Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal felmérése szerint Magyarországon 718 védett kastély mellett 103 vár található, amelyből 51 működik kastélyszállóként. De most térjünk vissza a várakra, azok között is arra a nyolcra, amelyeket vétek lenne kihagyni, akár az őszi kirándulásaink alkalmával.
Egy hegygerincen magasodó zempléni vár
A Zempléni-hegység keleti részén található boldogkőváraljai vár egy festői hegygerincen magasodik, és talán nem túlzás azt állítani, hogy az északkelet-magyarországi régióban az egyik legszebb panorámát nyújtja. Noha ezt egyetlen kutatással sem tudjuk alátámasztani, de biztosan állítjuk, hogy a hazai várak közül itt, e 13. században épült erőd különleges részén, a tájba hosszan benyúló bástyán készül a legtöbb szelfi.
A vár stratégiai elhelyezkedése miatt évszázadokon át fontos védelmi szerepet töltött be, és ma is a magyar történelem egyik meghatározó emléke. Az épület több részét is helyreállították, így a látogatók betekintést nyerhetnek a középkori élet mindennapjaiba. A várban több, a váréletet, fegyvereket, mindennapi tárgyakat és a régió történelmét bemutató kiállítás is megtekinthető. És ha már ott jársz, ne csak a szelfire koncentrálj, hanem a várból látható csodálatos panorámára is, amelyben már a várba vezető úton is gyönyörködhetsz.
A meredek, kanyargós ösvényeiről is híres vidéken tágas kilátás nyílik a környező hegyekre és völgyekre.
Izgalmas középkori vár a regéci
Maradjunk még a Zemplénben, de utazzunk egy kicsit most távolabb, egészen Regécre. A hegység nyugati részének egy meredek hegycsúcsán áll egy 13. században épült vár, amelynek ugyancsak jelentős védelmi szerepe volt a középkori Magyarországon. A Rákóczi család birtokában állt,
itt töltötte életének első éveit II. Rákóczi Ferenc, aki Regécen szerezte meg latin tudásának alapjait, és itt ismerkedett meg hazája történelmével is.
A várat az utóbbi években részben helyreállították, így látogathatóvá váltak a bástyák, a várudvar, valamint a kiállítások, amelyek a középkori élet mindennapjait és a vár történelmét mutatják be. Ha errefelé jársz, érdemes megtekintened egy másik, innen csupán néhány kilométerre található várat, a füzérit is.
Füzéren őrizték a Szent Koronát is
A 13. században épült vár közel a szlovák határhoz, egy vulkanikus hegycsúcson, 552 méter magasan helyezkedik el. A füzéri Magyarország legkorábbi kővárainak egyike, amely stratégiai jelentősége miatt fontos szerepet játszott a középkori Magyarország védelmében. 2014 és 2016 között a vár jelentős felújításon esett át, amely során felépült az úgynevezett alsó vár, megújult a felső vár kápolnája, palotaszárnya és alsó bástyája, 2019-ben pedig elkezdődtek a második építési ütem munkálatai is.
Sokan nem ismerik a füzéri vár megannyi történelmi eseményhez kapcsolódó kincsőrző szerepét és jelentőségét, ahogyan azt sem, hogy itt vigyáztak egy ideig a Szent Koronára is. Egy kiállítás során itt részleteire bontva tekinthetjük meg a magyar államiság jelképét, és megismerhetjük múltjának fontosabb állomásait. A vár környéke minden évszakban gyönyörű, de ősszel, amikor a hegyek és az erdők aranyban csillognak, még különlegesebb.
A magyar történelem büszkesége: a Rákóczi-vár Sárospatakon
Negyedik zempléni várként fontos megemlítenünk a 16. században épült sárospataki Rákóczi-várat is, amely minden túlzás nélkül a magyar történelem egyik legfontosabb emléke: ez hazánk legjelentősebb épen maradt késő reneszánsz épületegyüttese. A vár a Rákóczi-család birtokában volt, és a magyar szabadságharc egyik központjaként szolgált.
Az itt található Rákóczi Múzeumban több kiállítás mutatja be a család történetét, a vár életét, valamint a kuruc szabadságharc emlékeit.
