Ennyi kell a jó sörhöz: víz, maláta, komló és sörélesztő

Zanza!

A házisör megnevezés dehonesztáló a szakmában, ugyanis nem amatőr otthoni főzőcskézésről van szó, hanem komoly technikai körülmények között előállított kézműves sörökről. Egy gyár konzum söröket gyárt, ami mindenkinek egyformán ízlik, a kézműves sör pedig semmi másból nem áll, mint amiből már 5 ezer éve is.

Egy valódi sörrajongónak igazi zarándoklat átsétálni egy sörüzemen, folyamatában látni, miként születik meg a folyadék. Egy ilyen túra, kaland és felfedezés, még akkor is, ha csak egy családi házban van berendezve a mikroüzem. Rend és tisztaság, mint egy patikában, a 2500 literes tartályok ragyognak, az otthonos manufaktúrában pedig mindenfelé friss maláta illat terjeng. Az itt előállított sörnek az az egyik különlegessége, hogy roppantott malátát használnak hozzá, nem pedig daráltat.

Valaki gyártja a sört, valaki főzi

Megkérdeztük, miért érdemesebb házisört vennünk. „Inkább kisüzemi sörnek vagy kézműves sörnek nevezzük ezeket a termékeket, nem házisörnek, ugyanis a házisör elnevezést elkoptatták, amikor kb. 10 éve szedett-vedett technikával estek neki a sörgyártásnak” – mesélte a tulajdonos, Rizmajer József. „Mi itt úgy mondjuk, hogy a sörgyárban sört gyártanak, mi meg sört főzünk. Egy gyár konzum söröket gyárt, ami mindenkinek egyformán ízlik, mi pedig semmi mást nem teszünk bele, mint ami már 5 ezer éve is kellett a sörhöz. Nem sokan ismerik a kézműves sörök világát, ezért nekik be kell mutatni, de marketingre nincs pénz, ezért lelkes amatőrökre bízzuk a hírverést. A sörünk 90%-a hordóba kerül 10%-a pedig palackba.”

150 literes hordókkal nem könnyű birkózni

Az itt előállított palackos ital neve Szebeni ászok, ám a boltok polcain nem találkozhatunk vele, ugyanis a kis üzem a multikkal képtelen felvenni a versenyt. Kaptunk kóstolót is: könnyű, illatos, édeskés és friss ízzel találkoztunk, mintha egy egészséges, aratásra érett gabonatáblába harapnánk. A habja hamar elmúlik, de az íz mindenért kárpótol, itatja magát, a színe halvány, de egészséges – ennek kapcsán elgondolkodtunk azon, hogy a gyári sörök élénk színét vajon színezőanyagnak, vagy másnak köszönhetjük?

A kézműves sör mindig friss, simogató és garantáltan eredeti. Már a nagyobb éttermek is felfedezték a házisörök világát, a Rizmajer főzde megrendelői között van már egy francia étterem is, ahol felvették az italkínálatba terméküket. Egy-egy vendéglő is rendel, de őket általában kilóra megveszik a sörgyárak, ezzel pedig egy kisüzem nem tud versenyezni. A tulajdonos azt is megosztotta velünk, miért adta a fejét a sörgyártásra. „Kereskedelmi üzemgazdász voltam, apám pedig szódás volt. A 90-es évek közepén lett divat a házisör, de mindenki csak kereskedni akart vele, én pedig inkább termelni. Beiratkoztam egy sörfőzőtanfolyamra, ahol megtanultam a szakma alapjait, majd belevágtam. Immár 17 éve művelem, előtte pedig 15 évig birkóztam - ezt az erőt jó hasznát veszem a 63 kilós, 150 literes hordók emelgetésénél.”

Gyömbérrel bővül a termékpaletta

A Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete fogja össze a hazai sörfőzdéket, így együttes erővel lehet lobbizni különböző támogatásokért. A legtöbb uniós tagállamban adnak X % kedvezményt a sörfőzdéknek, de nálunk, igazságtalan módon, ugyanannyit adózik a kisiparos, mint a nagy gyárak – a 90-es évek közepén kb. négyszáz kis főzde működött országszerte, most alig ötven. De Rizmajernak mindezek ellenére vannak tervei: „Hamarosan változtatni fogunk a kínálaton és a dizájnon is, minden korszerűbb és mutatósabb lesz, a termékek között pedig meg fog jelenni a gyömbér, illetve a barna sör is. Persze, a pályázatokkal továbbra sem állok le, jelenleg egy pasztőrgépre lenne szükség.”

A kisüzemi sörök egyre kedveltebbek

A Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületét 1994-ben alapította egy 18 sörfőzdét birtokló termelő. Megalakulása óta a magyarországi sörfőzdéket ez az egyesület képviseli. Taglétszámuk a 90-es évek közepe táján már 140-re növekedett, majd a sörfőzdék száma különböző okok miatt drasztikusan csökkent, emiatt az egyesület taglétszáma is megfogyatkozott. Jelenleg a működő sörfőzdék 80%-a az egyesület tagja. Az eltelt idő alatt felélesztették a kisüzemi sörfőzés hagyományait, képzik a fiatalságot és gyárlátogatásokat szerveznek. A kezdeti nehézségek ellenére főzdéik minőségi színvonala ma már megfelel az elvárásoknak: arra törekszenek, hogy sörkülönlegességeikkel megnyerjék a fogyasztók tetszését, illetve megismertessék a kisüzemi sörök világával az érdeklődőket. Az egyesület 2006 márciusától Az Első Magyar Fehérasztal Lovagrend tagja, folytatja és fejleszti a magyar gasztronómia hagyományait.

Csepel legnagyobb házisör-ellátója

Az 1994-ben alapított sörfőzde kezdetben Kaltenecker technológiával, berendezésekkel és recepturával indult és ennek megfelelően egy Kaltenecker Bier elnevezésű sört állítottak elő. A későbbiek során az igényekhez igazodva módosították a berendezéseket – az ászok tartályok tároló kapacitása 13 500 literről 30 ezer literre növekedett, ezzel az üzem mérlege elérte a napi 650 litert, ami kicsinek tűnik a sörgyárak teljesítményéhez kéest, de ez is 1300 üveget jelent. A fejlesztések során fontos szempont volt az előállított termék minőségének javítása, valamint a csak természetes alapanyagok használata a sörgyártás során. Csak víz, maláta, komló és sörélesztő van benne.

Az addig szerzett tapasztalatok, és a modern berendezések segítségével létrehozták a Rizmajer Sörfőzde első márkáját, alapsörét, a Szebeni Ászokat (Mivel az üzem a Szebeni utcában áll). Azok a vendéglátó egységek, akik az ő sörüket forgalmazzák, csapoló berendezést kapnak, a hozzá szükséges kellékekkel együtt. Az értékesítés 80%-a a telephely körzetében, Csepelen és Budapest déli területein történik.

Fotó: Kováts Dániel
Blogmustra