagy a puffasztott rizs vagy nem tudom mi... )



    Mondjuk én is durván finnyás vagyok, de ez felnőtt koromban alakult ki, gyerekként mindenevő voltam (kivéve tökfőzelék, finomfőzelék és sóska).A férjem viszont szereti a tökfőzeléket is és a sóskát is úgyhogy a lányunk azt majd vele eszi - a spenótot meg velem... (vagy nem és majd jól körberöhög mindkettőnket:)

  • 2007.09.27 08:12:12zolnaid

    cs1, mi is hallottuk az elméletet a válogatásról, és kipróbáltuk. Nálunk sikerült, a lányom csak az extrémen édes dolgokat nem eszi meg - néhány bolti édességet -és a kaviárt. Kell még hozzá az is, hogy azon se görcsölj, mennyit eszik. Az is igaz, hogy nekem sokáig szopiznak is a gyerekeim.

    A "nyomokban földimogyorót tartalmazhat" kitételt szinte mindenre ráírják a cégek önvédelem céljából.





    Egyébként, én válogatós kisgyerek voltam, és csak és kizárólag nevelési okokból. Visszaemlékezve volt ott minden: állandó méricskélés, aggódva figyelés, mennyit eszem (első gyerek lévén vagy hatan lesték, megeszem e az orvos által ajánlott mennyiséget, mellékesen szólva kicsit fel volt az kerekítve), ha nem ettem ugrálás, vajon mit ennék, reggeli kakaó hogy "legyen bennem valami" (a kakaó jól csökkenti az étvágyt) egészségesnek gondolt ételek állandó erőltetése (a tejcukorra azóta is érzékeny vagyok), különböző megvesztegetések, ugyanannak a kajának a többszöri feltálalása egymás után - akkor akartak valami szupi tanács folytán keménykedni - oviban a -fel-nem -állsz-míg-meg-nem-eszed módszer... Na meg minden amit el lehet képzelni. Ma is emlékszem arra, mikor ettem először stressz nélkül jóízűen, 10 évesen egy táborban éjszaka csentünk zsíroskenyeret a konyhából.



    Ja egyébként mára két-három étel kivételével mindent megeszem, de ehhez jó pár év önálló élet kellett.



    Egész más férjem esete, akinél a hasonló módszerek célt értek, gyerekkorában mindent megevett, jelenleg meg iszonyúan válogat, mert végre megteheti, hogy ami nem tetszik neki, azt otthagyja vagy ne vegye ki a tálból.

  • 2007.09.27 10:38:45mazsola84

    Én válogatós gyerek voltam és az is maradtam, bár már javulok, mivel a pasim a vasszöget is megenné, és utálja, ha valaki turkálja a kaját. Nálam tiltólistás a rizs és az olyan húsok amin akár 3 gramm zsír van, illetve nem lehet késsel vágni, hanem kézzel kell turkálni benne (pl. csirke végtagjai).



    De megfogni simán megfogom, elkészítem ahogy a pasim akarja, nem undorodom semmitől a főzés folyamán, csak nem eszem meg. Állítólag bajnok rizi-bizit csinálok, pedig sose kóstolom meg.



    Amúgy szerintem, ha valaki nem tud megérinteni nyers húst vagy bármilyen kaját az már betegség.

  • 2007.09.27 10:54:24moon

    itt lathato a misztikus kolesgolyo, jo nagy zacsko, dm-ben also polcon keressetek a lisztek, barna kenyerek, magok kornyeken



