Az egykori román diktátor ízléstelen módon Nép Házának nevezett bukaresti monstrumának analógiájára a versailles-i kastélyt az Arisztokrácia Házának is nevezhették volna.
2300 szoba várja a versailles-i kastély mindenkori látogatóit
A 330 ezer négyzetméteres belső térrel rendelkező bukaresti palota egy mesterségesen létrehozott domb fölé 12 emelettel magasodik ki, de a felszín alatt további nyolc járul hozzá, hogy a Pentagon után a világ második legnagyobb középületének számítson. Elena és Nicolae Ceausescu 40 000 ember által épített észbontó szüleményébe még így is „csak” 1000-nél alig több terem fért, 200 000 m² szőnyeg és 480 csillár jutott, míg XIV. Lajos megvalósult álma, Versailles 2300 szobával kápráztatja el még ma is az oda látogató évi 15 millió turistát.
Persze, ahogy a román diktátor sem vett tudomást arról, hogy túlzásba vitt nagyszabású kezdeményezésével a közben éhező népének háza helyett csak haragját építi, úgy XIV. Lajos és egészen sokáig utódjai sem vettek arról tudomást, hogy Versailles túlcsorduló luxusa olaj a tűzre a szegénységben tengődő néptömegek körében, melyek a francia forradalom kitörésekor elsőként vették célba a hatalmi szimbólummá vált palotát. A több lépcsőben, 116 millió livre-ből megvalósuló építkezést józanabb pillanataiban maga a Napkirály is túlkapásnak érezhette, mert a nép dühét enyhítendő hidat építtetett nekik a Szajnán, ami hosszabb távon sovány vigasznak bizonyult.
Apja vadászkastélyát építtette körbe a hatalmas kastéllyal
XIV. Lajos azonban egyáltalán nem földi halandóként tekintett magára, hanem az Isten uralkodásra kiszemelt választottjaként, aki eképpen jogosult a Napkirály ragadványnévre is. Hiszen a Naphoz hasonlóan mindenki tőle függ, ő minden társaság középpontja, és minden körülötte forog. Egy ilyen kivételes személynek pedig megkülönböztetett lakhatási körülmények járnak, melynek létrehozását nosztalgikus szentimentalizmusból éppen arra a helyre álmodta meg, ahol édesapja királyi vadászháza állott. Nem ahelyett és nem is annak átépítésében gondolkodott, hanem valami olyan tervet dédelgetett, amelyet „boríték” néven aztán meg is valósítottak, Louis Le Vau és Charles Le Brun építészek segítségével, egy teljesen új és komplett épületegyüttes felhúzásával a régi vadászkastélyt körülfogva, ahogy a megírt levelet is beborítja a boríték.
Az egész arisztokrácia beköltözött a kastélyba
A versailles-i kastély, mely harmadik évtizede a Világörökség részét képezi, így tehát a régi vadászkastély köré épült sok fázisban. 1665 és 1666 között a kastély alapterülete meghároszorozódott, de egy következő komolyabb estély rávilágított, hogy az építmény valójában még így sem elég nagy. Ezért 1668-ban további bővítési munkálatok vették kezdetüket. A Le Vau tervei nyomán levezényelt újabb jelentős bővítés velencei tükör, márvány, arany és egyéb luxuscikkek felhasználása tekintetében sem volt kisstílű, ahogy léptékében sem: közel 70 lépcsőház, több ezer ablak és 1250 kandalló gondoskodott immár előkelő lakóiról, s a korábbi bővített kastély alapterülete újból megháromszorozódott a hozzácsatolt jelentős épületszárnyaknak köszönhetően. Még így sem bizonyult azonban igazán kényelmesnek a királyon kívül a többi nemesnek a kastély összesen 2300 szobája, miután egy 1678-as ötlet nyomán udvarával együtt 1682-ben Versailles-ba költöztette a teljes arisztokráciát. Szerette ugyanis a maga közelében tudni arisztokratáit, hogy folyamatos ellenőrzés alatt is tarthassa őket. Így lett Versailles állandó központja Franciaországnak, s egészen a francia forradalomig, 1789-ig, az abszolút monarchia hangosan lüktető szíve is.
A hab a tortán: a versailles-i kastély hatalmas kertje
André Le Nôtre 1661-ben kapta a Napkirálytól a megbízást álmai kertjének megvalósítására, melyhez 40 évre volt szükség és jó néhány, a kor körülményeihez és infrastrukturális viszonyaihoz képest extrém vállalkozásnak tűnő érett fa odaszállítására, számos másiknak pedig kivágására. Így jött létre a ma 800 hektáron elterülő kert, melyből 77-et francia kertek foglalnak el. Ezekben 220 szobor áll és mintegy 55 vízesés fokozza a totális luxus hatását.
Ha érdekelnek a grandiózus tervek és a túlzó otthonok, ezt a korábbi cikkünket is ajánljuk figyelmedbe.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés