Ha jártunk már tengerparton, akár láthattunk is hableányperselyt, a víz ugyanis gyakorta kisodorja a partra, ám alakja becsapós, hiszen könnyedén összetéveszthető a hínárral. Ez a képződmény valójában egy tojástok, ami szó szerint az életet tartogatja magában.
A cápa- és rájabébik védelmére szolgáló „persely” egyfajta burok, ami a bennük található kis életnek ad otthont. Ezeket az erszényeket egyes cápa- és rájafajok rakják le, amik a bennük lévő tojások otthonául szolgálnak, akár tizenöt hónapon keresztül. Amint a benne fejlődő cápa vagy rája kikel, maga mögött hagyja a tokot, ami sok esetben a tengerparton köt ki, így akár mi is találkozhatunk vele. Az így fellelt kis tokocskák kiváló segítséget nyújtanak a tengerbiológusoknak abban, hogy feltérképezzék, hogy egy-egy veszélyeztetett faj él-e a környéken.
Nem hínár: hogy néz ki a „hableánypersely”?
Ezek a kis fekete vagy sötétbarna hüvelyek nagyon hasonlítanak a tengeri moszatokra, de közelről látható, hogy a kis tokocskák két végén jellegzetes tüskék vagy göndör indák találhatóak. A szakértők a „perselyek” színéből és méretéből, valamint az indákból meg tudják állapítani, hogy melyik állathoz tartoznak. A szögletes vagy téglalap alakú, a végükön tüskékkel ellátott tokok általában kisráják otthonául szolgálnak. A tüskék abban segítenek, hogy a persely biztonságosan rögzüljön a tengerfenékhez, ezáltal ne sodródjon el az áramlatokkal.
A cső alakú, mindkét végén göndör indákkal rendelkező hüvelyek a macskahalfélékhez tartoznak, az indák pedig alkalmasak arra, hogy a cápák általál kedvelt nevelőhelyeken hínárokhoz legyenek rögzítve.
Az alábbi videóban látható, ahogy a kis macskahalembriók úszkálnak a saját tokukban:
Az élőlények fejlődése a tokban a tenger mélyén
Az erszény tartalmazza a petét, amiből az embrió kifejlődik. Mint egy anyaméh, táplálékhoz is jut belőle a kis lakó, és egészen addig biztosít számára helyet, míg ki nem kel. Az, hogy mikor bújnak ki a rája- vagy cápabébik, fajtafüggő. A fehér ráják több mint egy évig élvezik a tok nyújtotta komfortot, míg más fajok néhány hónap után készen állnak arra, hogy világra jöjjenek. A tok akkor hagyja magára a lakóját, amikor a benne élő lény teljesen készen áll az önálló életre, és nem szorul arra, hogy szülei bármilyen módon segítsék vagy táplálják.
A „persely” a tüskés és indás végén egy kis réssel rendelkezik, amin keresztül a kifejlett cápa vagy rája kipréseli magát ideiglenes otthonából. Akár az oldalán is lehetnek lyukak, amik kopás következtében jönnek létre, de ezek ideális esetben nem befolyásolják a fejlődésben lévő embrió életét.
Tojástokok a tengerparton
Mi is könnyen belefuthatunk az efféle természetes ,,inkubátorokba”, mert a tenger hullámai és a dagály gyakran sodorják őket a partra. Vihar után különösen jó esélyünk van arra, hogy hableányperselyt találjunk, ám mivel általában a még fejlődő embriók a tenger mélyére vannak rögzítve, jószerivel csak már elhasznált, üres perselyeket sodor a partra a víz. Előfordulhat olyan, hogy már nem élő embriót láthatunk a tokban, ami az oxigénhiányos állapotnak köszönhető, mert bár a tok gondoskodik az embriók ellátásáról, idővel vissza kell kerülnie a vízbe. Ha viszont élő embrióval találkozunk, hamar kideríthetjük, mégpedig a fény felé fordítva, hiszen így jól látszódik, hogy van-e mozgás a tokban. Amennyiben mozgást érzékelünk, tegyük vissza a vízbe a perselyt, lehetőleg olyan helyre, ahol nincs oly mértékben kitéve a hullámoknak.
Amennyiben már üres, hazavihetjük emlékbe, ehhez viszont alaposan szárítsuk ki a napon! Mivel a persely kollagénből és fehérjéből áll, száraz környezetben évekig tárolható.
Ha hasonlóan érdekes dolgok felfedezésére adnád a fejed, ezeken a tengerpartokon érdemes próbálkoznod.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
