Szenvedélyesen szeretek utazni, nemcsak külföldön, hanem Magyarországon belül is. Egyik kedvenc időtöltésem, hogy felfedezzek olyan helyeket, amelyeknek a beszédes neve valami különös képzettársításra ad lehetőséget. Voltam például Bajban, mégsem kerültem bajba, és Végegyházán sem ért utol semmiféle istencsapás. Egy korábbi szilveszteri kabaréműsorban az volt épp a humor forrása, hogy az új évben három falu is városi rangot kap: Kisbér, Nagybajom, Türje. Az ilyen nevű települések nemcsak mosolyt csalnak az ember arcára, hanem kíváncsivá is tesznek: miért kapták épp ezt a nevet? Milyen történetek bújhatnak meg mögöttük?
A magyar településnevek meg tudnak kavarni
Magyarországon sok olyan hely van, amelynek neve egy másik helységre, földrajzi területre vagy természeti tájra utal, ám ezek gyakran téves társításokat keltenek. Gondoljunk csak olyan településekre, mint Hernád vagy Nagykőrös – a nevük alapján egy folyó partján vagy legalább annak közelében keresnénk őket, pedig igencsak messze vannak tőlük. Az ilyen, nevekkel összezavaró helyekről szól ez a cikk: nemcsak azt mutatjuk meg, miért ébresztik a másutt való elhelyezkedés hamis illúzióját, hanem azt is, miért kapták valójában megtévesztő nevüket.
1. Balaton
Az első gondolat, amely a település neve alapján felmerülhet, az, hogy ez a hely biztosan a magyar tenger, vagyis a Balaton partján található. Ám nagyot tévednénk: Balaton egy kis falu Somogy vármegyében, a parttól igencsak távol, mintegy félszáz kilométerre. Gondoljunk csak bele: ha valaki a falut venné célba, hogy csobbanjon egyet a tóban, egy álló napot gyalogolhatna, mire végre megmártózhat.
A település neve a régi szláv blato szóból ered, amely mocsarat vagy lápos területet jelent. Az elnevezés még abból az időből származik, amikor a környék természeti adottságai egész más képet mutattak, mint ma. A mocsarak és lápok helyét mostanra termőföldek, erdők és rétek vették át, de a név megmaradt, emlékeztetőül a régi időkre.
2. Ősagárd
Ha valaki meghallja Ősagárd nevét, könnyen azt gondolhatja, hogy a velencei-tavi Agárd egyik őséről van szó. Az igazság azonban az, hogy Ősagárd a hegyes-dombos Nógrád vármegyében található, több mint 150 kilométerre a tóparti Agárdtól. Ha gyalog próbálnánk megtenni ezt a távot, nagyjából három napig tartana az út – feltéve, hogy jó tempóban haladunk, és naponta legalább 50 kilométert sikerülne haladni.
Az agárd arra emlékeztet, hogy a falut királyi birtokként tartották számon, és itt tenyésztették a vadászatokon használt agarakat. A helyet 1906-ig Agárd néven ismerték, csak ezután kapta az ős előtagot, hogy megkülönböztessék az ugyanilyen nevű másik településtől.
3. Tataháza
Tataháza nevét hallva sokan a festői Tata környékén kezdenek keresgélni a térképen, ám hiába. A település valójában Bács-Kiskun vármegyében, Tatától több mint 150 kilométerre fekszik. Ha egy lovaskocsival indultunk volna útnak a 19. században Tatáról Tataházára, több napos zötykölődésre kellett volna felkészülnünk.
A település már az 1400-as években szerepelt a krónikákban Thad néven, később pedig Tótházának is nevezték. Ez a tót név ferdült tatára, teljesen függetlenül más hazai városneveinktől. A háza pedig arra utal, hogy a Délvidéken 40 falut és várost birtokló főnemesi Czobor család birtokaként funkcionált.
4. Nagyharsány
Aki már járt a baranyai Nagyharsány felhagyott kőbányájában évről évre megrendezett Ördögkatlan Fesztiválon, valószínűleg elgondolkodott már rajta, hogy merre lehet a település nagy előtag nélküli „kistestvére”. Nos, a névazonosság könnyen félrevezethet, hiszen Harsány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében fekszik, a két hely tehát több mint 300 kilométerre van egymástól.
Nagyharsány mellett zajlott 1687-ben az a győztes csata, amely véget vetett a törökök 150 éves magyarországi uralmának. Van aki úgy tudja, hogy a település a diadalt ünneplő harsonázásról kapta a nevét, de valószínűbb az a kevésbé izgalmas magyarázat, miszerint a környező hegységet egykor beborító hársfákra vezethető vissza a névadás.