    www.biopont.com/elelmiszerek?element=1721

  • 2007.09.27 14:57:43Mocoria

    Az én kis fő válogatósom már 25 éves. Épp mostanság tisztáztuk, hogy manapság nem eszi meg 1. a pacalt 2. a szalontüdőt 3. a gesztenyét pürésítve. Ennyi. Ehhez képest ugyanő kisbaba korában maga volt a horror. Koraszülött, alulfejlett, vészesen vérszegény kis vakarcs volt, egész nap és egész éjjel csak aludt volna. (Kivéve, ha teli volt a pelenkája, mert folyton ment a hasa, és kimarta a popsiját...) Féléves volt, mikor kiderült hogy tejérzékeny is (onnantól szójatápot kapott kétéves koráig, míg kinőtte). Ő aztán nem válogatott, nem. Egyszerűen csak nem evett. A tápszeradag max. harmadát-felét itta meg, és 2-3 étkezést is kihagyott naponta! Rendszeresen volt olyan (egy-másfél évesen), hogy meg se kóstolta az ebédet-vacsorát, csak megtekintette a kínálatot, megivott egy pohár vizet, és ment aludni. Az orvos azt mondta, ne foglalkozzak ezzel folyton, és főleg ne problémázzak. Ne vezessek be menetrenden kívüli kajaidőket, mert akkor beindul a mókuskerék. Ő még nem látott olyan gyereket, aki éhen halt volna, rendszeres evési lehetőség mellett...

    Az tény, hogy 1 évesen 8 kiló volt. De pici, formás, kedves, nyugodt kislány volt.

    Aztán másfél évesen kiderült, hogy van a világon olyan, hogy MÁKOSTÉSZTA. Na, abba végre szerelmes lett - még fénykép is készült róla, hogy ESZIK. Biztosan kemény szülő vagyok, de tény: nem volt heti egynél többször mákostészta - de az, hogy egy étel jó, meghozta a kíváncsiságát a többi ehető iránt is. Persze borzasztóan válogatott, és mikor két évesen végre ehetett (volna) tejet és tejtermékeket is, kiderült, hogy mindegyiket utálja. Legalább két év volt, mire sikerült vele megszerettetni a tejtermékeket - legkésőbb a joghurttal és a tejszínhabbal barátkozott meg.

    Két és fél évesen bölcsibe, majd 3 évesen óvodába került, ami sokat segített az evésében. De továbbra is válogatott, és csak lassanként barátkozott meg a különböző ételekkel. Én mindenfélét főztem és tálaltam az asztalra, ő meg azt ette meg belőle, amit éppen szeretett, némi "irányítással" (ha megevett egy fél szeletke bármilyen nemédes feltétű kenyeret, utána ehetett egy másik felet, lekvárral-nutellával-mézzel - az ilyen alkukra nagyon vevő volt). Mindig talált valami számára ehetőt az asztalon. Nálunk a német stílusú reggeli-vacsora volt szokásban: szépen megterítettünk, és kihordtuk a hűtő és a kamra tartalmát az asztalra: felvágott, sajt, vaj, tojás, lekvár, méz, kenyérfélék, zöldségek, tea, tej, kávé - mindenki maga gyártja a szendvicseit. Ez nagyon tetszett neki, és elkezdte kóstolgatni az asztalon lévő "ismeretlen" ételeket.

    Szóval sok éven át ment az ezt-se, azt-se, meg a válogatás, de a végén eljutottunk odáig, hogy mindenevő lett, és nem lett ő se idegroncs, meg én se. Mindig bíztam abban, hogy nem lesz baja, ha keveset eszik. És nem tömtem vitaminokkal meg táplálék-kiegészítőkkel se. Ja, és még egy: a kis alulfejlett, alultáplált vakarcs szinte sose volt megfázva, a bölcsiből és óvodából félévente egyszer (komolyan!) volt otthon betegség miatt.

    Tehát: nyugi, nem kell a kölköket hajkurászni az evés miatt. Nem fognak éhen halni.

  • 2007.09.27 15:01:40hupli4

    Valóban aktuális a poszt.

    14 hónaposomnál a tízórai fél szelet papírvékony sonka, az uzsonna 3 szem szőlő. Gyakorlatilag 3 fő étkezést eszik, ebből a reggeli, reggel 6 körül a szoptatás. Így ebéd és vacsora során kéne belejuttatnom a szervezetébe mindenféle kívánatos vitamint stb. Nem egyszerű. Tejterméket épp ma úgy evett, hogy belekevertem a joghurtot a főzelékébe -még finom is volt. Tegnap pedig sajtkockákat.

    Az én TRÜKKöm: ha mutatja, hogy elég volt (tenyérrel felfelé integet a kezével, tök egyértelműen tudja már mutatni), akkor mondom neki, hogy látom, ebből elég volt, próbáljunk mást. És adok vmi mást, ugyanúgy főzeléket, de más íz. Ez általában bejön. Tegnap a vacsoránál fél adag tejpép után nagy meggyőződéssel elkezte az integetést. Viszont utána megevett még egy üveg sebtiben előkapott sütőtök marhahúst.

    Nem tudom, meddig sikerül ezt így megoldani, de most örülök ennek.

    Kölesgolyó arra is jó, hogy remekül lehet vele játszani, mert zörög és könnyű.

    Druantia: "zöldborsó gurul a szájban" :)) ez milyen aranyos!

    Guruljka, ez jó ötlet! A lányom nem iszik semmit, csak amennyit szopik. (szerintem az is nagyon kevés már). Csak azt hiszem, még kicsi ehhez, hogy ezt így megbeszéljük, de megjegyzem.

  • 2007.09.27 15:12:54Mocoria

    De a válogatás is kezelhető. A férjem és az ő négy gyereke válogatnak rendesen. És persze "keresztbe" válogatnak, amit az egyik utál, azt a másik imádja és vice versa... Hogy egyszerűbb legyen. Csak a nagy családi ebédekre csődülünk össze mind, ilyenkor mindig kétféle főétel, kétféle köret van, hogy lehessen válogatni. Ha meg a két legkisebb nálunk tölti a hétvégét, akkor abból a pár kajából választjuk ki a menüt, amit ők szeretnek.

    A férjemmel meg sokszor kétfelé főzünk, mert ő is szörnyen válogatós.

    Sajnálom a válogatósokat, mert saját magukat korlátozzák be azzal, hogy folyton mindenhol gyanakodva szemlélik a kajákat. Én szerencsére mindenevő vagyok, napközin meg menzán nőttem fel, és ráadásul az anyukám, aki istenien főzött, nem tűrte a válogatást. De azért ez se garancia: a bátyám ugyanazon a "takarmányon" nőtt fel, mint én, mégis teljesen más kajákat szeret, mint én, és irgalmatlanul válogatós... Emlékszem, szegény sokszor ott ült órákig a konyhában a tányér mellett, sírva, mégse ette meg, amit nem szeretett, és felnőttként is utálja azokat a kajákat. Az anyukánk teljesen feleslegesen keménykedett......

  • 2007.09.28 14:46:47Vakmacska

    Mocoria és többiek, de igazatok van!

    Az én lányom is átlátszó és nem eszik sokat, de sokfélét nem eszik (viszont ez 2 éves kora óta rengeteget javult már),de mivel lát jó példát ezért eszik azért minden alaptípusból valamit.



    A csúcs a keresztfiam, 5 éves, és kb. 4 féle dolgot eszik összesen, kétéves koráig nagyjából csak a mézes tej meg a húsleves ment, ez azóta felszaporodott még egy-két tétellel, igaz az egyik pl a ropi. Oviban délután maradni akkor engedték amikor segítségemmel a Kismama-féle doki adott igazolást hogy létezik ilyen. Szép erős karaj kölök, nem allergiás semmire, 4kg hússzal született, és nem betegebb mint a nagyátlag.



    Van egy bátyja, az nagyjából mindent megeszik. Ő viszont koraszülött volt, asztmás és logopédiai problémák is voltak.



    Na erre varrjunk gombot.



    Én se voltam soha beteg komolyan kiskoromban, a zuram se, mindketten 18 kilók voltunk 6-7 éves korunkban, vasággyal.

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta