SZÜLŐSÉG

Nem elég az akaraterő a leszokáshoz

2007. május 31., csütörtök 10:59

Évente 28 ezren halnak meg Magyarországon dohányzás okozta betegségben, közülük 2300 passzív dohányos, akit más cigarettafüstje öl meg.

Köztudott, hogy a dohányzás káros a terhes nőnek és magzatának is. Azt azonban sokan nem veszik figyelembe, hogy a gyerekek passzív dohányzása is károsíthatja egészségüket: kutatások szerint összefüggésben áll a bölcsőhalállal, valamint a dohányfüst növeli a gyerekek megfázásra való hajlamát.


A dohányzás betegség. A dohányosok többsége szívesen megszabadulna a cigarettától, de nem tud. Minden második dohányos évente megpróbálja letenni a cigarettát. Amennyiben a dohányos semmilyen segítséget nem vesz igénybe, mindössze minden harmincadik leszokási kísérlet sikeres, áll a Magyar Egészségvédelmi Alapítvány közleményében.

A Magyar Tüdőgyógyász Társaság „Együtt a dohányzás ellen!” címmel 2007-et a dohányzás elleni küzdelem évének nyilvánította. Az ország valamennyi tüdőgondozójában dolgozik olyan szakorvos, aki elvégezte a leszokást segítő akkreditált tanfolyamot, és ki tudja választani a dohányos számára leghatékonyabbnak tartható gyógyszert és módszert.

Ma már olyan minden eddiginél hatékonyabb nikotinmentes tabletták állnak a rendelkezésünkre, amelyek orvosi utasítás mellett biztonsággal alkalmazhatók, és megsokszorozzák a leszokás esélyét. A leghatékonyabbnak tartott gyógyszerek vényre kaphatók, és a szakszerű orvosi tanáccsal hatékonyságuk még tovább növelhető. A leszokni vágyó dohányos a háziorvosához fordulhat segítségért.

2007. május 31. a Nemdohányzók Világnapja.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.05.31 14:03:53marcangoló

    Meg a kávé, cigi...kis dumcsi.

    De az ember dohányzik azért is, mert egyedül van, azért, mert dühös, azért, mert szomorú, vagy mert feldobott. A dohányzást sokan kellemesnek élik meg, van, aki stimulál, van, akit lenyugat (nemcsak a nikotin, maga a szertartás is). Lehet dohányozni kaja helyett, azért, hogy mások elfogadjanak, mert az ember valamit akar csinálni, újdonságra vágyik, akcióra.

    Na, ennyit a pozitív hatásokról...

    A Manci féle könyv is biztos felismertet valamit az emberrel...

  • 2007.05.31 14:18:10opti

    Cigizni jó. Szerintem. Legalábbis én nagyon szerettem. Hogy ki hogyan szokik le, embere válogatja, én egyik napról a másikra és egy napig sem hiányzott.

    Az viszont tuti: Aki dohányzik, előbb vagy utóbb megszívja. Ez van. Egészségtelen és senkinek sem lesz mázlija, max előbb meghal másban.



    Elrettentő péda:

    Én 6 évig szívtam csak, nem a legerősebbet és nem napi egy dobozzal(féllel). Aztán leszoktam, egy év múlva esküvő majd kapásból babaproject. Előtte elmentem tüdőszűrésre meg nem mondom minek. Ott közölték: gyógyíthatatlan beteg vagyok, boeck sarcoidosis, ez egy sarjdaganatos betegség. Volt a tüdőmben, májamban, mindenhol. Lényegében steroiddal kezelnek életed végéig. A gyereket pedig jobb ha elfelejtem. A steroidra nemet mondtam, természetgyógyászhoz mentem, meggyógyultam, van egy fiam, semmi bajom, de ezt már egyszer írtam, és ez egy külön story.

    Szokjatok le, és leginkább ne szokjatok vissza. Pláne ne bagózzatok gyerek mellett, mert hiába mész ki a teraszra, hiába majd csak az utcán, úgyis kap a füstből, a rossz példát ne is említsem.

  • 2007.05.31 14:22:46marcangoló

    Opti, van összefüggés a betegség és a dohányzás között?

  • 2007.05.31 14:28:01a:a

    marcangoló: off: írtam Neked az iwiw-en! on

  • 2007.05.31 14:33:13opti

    Egyértelműen rizikó, mivel ez a betegség a tüdőből indul. A természetgyógyász szerint a gyógyszerek , antibiotikumok, egészségtelen életmód mind benne van, és én hiszek neki. Mióta odafigyelek arra, hogy mit engedek be a szervezetembe nem is voltam beteg. És ennek már 3 éve.

  • 2007.05.31 14:35:37Pöttye

    Érzem a köveket a hátamon, ahogy rámdobáltátok...



    Senkinek nem akartam beleszólni az életébe, mindenki úgy rontja el, és ott ahoygan akarja..

    Igan, mivel nagyvárosban élek, én is szívom a szmogos levegőt, és valószínűleg ezzel is károsítom magam..Igan, igazatok van...



    Csak ez a dohányzás dolog... ááá, mindegy.. Mindenkinek jó cigizést.. :)

  • 2007.05.31 14:38:50marcangoló

    A:a, nézem megfele. :-)

    Opti, értem.

    Pöttye, az a helyzet, hogy itt a legtöbben még csak nem is cigiznek. De hogy, basszus, ábrándozni se lehessen egy egészségeset!

  • 2007.05.31 14:41:43marcangoló

    Off: a:a, írni fogok, átgondolom még. :-) De semmi vész! On.

  • 2007.05.31 14:45:43a:a

    marcangoló: off. köszi! on



    Pöttye: bocs, ha kövesre sikeredett a válaszom, de marcangoló jól megfogalmazta, amit én is érzek - legalább hadd ábrándozzak, persze lehetne másról is, pl. arról, milyen jól esne most 2000 méter úszás, de mivel bazi nagy hassal még a gondolat is fárasztó, így maradok a cigiről szőtt ábrándok között! :-)))

  • 2007.05.31 14:48:06iricc

    én erős dohányos voltam (napi 1,5-2 doboz erős cigiből), és mikor elhatároztuk a babaprojektet, akkor úgy döntöttem leszokom. gondoltam elkezdek 0,1-eset szívni, és majd úgy menni fog. ment is. olyan pocsék volt az íze, hogy inkább nem is gyújtottam rá.



    aztán szinte azonnal terhes is lettem. néha hiányzott a cigi (főleg mikor ideges voltam), de inkább nem.

    aztán meg úgy gondoltam, hogy undorító, ha egy anyának bagó szaga van, úgyhogy azóta nem is nagyon gyújtok rá.

    koca vagyok, ha elmegyünk valahová és ott cigiznek, akkor igen. ha nincs rá alkalom, akkor meg hetekig eszembe sem jut (szerencsés vagyok, sem a leszokás, sem a nem-visszaszokás nem okozott gondot)



    a gyerekeim keresztanyja elég erős dohányos, és egyszer elszivtam vele egy cigit, mikor még a gyerekek nem feküdtek le.

    utána megöleltem a lányomat, aki közölte velem: anya! neked olyan keresztanyu szagod van :-)) neki ez a cigiszag.

    belegondoltam, nagyon nem szeretném, ha a lányom a cigiszagot azonosítaná az anyaszagommal. brrr... :-(

  • 2007.05.31 15:14:51Pity

    Én is imádtam cigizni. Tudtam, hogy magamtól sosem fogok leszokni. Ment a babaprojekt és ment közben a bagózés- ezerrel. Minden mensi előtt pár nappal szorongó szívvel szívtam mi van ha terhes vagyok, de nem voltam és megkönnyebülve szívtam tovább. Aztán az egyik hónapban olyan fura érzésem volt, de szívtam rendületlenül. Aztán persze pozitív lett a teszt és azóta nem cigizek. Érdekes mert undorodom is tőle. Nem a füsttől, hanem ha látom, hogy valaki beleszív. El nem tudom képzelni, hogy én ezt valaha, fúúúúj. De azért én sem írnám alá, hogy soha nem fogok rágyújtani.

  • 2007.05.31 15:33:22szanna

    Érdekes, hogy körülöttem alig dohányoznak az emberek. A párom, a barátaim, a kollégáim 90 %-a nem dohányzik. Az apám, az édesanyám, a húgom igen. A fiam apja láncdohányos volt, mint az apám.



    Mivel leszokni kínszenvedés, én az első szál cigi után azt mondtam ebből nekem ennyi elég. Féltem a fiam, hogy lehet, hogy ő is függőszemélyiség (volt kitől örökölnie). Most 12 éves, és bár egy szigorú katolikus suliba jár, de az osztálytársai között már van dohányos.

    Mit mondjak neki? Mennyire hat rá a személyes példamutatásom, ha más felnőttek (és sajna már a gyerekek is) élvezettel szívják előtte? Hogyan tudnám elérni, hogy ő ne akarjon dohányozni? Sőt, ha lehet, ki se próbálja, mert nem tudni, hanyadik szál után lesz függő.

    Most még undorodik a cigitől, de meddig lesz ereje nemet mondani, ha emiatt kilóg a társaságból?



    Pöttye! Megértem a reakciódat, de az elrettentés tényleg hiábavaló. Én azt szoktam mondani a tanítványaimnak, ha gyors eredményt akarnak elérni, szívják a füstöt füstszűrő nélkül, esetleg áztassanak néhány szál cigit egy pohár vízbe és azt igyák meg, úgy rögtön meghalnak, nem kell évekig kínlódni. :))

    Annyit sikerült elérnem, hogy a jelenlétemben nem bagóznak.

  • 2007.05.31 15:57:32kaposztalepke

    Én nem bírom a cigarettafüstöt sem, köhögőgörcs, majd fejgörcs..életemben egy szál cigit szívtam el, a szertartás-része miatt vonzott is volna a dolog, de már az elején marhasz*rul voltam tőle, fogadásból végigszívtam..pedig állítólag nagyuntuti, könnyű, nagyon finom kis cigi volt..utána még órákig hányingerem volt, vacak volt a szám. Úgyhogy ettől megmenekültem. Viszont tényleg annak ellenére, hogy a környezetemben sem tűröm meg a dohányzást (mert egyszerűen nem bírom), túlzottnak találom én is Pöttye reakcióját. Nyilván mindenki kompenzál valahogy. Mindnekinek van vmi gyengéje, ami segít elviselni a hétköznapokat, segít lelazulni, stb. Nálam a csoki ilyen. És tudom, az is öl hosszútávon...

  • 2007.05.31 15:59:36melin

    Én is már 8. hónapja nem gyújtottam rá, és szopi alatt sem fogok nyilván, de én asszem mindig is bagós maradok! Szeretek cigizni, mert nekem jó érzés, nem stressz miatt gyújtottam rá. Sosem voltam, erős dohányos, napi 5 szállal én remekül elvoltam a light fajtákkal... bár még erre sem lenne jó visszaszokni! Pont a gyerekek és a férj miatt is (hogy ne érezzék rajtam, bár apjuk melóban néha elpippant 1-2-t, és engem pl. zavar, úhy nagyon meggondolandó emiatt is) és mert apósom 1 éve épp tüdőrákban húnyt el (monnyuk ő napi 2 doboz symphonia-t füstölt el már 35 éve), ami engem azért megrémisztett, bár láttam, h ő mennyit "dolgozott" azon, h ez így legyen:-(



    A nagyobbik fiam (6éves) már mondogatja azoknak, akiket kedvel, h "Ne cigizz, mert te is meghalsz, mint a papa!". Ez meghökkentő beszólás, általában mindenkit meg is rémiszt kissé ez a nyers összegzés... de persze lemondani róla... mindenki azt gondolja, h vele úgysem történhet ilyesmi...én is.

  • 2007.05.31 16:03:03bigfater

    Simán, minden "segédeszköz" nélkül leszoktam a cigiről. Húsz év alatt vagy tízszer. Az tán fél vagy három évenként vissza szoktattam magam. Azt is szimpla akaraterővel.



    Bigfater

  • 2007.05.31 16:25:56Tish

    Mi nem dohányzunk, de a családtagjaink füstölnek ezerrel. Bevallom, nem szeretem érezni rajtuk a nikotinszagot, és nem engedem, hogy a lakásunkban dohányozzanak. Szegény anyám ezért néha egész nap csak egy szál cigihez jut amikor vigyáz a lányunkra, mert több kisurranást nem bírna el a lelkiismerete:)

    Annak ellenére, hogy igencsak megtizedelte már a tüdő-és gégerák a családunkat, nem agitálok a cigi ellen. Elfogadom, hogy szükségük van rá, szeretik, és amíg én a számat harapdálom, ha elmerülök valamiben vagy ideges vagyok, addig ők rágyújtanak. Kinek mi a káros szenvedélye, toleráljuk:) Persze bizonyos határok, szabályok között.

