Még mindig folyamatos geológiai kutatások helyszíne Szaúd-Arábia Tayma-oázisában magasodó Al Naslaa szikla. Nemhiába, a képződmény már négyezer éves, a rejtélyét azonban máig nem sikerült megfejteni. Csak áll csendben két részben, mintha lézerrel metszették volna félbe.
Egy szimmetrikus, tökéletes vágás
A hatalmas sivatag által körülvett, feltűnő megjelenéséről híres, masszív, 6 méter magas és 9 méter széles homokkőtömb titka épp e hasadásban rejlik, merthogy a sziklaképződménynek a legérdekesebb aspektusa egy tökéletes és látszólag szimmetrikus középponti metszés. Nem véletlenül született már tucatnyi mese, legenda és elmélet a keletkezéséről, amelyek még most is izgalomban tartják a tudósokat.
Egyesek természetes folyamatokat gyanítanak a háttérben, mások viszont határozottan állítják, ilyen precíz vágást csak emberi kéz tud alkotni.
De lássuk, milyen elméletek láttak napvilágot eddig!
Geológiai magyarázatok
Sok geológus ért egyet abban, hogy a különleges küllemű Al Naslaa szikla kettéhasadása elsősorban természetes geológiai folyamatok eredménye. Az egyik uralkodó elmélet azt mondja, hogy a szikla anyagát adó, rétegezettségéről ismert homokkőben az erózió, az időjárás és a tektonikus lemezek eltolódása okozhatott feszültségi töréseket a kőzet természetes törésvonalai mentén. Többek úgy nyilatkoztak a jelenségről, hogy
a szikla mállásáért a szél, az eső és a hőmérséklet-ingadozások tehetők felelőssé, az pedig, hogy így vált ketté, e tényezők hosszabb idejű fennállásának köszönhető.
Egyes feltételezések szerint a szél által fújt homok csiszolóanyagként működhetett, fokozatosan erodálva a kőzetet a törésvonalak mentén. Aztán van egy olyan elmélet is, amely szerint az a régió, amelyben az Al Naslaa szikla található, nem immunis a tektonikus aktivitással szemben, így elképzelhető, hogy a kőzet formálásában a földkéreg mozgásai, valamint az összenyomó és a feszítőerők játszottak szerepet.
Olyan elméletek is napvilágot láttak, amely szerint a fagy okozhatott törést a sziklában, méghozzá úgy, hogy a víz beszivárgott a szikla repedéseibe, megfagyott és kitágult, így kiszélesítve és felhasítva a repedéseket. Abban a száraz sivatagi környezetben ugyanis, ahol az Al Naslaa szikla található, a szélsőséges éjszakai és nappali hőmérséklet-ingadozások miatt ez bizony könnyen előfordulhat.
Földönkívüliek állnak a szikla rejtélye mögött?
Talán mindez nem is lenne annyira izgalmas akkor, ha nem bukkantak volna fel fantáziadúsabb elméletek is a szikla keletkezésére. Vannak olyanok, akiknek szent meggyőződése, hogy az óriási kőtömb széthasadása emberi, mi több, akár földönkívüli beavatkozás eredménye is lehet. Ezen elképzeléseknek egyébként nincs semmilyen tudományos alátámasztása, az emberi beavatkozást támogató elméletek mellett állók viszont úgy vélik, a milliméterről milliméterre megtervezettnek tűnő hasadék már önmagában bizonyíték,
ahogyan az is, hogy a geológusok sem találtak rá elfogadható földtani magyarázatot.
Ha szeretnéd azt is megtudni, hogy melyik az a tíz ókori rejtély, amelyet máig nem sikerült megfejteni, olvasd el az erről szóló cikkünket!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
