A szájkosárról még mindig sokan megfeledkeznek: kutyatartók hibáira és jellemzőire derült fény

ZS 4655
Olvasási idő kb. 5 perc

Valódi kutyás örömünnep helyszínévé vált ma a Városliget: a DOGZ Fesztivál és konferencia a szakma mellett a magyar kutyás közösséget is megszólította programjában. Nemcsak a fajtákat ismerhették meg a látogatók, hanem érdeklődésük szerint tudományos előadásokat hallgathattak vagy családi programokon is részt vehettek.

A nagyrét regisztrációval látogatható programjai közt falkaséták, bemutatók, előadások szerepeltek, emellett fotózásokon vehettek részt az érdeklődők. A legkisebbektől a legidősebbekig minden korosztály igényeit kielégítő programok sora az arcfestéstől az orvosi tanácsadásig terjedt.

Leginkább családban tartanak a magyarok kutyát

Az egész napos DOGZ konferencián mutatta be az Az Én Kutyám magazin saját kutatása alapján készített Nagy kutyás körképét. Közel 2500 kitöltő válaszai mentén rajzolódtak ki a magyar kutyatartók jellemzői a nem reprezentatív felmérésben: a válaszadók több mint 80 százaléka 2-3 fős családban tart ebet, 65,5 százaléknál egy, 23,2 százaléknál két kutya él, 11,3 százalék pedig még ennél is több négylábúval osztja meg otthonát. A válaszadók több mint 38 százalékánál másik állat is van otthon.

Az egy kutyát tartó válaszadók fele – 49,5 százaléka – másfél-öt éve közti állattal osztja meg mindennapjait, az állatok 52,7 százaléka közepes testű.

A többkutyás háztartásokban már 58 százalék fölötti a másfél-ötéves kutyák aránya: őket Covid-kutyáknak is nevezhetjük, mivel a pandémia előtt a magyar családok 36 százaléka rendelkezett kutyával, ami mostanra 50 százalékra nőtt. A legalább háromkutyás otthonokban jellemzően idősebbek a kutyusok, és a közepes testméret jellemző a többkutyás háztartásokra is.

Siklósi Gergely olimpiai bajnok is vendége volt a kutyás fesztiválnak
Siklósi Gergely olimpiai bajnok is vendége volt a kutyás fesztiválnakSzollár Zsófi / Index

Nem mind tudjuk, mi az a fajtatisztaság

A kutyaválasztás terén a túlnyomó többség számára nagyon fontos szempont volt az első benyomás, de a méretet, a kort és a mozgásigényt is komolyan figyelik a leendő gazdik, ami tudatosságra utal. A fajtatisztaság nem lényeges szempont, inkább az élettérhez választottak a válaszolók kutyát. A fajtatiszta állatok aránya a válaszok szerint 27 százalék, de ezen állatok felének nincsen törzskönyve a gazdik bevallása alapján.

Jakab Viktória főszerkesztő szerint ez arra utal, hogy a fajtatisztaság fogalmát félreértik a válaszadók, hiszen ennek követelménye lenne a törzskönyv megléte.

Az együtt végzett közös tevékenységek sorában nem meglepő módon a kirándulás vezet, a gazdik több mint 80 százaléka elviszi magával állatát a természetbe. Ezt sorrendben a következő helyszínek, tevékenységek követik:

  • barátokhoz látogat kutyával – 55,6 százalék
  • nyaralásra indul ebbel – 53,6 százalék
  • étterembe megy kedvencével – 35,3 százalék
  • közösen strandol – 32,3 százalék.

Bevásárolni és dolgozni is járnak ugyanakkor a kutyusok, a gazdák tehát valóban életük minden területének tevékenységeibe bevonják kedvenceiket.

Ha viszont az állat nélkül indulnak útnak, 51,5 százalék legfeljebb 4 órára hagyja magára kedvencét, 4,8 órát 36,8 százalék állata tölt egyedül, 8-10 órát 10,2 százaléké, míg több mint tízórás magány mindössze 1,5 százaléknál fordul elő.

A szájkosarat kevesen használják

Ami a táplálást illeti, a legpraktikusabb száraztáp került nem meglepő módon vezető pozícióba, melyet a nedves kutyatáp, majd az otthon főzött étel követ, ezután jön a nyersetetés. A válaszadók háztartásainak kis részében él kizárólag maradékon az eb.

A sétáltatás gyakoriságára vonatkozó kérdésre aggasztó válaszként érkezett, hogy több mint 12 százalék egyáltalán nem jár ki kutyájával sétálni,

34 százalék viszont napi háromszor indul el. Ami a séta hosszát illeti, a 45 percnél hosszabb barangolás aránya meglepően magas, 80 százalék fölötti volt. Szintén meglepő adat, hogy csak a válaszadók 29,6 százaléka használ szájkosarat, holott, amint arra Jakab Viktória rámutatott, a közösségi közlekedésben ez kötelező lenne. Autós biztonsági eszköz terén is van elmaradás: ezt a felmérésben részt vevők 56,1 százaléka használ.

A magyar állattartók tudatossága jó alapokról indul, de van még hova fejlődni
A magyar állattartók tudatossága jó alapokról indul, de van még hova fejlődniSzollár Zsófi / Index

A kutatás legnépszerűbb fajtája a rövidszőrű magyar vizsla lett, 30,8 százalékkal, majd a puli és a mudi következtek 22,8, illetve 18,8 százalékkal. A fajtatiszta állatokat gondozók több mint 93 százaléka utánanézett a fajtának, mielőtt hazaviszi az állatot. Az információk fő forrása természetesen az internet, 83 százalék fölötti a kutyás oldalakról tájékozódók aránya.

A kutyák legnagyobb ismerője, Csányi Vilmos gondolatait egy, a Díványnak adott interjúban is elolvashatod.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?
Érdekességek