  • 2007.05.31 18:15:45Tori

    Én majdnem 4 éve szoktam le, de nincs nap, hogy meg ne kívánnám. :( De még tartom magam. :)

  • 2007.05.31 19:01:26mizseiszilvi

    Nálam a cigi csak kocamódon volt jelen.

    Viszont bevallottan csokifüggő vagyok. :)) És erről nem is akarok lemondani még a pluszkilók árán sem.

  • 2007.05.31 19:20:25Micuir

    Szerintem Allen Carr a király! Tényleg úgy van, ahogy írja, én is a könyvw segítségével szoktam le végleg, pedig előtte napi 2 - 2,5 dobozzal szívtam, a lehető legerősebb cigikből. A legjobb az, hogy nem kell hozzá akaraterő, csak tudomásul kell venni, hogy: a cigi nem jó, csak a saját és a társadalom agymosása elhiteti velünk, hogy az; leszokni nem lehet, csak abbahagyni, aki függő, az élete végéig függő marad; ezért soha többé egy szálat sem; az elvonási tünetek nem gázak (tényleg nem) csak az agymosás teszi azzá azokat.Ezért tényleg nem nagy ügy abbahagyni - ezzel a módszerrel. Én már négy éve nem dohányzom és sosem tudtam elhinni ezt magamról.

  • 2007.05.31 19:24:10szanna

    OFF!



    Van egy felesleges iwiw-es meghívóm! Aki kapja, marja.

  • 2007.05.31 20:24:57opti

    Micuri: én nem olvastam ezt a könyvet, de ugyan így hagytam abba szerintem. Egyszer két előadás között kirohantam bagózni, ahogy adig is minden nap, és ahogy szívtam nem esett jól. Jé ez nem is olyan jó, gondoltam, és leraktam. Előtte próbáltam többször, de akkor nem akartam igazán abbahagyni. Akkor abban a pillanatban sikerült úgy beprogramozni az agyam, hogy tudjam, nekem a cigi nem jó. És persze tényleg nem az. Miután ezt elfogadtam magamról, nem csak tudtam hanem el is hittem, már tényleg nem hiányzott. Semmi elvonási tünetem nem volt, és biztosan soha többet nem gyújtok rá.

  • 2007.05.31 20:46:01Micuir

    Micuir :-)

  • 2007.05.31 20:49:18marcangoló

    Micuir miért Micuir? :-)Ha nem titok.

  • 2007.05.31 20:54:13thais

    Kedves Szanna, írtam Neked az iwiwre a meghívó ügyében. Ha már lemaradtam róla, semmi gond.

  • 2007.05.31 20:55:08panka

    Mielőtt megszületett a kislányom, azt gondoltam, hogy oké, most nem dohányoztam kilenc hónapig, rendben. Aztán jön egy beláthatatlanul hosszú idő, amíg szoptatok és szintén nem dohányozhatok, oké. De aztán rá fogok gyújtani a Tökéletes Szál cigire, ami a Tökéletes Élmény lesz. Aztán a többire, és az jó lesz.

    Még csak három hónapja szoptatok, de rájöttem, hogy inkább nem is szeretnék többet dohányozni. Mert a kislányomnak én vagyok az egyetlen anyukája, és mi lesz vele, ha velem valami történik? A dohányzás kiküszöbölhető ártalom, egye fene, ennyivel is kevesebb esélyt adok a bajnak. Aztán majd meglátom mi történik a gyakorlatban, ha már nem szoptatok. De azért szép ez a romantikus hozzáállás, nem? :D

  • 2007.05.31 21:00:35thais

    Én szerencsére sosem dohányoztam, eszembe sem jutott. Talán azért, mert apám nagyon erős dohányos volt és körülötte lengő szag nagyon kellemetlen volt. Áradt a ruhájából, a bőréből. 54 évesen elvitte a cigaretta (tüdő és koszorúér). Az orvosok hiába figyelmeztették, nem hallgatott senkire. Az unokáit sem láthatta a cigaretta miatt, pedig nagyon szerette volna. A munkahelyemen szerencsére tilos a dohányzás tűzvédelmi okok miatt, s az épületben is tilos. A főnököm nagyon beteg volt, s egy hirtelen elhatározással leszokott róla egyik pillanatról a másikra semmiféle segédeszköz nélkül. (Férfi. Ő mondta, hogy szerinte kizárólag karaterő kérdése, nem akart fiatalon meghalni. Azóta sokkal jobban néz ki, a problémái megszűntek. Apám erre képtelen volt, el is vitte a cigaretta.