Noha az egész épület különleges, a Vörös-torony különösen figyelemre méltó, amely az első emelet magasságáig máig megőrizte az eredeti állapotát. Ráadásul innen lenyűgöző a kilátást a Bodrog folyóra és a Zemplén szívében fekvő Sárospatakra.
Dél-Magyarország egyik legjelentősebb erődje a siklósi
Sárospataktól mintegy 500 kilométernyire délnyugatra találhatjuk Dél-Magyarország egyik legjelentősebb erődjét. A Villányi-hegység lábánál található, 13. századi siklósi várnak a történelme során több ostromot és háborút kellett átvészelnie. A várban ma is megtekinthetők a középkori várélet emlékei és megannyi kiállítás, köztük középkori fegyverek és páncélok, valamint a török hódoltság idejéről fennmaradt emlékek. A várban azonban nem csak a múlt képei jelennek meg, izgalmas a jelene is:
a hely gyakran ad ugyanis otthont különféle kulturális eseményeknek és koncerteknek.
Csodás balatoni panoráma Szigligetről
Ősszel sem kell lemondanunk a Balatonról, pláne ha olyan szép helyekről is megtekinthetjük, mint Szigliget. Itt található a Balaton-felvidék egyik legismertebb vára, amely eredetileg a ma is látható romoknál sokkal kisebb volt, mostani méretét a későbbi századokban hozzáépítésekkel érte el. A 13. századi vár egy hegycsúcsra épült, ahonnan pazar kilátás nyílik a Balatonra és a környező hegyekre. A magával ragadó hely a természet közelsége miatt nagyon népszerű a kirándulók körében, hiszen innen nem csak letekinteni nagy élmény: a várhoz vezető túraútvonalakon kellemes séták tehetők. Ráadásul innen csupán egy karnyújtásnyira van a festői Badacsony is.
A középkori magyar élet nyomai Sümegen
És akkor maradjunk még egy kicsit a Balaton-felvidéken, annak is az északi részén, Sümegen, amely magas hegytetőjén található a 13. században épült vár. Ez az egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori vár Magyarországon, amely máig rendszeresen ad otthont különféle lovagi tornáknak, lakomáknak és fesztiváloknak. Természetesen innen sem hiányozhatnak a kiállítások, amelyeket végigjárva jobban megismerheted a középkori várélet mindennapjait, a fegyvereket és a korabeli viseleteket. Ha már errefelé visz az utad, mindenképpen szánj időt a környék bebarangolására is, hiszen megannyi könnyed túraútvonalon sétálhatsz végig e vidéken.
Izgalmas legendát őriz a siroki vár
A siroki vár a Mátra és a Bükk határán, egy meredek sziklaszirten áll őrt a 13. század óta. A vár különleges hangulatú romjairól lenyűgöző kilátás nyílik a Mátra hegyvonulataira, de e területen több középkori épület maradványait is megleshetjük.
A helyszín különösen népszerű a természetjárók és történelemkedvelők, no és a szellemtörténetek rajongóinak körében.
Azt állítják ugyanis, hogy napnyugta után nyolc alak veti magát a mélybe. Egy középkori legenda szerint a vár ura, Kompolti Imre lánya szívét egyetlen férfi sem tudta elrabolni. Hiába akadtak Gizellának kérői, egyiküket sem szerette. Egy nap azonban hét vitéz érkezett a várba, akik egyike iránt megdobbant a lány szíve. A Gizella kegyeiért folytatott párbajban azonban elesett a szerelme, így a várúr egyetlen leánya bánatában leszúrta a győztest, ő maga pedig levetette magát a legmagasabb bástyáról. Úgy tartják, hogy
esténként Gizella és a hét vitéz szelleme máig ott kísért.
Ha hiányoltad a felsorolásból az egri várat, ebben a cikkünkben az egri hősök egyikéről, Bornemissza Gergelyről olvashatsz. Ha pedig további izgalmas hazai helyeket keresel, ajánljuk figyelmedbe Magyarország legszebb bányatavait is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés