festő feleség

A Wikipedia is elsősorban Czóbel Bélánéként jelöli Modok Máriát, a magyar képzőművészet egyik első, igazán elismert festőnőinek egyikét. A jelölés valós, sok képzőművésszel ellentétben ugyanis Modok Mária feladta karrierjét férje érdekében. Bár továbbra is alkotott, csak titokban vette elő az ágy alól műveit. 

A művészházaspár, bár Szentendrén élt, az év egy időszakát Párizsban töltötte. Ekkor barátaik, Picasso és Braque kedvéért Modok Mária ugyan elővette az ágy alá dugott képeit, az év többi részében azonban nem volt más, mint Czóbel Béla felesége. 

A művészetét férje érdekében áldozta fel az addig elismert festőnő

Házasságukat megelőzően Modok Mária a legtöbbet alkotó, legkeresettebb magyar festőművésznő volt. Bár látszólag támogatta férje a kiteljesedésben, ez azonban megmaradt a szavak szintjén. Czóbel Béla ugyanis elvárta a teljes kiszolgálást, felesége pedig stabil hátországnak bizonyult már a kezdetektől. Az asszony pedig belesimult a feleség szerepébe, hitte, hogy a legnagyobb magyar művészért érdemes volt feladnia saját karrierjét. 

13 év korkülönbség volt a férfi és asszonya között, ez akkoriban egyáltalán nem számított soknak a mindennapi életben. Művészként azonban éppen egygenerációnyi eltérés volt, kellő nyomást gyakorolva a fiatalabbra. Czóbel a legjobbaktól tanult, Európa mestereit nem csak követte, barátként tartotta számon. Picasso mellett Apollinaire, Matisse és Rousseau is rendszeresen megfordult párizsi otthonában. A Julian Akadémián, a francia főváros művészeti központján egy ízben díjat is nyert aktjával, így egyenrangúnak tekintették a világszinten ismert művészek is magukkal. 

Modok Mária Nagybányán, a művésztelepen tette magáévá a szakma titkait, a modern irányzatot képviselve vált a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) tagjává, így ismerte meg későbbi férjét. 1929-től dolgozott a Szentendrei Művésztelepen. Képei nagyfokú társadalmi érzékenységről tettek tanúbizonyságot, József Attila és Kassák Lajos is több ízben méltatta, önálló kiállításai voltak a legnagyobb magyar galériákban, és a Műcsarnokban is kiállíthatott. A közvélemény is csodálta, hiszen újdonságként hatott, hogy

Egy kiállításon ismerte meg második feleségét Czóbel Béla

A zsidó származású Czóbel elsőként Franciaországban házasodott, felesége tanérként dolgozott, azonban a 30-as évek politikai viszontagságai miatt egyre többen támadták férje miatt. Hiába keresztelkedett ki a művész, akinek ráadásul Csók István lett a keresztapja, ez csak Magyarországon jelentett némi védelmet, így több év különélés után elváltak, közös gyermekük az asszonnyal maradt.

Hamarosan Mária is beadta a válókeresetet, és a Svájcba emigrált Czóbelhez költözött, ekkoriban még közösen festettek, rajzoltak, s maga Czóbel is alkotásra sarkallta. Olyannyira szerette, hogy a biztonságos otthonából is hazautazott az asszonyhoz a zsidótörvények ellenére is, amikor az nem kapott útlevelet. 1940 szilveszterén házasodtak össze, az esküvőre azonban sötét árnyékot vetett Mária első férjének öngyilkossága. 

Czóbel és felesége szentendrei otthona nyitva állt a művészek előtt

Az asszony szentendrei nyaralójában rendezkedtek be, ahonnan korábban a művésztelepre járt dolgozni, azonban ekkor láthatóan visszavonult a művészi élettől. Feleséggé vált, szinte teljes mértékben.

Gondoskodott férje mindennapi szükségleteiről, alkotói kívánságairól, a csendéletekhez virágot szerzett, főzött, mosott, takarított, Czóbel Bélát ugyanis idegesítette a takarítónő jelenléte a házban.

Hosszú éveken keresztül azt hitte a világ, hogy Modok Mária már nem fest, és maga is ezt mondta mindenkinek, csak legközelebbi barátai tudták, hogy még mindig ceruzát-ecsetet ragad alkalmanként. Mivel Czóbel Béla afféle Kodály volt a képzőművészetben, igazi trófea a kommunista magyar állam számára, bátran utazhattak, szabadon, amerre csak kedvük tartotta. Czóbel kiállíthatott New Yorkban, Párizsban, csatlakozhatott a festők új közösségéhez, az Európai Iskolához is. 1948-ban Kossuth-díjat kapott.

Itthon, szentendrei kis házukban amolyan régivágású szalont vittek, a művészeti élet kiválóságai rendszeresen látogatták őket. Mária franciaországi látogatása művészetén is nyomot hagyott, egyre inkább az absztrakt felé fordult. 1954-ben tért vissza egy kiállítás erejéig műveivel a köztudatba, ám a korábbi sikereit meg sem közelítették a visszajelzések.

A festőfeleség visszatérése nem sikerült

Egyre elhatalmasodó, titkolt betegsége nyomot hagyott a testén, a szakmai mellőzöttség érzése pedig a lelkén. A kiállításra készülve agyvérzést kapott, soha többé nem épült fel teljesen. Bal keze lebénult, a jobbat is alig tudta mozgatni. Kórházba került. Férje minden percben mellette volt, amikor csak lehetett, színlelt panaszokkal mellé feküdt az ágyba, hogy a közelében lehessen. Modok Mária 1971-ben, 74 éves korában hunyt el, temetésével szinte egy napon pedig megnyílt férje életmű-kiállítása. Amikor elhunyt felesége holmiját rendezte, Czóbel rengeteg, eldugott festményt talált a házban. 

"Azt sem tudom, mikor festette mindezt, de hát tudják, én milyen vagyok. Csak magammal törődöm"

– idézi Nyáry Krisztián Festői Szerelmek című könyvében Czóbel Bélát, aki négy évvel élte túl feleségét. 

Ha érdekel a Lilaruhás nő története, aki egy másik, ismert magyar festő felesége volt, ide kattintva elolvashatod.