  • 2007.05.31 21:06:10szanna

    Thais! A meghívó a tied, de írj mégegyszer, mert nem kaptam meg az üzeneted!



  • 2007.05.31 21:13:10thais

    Szanna, nem megy el az iwiw-en, baj van a postaládáddal. Írok az e-mailedre. Köszi.

  • 2007.05.31 21:53:07thais

    Megnéztem az iwiw-en az e-mail címed (sulinetes), oda küldtem a levelet. Köszi.

  • 2007.05.31 22:46:12Zsömi

    Manci, ezek szerint te ajánlottad pár hónapja ezt a könyvet (Alan Carr: Rövid úton leszokni a dohányzásról). Februárban megrendeltem, áprilisban elolvastam és május 14 óta nem dohányzom! (16 évig szívtam). a.a., Marcangoló! Ez a könyv pont az általatok pozitívumként aposztrofált dolgokat cáfolja meg. Én is pont ezekkel a mondatokkal érveltem évekig, hogy miért nem szokom le. A férjem nem dohányzik és gyereket szeretnénk. Egyre tologattam a leszokás időpontját, több, mint 2 hete nem dohányzom! Az első két nap volt szar, és nem igaz, hogy ehhez nem kell akaraterő. Igenis kell. A könyvben olvasott tanácsokat kell ismételgetni "mantraként", és akkor működik. Érdekes egyébként, hogy amíg olvastam a könyvet, addig is kevésbbé kivántam a cigit, pedig nem mondta, hogy "azonnal tedd le!" Próbáljátok ki, tök jó! Nem fáj...

  • 2007.05.31 23:03:13marcangoló

    Én sem dohányzom, még sokszor el fogom mondani. Tulajdonképpen zökkenőmentesen letettem a cigit. Az általam hangoztatott dolgok tudományos tények. Adjak irodalomjegyzéket?

    Klassz, hogy abbhagytad, mindenki nagyon ügyes, aki leszokott. Én sem dohányzom.

  • 2007.05.31 23:16:26opti

    Micuir: bocsi.

    Ha lassan is, de egyszer sikerül majd megtanulnom olvasni és írni:) Lehet az a baj, hogy a mutató és a gyűrűs ujjam ugyanolyan hosszú?!

  • 2007.06.01 01:47:49nyeglah

    Van technikátok az oylan indulatok (pozitív-negatív) kiélésére, ami korábban a cigiben nyert kifejezést? Tudom, lehet futni, tornázni, énekelni meg poharat törni, de a cigi olyan tömör és velős, és összezár önmagaddal, ami olyan meghitt tud lenni.

    Nekem főleg ez utóbbi funkciója hiányzik. Dolgozom értelmesebb, jobb, összetettebb dolgokkal is, de mind másmilyen, nem tölti be ezt a szerepet.



    Egyébként már nem dohányzom (kivétel, ha egy bizonyos személy lemondó állapotba juttat. ez a személy nem a gyerekem.)

  • 2007.06.01 08:26:01napos oldal

    Családi élmények miatt ugyanúgy utálom, mint a piát. 13 évesen cigiztem pár hétig, ennyi volt. Kortárscsoport nyomása. :)



    Apunak kivették a gégéjét, így maradék életében nem tudott cigizni, mert a légcsöve a nyakán végződött. Anyu leszokott vagy 30 év után. Az öcsém pár évig tiszta volt. Apósom igen erős akaratú, a piát és a cigit is hétfőről keddre tette le sok év után. Nagymamámat a klinikai halálból hozták vissza, ez sem motiválta eléggé. Nagypapám is bagózott, apu tesója is. Gondolom anyu tesója csak azért nem, mert egyke. Anyu szülei nem, amúgy mindenki.



    Megjegyzem ezt a könyvet, apu felesége hátha elolvasná. De mintha láttam volna otthon.



    Amit a:a ír meg druantia. Nekem sokszor az édesség ilyen, meg a netezés, újság, teázás. A kávé ízét utálom, olyan, mint egy gyógyszer. Csak arra tuti, hogy élénkít.