5. Egervár
Ha az egri vár hős védői Egervárig kellett volna, hogy kergessék a törököt, akkor bizony napokig lovagolhattak volna. Egervár ugyanis Zalában található, több mint 300 kilométerre Egertől. Bár a nevük hasonlósága miatt könnyen összekapcsolhatók, a két településnek semmi köze egymáshoz.
Egervárról a legrégebbi dokumentumok az 1200-as évek végéről maradtak fenn. Az okirat szerint a vár éppen gazdát cserélt: János nádor polosnicai várát és birtokait adta Miklós bánnak Egervár váráért és tartozékaiért.
6. Nagybaracska
„Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály” – írta csodálatos versében Radnóti Miklós. Nos, az 1848-as szabadságharc leverése után a Szózat bujdosó költője Baracskán talált menedékre, ma viszont ez a település sokkal inkább a börtönéről hírhedt. Aki viszont nagy ívben szeretné a büntetés-végrehajtási intézetet elkerülni, az legjobb, ha a szerb határhoz közeli Nagybaracskára megy, mivel a két hasonló nevű település között több mint 200 kilométer a távolság.
Bár egyesek szerint Nagybaracska is a török hódoltságnak köszönheti nevét, ennek ellentmond, hogy a falu legkorábbi írásos emléke az 1300-as évek elejéről származik. Annyi bizonyos, hogy jelenlegi nevét 1904-ben kapta, akkor illesztették elé a nagy előtagot is, hogy megkülönböztessék Fejér vármegyei névrokonától.
7. Nagykőrös
Ha valaki azt hinné, hogy Nagykőrös a Körös folyók közelében fekszik, gyorsan ki kell ábrándítanunk: a település Pest vármegyében található, míg a Körösök a Tiszántúlon kanyarognak. A város legismertebb alkotójának, Arany Jánosnak napokig kellett volna gyalogolnia, ha az ottani folyóparton keresett volna ihletet.
A név eredetére több magyarázat is létezik. Az egyik szerint a kőrös szó régen mocsaras területet jelentett, utalva a hely egykori környezetére. Egy másik elmélet úgy tartja, hogy a település neve a kör alakban elhelyezkedő birtokhatárokra utalhatott. De vannak, akik a környező erdők és ligetek kőrisfáiból vezetik le a történetét. Egy biztos: a nagy előtag arra utalt, hogy évszázadok óta kiemelt jelentőségű helyként tekintettek rá, már 1368-ban mezővárosként említik.
8. Hernád
A Hernád nevű falu esetében is logikusnak tűnne, hogy a Hernád folyó közelében keressük, ám a település ugyancsak Pest vármegyében található, távol vízi névrokonától. A kettejük közötti távolság több mint 100 kilométer.
Érdekes, hogy sok hernádinak éppen az előbb említett (Nagy)Kőrös nyújtott menedéket, amikor a törökök budai kincstárnokától menlevelet kaptak a „vitéz oszmán harcosok” zaklatásai alól, és papjuk vezetésével a közeli nagyvárosba telepedtek át. Bár Hernád történetét 1388 óta tartják számon, mert akkor említi először a községet egy birtokper kapcsán született ítélet, a hely a fenséges Padisah uralma idején teljesen elnéptelenedett, és csak a 19. század elején kezdett feléledni.
9. Pilis
Pilis esetében nem egy folyó, hanem egy hegység szolgál megtévesztésül a település helyéről töprengőknek. Utóbbi valójában Pest vármegyében található, bő 100 kilométerre a hegyvidéktől. Így a turista, aki a Pilisben kezdi kirándulását, két napig kutyagolhatna, mire az azonos nevű települést eléri, amit alighanem csak a legelszántabb vándorok vállalnának.
Karácsony János akadémikus monstre történeti munkájában írt egy Pylis nevű nemzetségről, amelynek tagjai Árpád fejedelemmel jöttek a Kárpát-medencébe. A hely első ismert birtokosa is a Pylisi család volt, róluk kapta nevét a település.
10. Bük
Bük nevének hallatán megint csak egy hegység ugorhat be elsőként. Nem véletlenül mondom, hogy hallatán, mert ha leírva látjuk, egyértelműbb a különbség: a település nevének végén egyetlen k áll, míg a hegységének kettő. És hogy mennyire nincs közük egymáshoz, azt jól jellemzi, hogy 200 kilométerre fekszenek egymástól, mondhatni, az ország két eltérő határvidékén.
A termálvizéről híres Vas vármegyei fürdőhelyen korábban a rómaiak egyik útja is átvezetett, majd a honfoglaló magyarok is megtelepedtek itt a 10. század elején. A soproni várban szolgáló nemesek közül a Büki család volt a legismertebb, a falu róluk kapta a nevét.
Ha a zászlók közti kavarodásokban is szeretnél tisztán látni, ide kattintva erre is van lehetőség.