  • 2007.06.01 08:40:37marcangoló

    Nyeglah, nekem van feszülség levezetés, én dohányzás helyett verem a gyereket. De nem hagyom sírni sosem. ;-)

  • 2007.06.01 09:04:38bohar

    en cigiztem tinikoromtol 29 eves koromig, addig egyszer probaltam leszokni de pont szigorlat elott, raottem nagyon kemeny, tobbet nem is kiserleteztem, aztan megis, egy nap alatt, segedeszkoz nelkul, egyedul teljesen leszoktam, most mar 5 eve, akit erdekel, szivesen megosztom hogyan, elofordul neha, hogy hianyzik, vagy szivesen elszivnek egy cigit, de nem teszem, most van 2 pivi, egyik meg szopizik, es tervezzuka harmadikat, de azt hiszem kesobbre is van olyan gondolat amivel tavol tudom tartani magamtol

  • 2007.06.01 11:10:19manci

    Zsömi: már nem éltem hiába! :)

    Komolyan: nagyon örülök! :)

  • 2007.06.01 12:17:39Alvomacko

    marcangoló: mert azért is megvered, ha sír. :-)

  • 2007.06.01 14:38:58marcangoló

    Na, ez így van!

  • 2007.06.01 15:06:21evaandrea

    Ez itt egy dohányzást popagáló topik???o)

    Én jó helyzetben vagyok, mert soha nem cigiztem, tehát soha nem kell leszoknom, se vágyakoznom utána.

    De az azért fontos, hogy itt is le legyen írva, a dohányzás, a passziv is mindenféle allergiát erősít, illetve kialakíthat. És ez szerintem nem akkora fantom, hogy tej, vagy citrom, eper vagy tojás. Ez tuti erősíti.

    Én tényleg nem tudom a dohányzás előnyeit, de enélkül nem lehet relaxálni?

    Lehet, hogy ez hülye kérdés volt, bocs...ehhez nem értek.

  • 2007.06.01 20:56:58marcangoló

    Evaandrea, a verést _és_ a dohányzást. :-) Gondolatbűnöző vagyok! Most már biztos.

  • 2007.06.02 14:17:35Sólyomszem

    Engem egyetem első évében "szoktattak rá" évfolyamtársaim (azért idézőjelben, mert rajtam múlt, elfogadom-e). Utána négy évig napi egy-másfél doboz... Aztán az akkori pasimtól megkaptam a Nikotinstop c. könyvet (nem tudom, ki írta), elolvastam, azóta nem gyújtottam rá (ennek 15 éve). Az tetszett benne, hogy az író szerint a leszokások jó része azon dől meg, hogy a dohányos várja, hogy mikor lesz már nemdohányos. Szerinte meg amint az utolsó szálat elszívtad, már nemdohányzó vagy. Ez a tudat engem speciel felszabadított és erőt adott. Kb. két hétig voltam kicsit idegesebb meg nyúlkáltam a zsebembe, ennyi. Vizsgaidőszak előtt...

  • 2007.06.02 15:40:20Alvomacko

    Én egyszer kitaláltam, hogy mától dohányozni fogok. :-)

    Ekkor már megvoltak a lányok. No, nem akkor szívtam el életem első cigijét...

    Na, szóval. Vettem egy doboz cigit. Gyereksétáltatás közben gyújtottam rá az elsőre. De állandóan forgattam a fejem, hogy ki lát meg. Meg valahogy szégyelltem, hogy a gyerekek mellett dohányzom. Aztán jött a játszótér. Na, ott meg attól paráztam, hogy mi lesz, ha történik valami. Hogy fogok cigivel a kezemben a gyereknek segíteni.

    Utca kilőve.

    Akkoriban még volt erkélyünk. Na, az is jó lesz, gondoltam. Elszívtam egy újabb szálat. Majd órák teltek el, amikor eszembe jutott, hogy én dohányos vagyok, már legalább a 3. szálat kellene szívnom.

    Gyorsan kiszaladtam, elszívtam egy újabbat. De közben azon aggódtam, hogy a lányok vajon agyonverik-e egymást, míg én az erkélyen élvezkedek. :-)

    Aztán meg büdös volt a kezem, a ruhám, a hajam, a számról nem is beszélve. Suvickoltam a kezem, a fogam, de valahogy nem lett az igazi.

    Aztán arra is rájöttem, hogy nekem NINCS IDŐM cigarettázni. Nagyon sajnáltam az erkélyen töltött időt. De a legnagyobb baj az volt, hogy nem volt rá igényem! Az órát kellett néznem, hogy na, itt az ideje rágyújtani.

    48 óra múlva eldugtam a cigarettás dobozt és többet sohasem gyújtottam rá. :-))))

  • 2007.06.02 17:07:45szanna

    Alvomacko! :))

  • 2007.06.02 21:47:33marcangoló

    Alvomacko, miért akartál dohányos lenni? :-)

  • 2007.06.02 21:51:04Alvomacko

    Mer az olyan menő. :-))))

  • 2007.06.02 21:53:26marcangoló

    Jaaa! :-D

  • 2007.06.03 20:55:22evaandrea

    Alvómackó,

    fiatal koromban mindig olyan társaságba jártam, ahol mindenki cigizett, ivott, sőt még nagy ritkán füvezés is volt. Én meg mindig azt mondtam, nekem nincs szükségem ezekre a dolgokra ahhoz, hogy jól érezzem magam. És tényleg jó emberek, mert soha nem néztek ki a társaságból, és nem akartak semmire rászoktatni, és tényleg jól éreztük magunkat egymás társaságában.

    Jó pár év múlva már nem tűnik annyira menőnek a dohányzás, inkább szánalmas, amikor reggel tízperces köhögési roham után indul a nap.

    És ez tényleg időigényes. Hol van egy többgyerekes anyának 20x 5 perce a semmire...

    A bűntudat meg árt a léleknek, szóval tök jól tetted, hogy letetted!

    Bár szerintem nem kell szégyelni, ha az ember nem menő, trendi, divatos, hanem van saját elképzelése a világról, magáról.

  • 2007.06.03 22:37:53másutt

    jaj, ezzel a cikk cimmel nagyon nem ertek egyet.

    eleg az akaratero a leszokashoz.



    de pontositani kell: akaraterovel kell kezdeni es utana folytatni es ezt nem szabad abbahagyni. es mindekozben minden segitseget meg kell ragadni. rengeteg segitseg elerheto barki szamara, aki le akar szokni. orvosok, gyogyszerek, tapaszok, rago, hipnozis, akupunktura, konyvek, a sport, a nemdohanyzo ismerosok.



    sajnos sokat segit, ha az ember olyan kozegben el, ahol ezt nem egyedul csinalja. ahol nem fujjak az arcaba a fustot, miutan leszokott.

    ahol nem 'meno' a dohanyzas, hanem ciki. es egy terhes no (avagy annak parja) szamara pedig elfogadhatatlan. szamomra egy terhes not cigivel a kezevel latni kb olyan, mint ugynazt reszegen fetrengeni latni, vagy drogozni.



    Draga Parom es en most szoktunk le, 5 honapja, egyutt, aznap, amikor megtudtuk babank lesz. O 21 ev utan (14 evesen kezdte) en 17 ev utan (18 evesen kezdtem). o annyira eros dohanyos volt, hogy egyes kollegai a mai napig akig hiszik el, hogy kepes volt leszokni.



    kb. 1 honapot folyamatosan veszekedtunk. pokol volt. de legalabb tudtuk, hogy miert. olyan ingerultek es lobbanekonyok voltunk, hogy a lakas fele meg ma is a nyomai viseli a duhrohamoknak, ajtocsapkodasoknak.

    DE MEGERTE! tudtuk, hogy vege lesz, tudtuk, hogy vege lesz az elvonasi tuneteknek.



    a vegen csak arra tudom visszavezetni a sikert, hogy nagyon akartuk a leszokast. azt akarjuk, hogy a gyerekunk 100%-kal induljon. azt akarjuk, hogy lassuk felnoni. szeretnenk talalkozni az unokainkkal. amint elkepzeltuk azt a kicsi rozsaszin 1 cm-es sejtcsomot, ami a mi eletunkbol lett elet, aki vedtelen es artatlan es rank van bizva, nem birtuk kitenni a fustnek.

    CSAK akaratero volt. se tapasz, se rago, se kony, se hipnozis. akaratero es egy meg nem szuletett gyerek szeretete.

  • 2007.06.03 23:22:33szanna

    Gratulálok másutt, neked és a párodnak is! Jó lesz a gyermeketeknek lenni! :)

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta