Az osztrák császári udvarba kerülést követően hirtelen nehezedett rá a rang és a királyi protokoll súlya. Míg az emberek szemében csillagként tündökölt, a magánélete tele volt önkínzó megszállottsággal és fájdalommal, amely főként a saját külseje köré épült. Bár több mint egy évszázad választotta el Lady Dianától, sorsukban megdöbbentő hasonlóságot fedezhetünk fel. Míg Diana hercegné a modern média áldozata lett, Sisi a XIX. századi osztrák udvar aranykalitkájában küzdött saját démonaival.
Sisi csodaszép, hosszú haját egy napon át mosták
Való igaz, Sisit szépsége híressé tette, ám az elismeréséért súlyos árat kellett fizetnie. A korszak egyik legszebb nőjeként emlegették, és ő maga is rendkívüli figyelmet fordított a külsejére. Szinte legendává vált hosszú, földig érő haja, ám kevesen tudják, hogy a mindennapos hajápolás egyfajta küzdelem volt: Sisi órákon keresztül ült a tükör előtt mozdulatlanul, miközben reggelente a haját fésülték a szolgálói. Míg napjainkban néhányszor végigszántunk kusza fürtjeinken, Sisi hajápolási folyamata kimerítőnek és fájdalmasnak bizonyult, ő mégis hajlandó volt mindent elviselni, csak hogy megőrizze kifogástalan külsejét.
A hajmosás külön rituálét érdemelt: egy teljes napot vett igénybe. A hosszú tincseket először természetes vízzel öblítették, majd tojássampont és gyógynövényes öblítést alkalmaztak, hogy megőrizzék hajának fényét és egészségét.
Mindezek mellett pedig a császárné nemcsak a hajára, hanem a testére is rendkívüli gondot fordított: korának egyik legvékonyabb nőjeként ismerték – bár karcsú alakját az állandó diétákkal tartotta fenn. Szigorú étrendet követett: gyakran napokig narancsot vagy csak húslevest fogyasztott, és rendszeresen tornázott, ez utóbbi akkoriban igencsak szokatlannak számított egy királynétól. Sisi szinte elszántan küzdött azért, hogy tökéletes maradjon, mintha a szépsége lett volna az egyetlen dolog, amit igazán kontrollálni tudott a kaotikus udvari életben.
Amellett, hogy Sisi csodás hajkoronával rendelkezett, gyönyörű mosolyával sokakat elkápráztatott, ám kevesen tudják, hogy valójában nagyon szégyellte a fogait. A történelmi feljegyzések szerint olyannyira elégedetlen volt a fogainak állapotával, hogy gyakran használt legyezőt, ami mögé elrejthette mosolyát. A császárné annyira féltette a fogait, hogy inkább folyékony étrendet követett éppen azért, hogy elkerülje a rágás során az esetleges fogkárosodást.
Egyéb félelmek is gyötörték Sisit: az öregedés miatti szorongása oly módon elhatalmasodott rajta, hogy 30 éves kora után nem engedett új portrékat készíteni magáról. Még a lakosztályában lévő tükröket is száműzte, hogy ne kelljen szembesülnie az idő múlásával.
A császárné életét a modern értelemben vett testképzavar jellemzőivel ruházták fel, hiszen temérdek rituálé, a külsőségekre fordított, megszállott figyelem, valamint az extrém diéták vették körbe.
Ilyen volt az élet a császári udvarban
Sisi mindössze tizenhat éves volt, amikor hozzáment I. Ferenc József osztrák császárhoz. Eleinte szerelmi házasságnak tűnt, ám hamar kiderült, hogy a fiatal császárnét szigorú szabályok és konvenciók kötik a császári udvarban. Így a császárné sosem érezte magát otthon Bécsben, és nem tudott megbékélni az udvar formális, rideg életével. I. Ferenc József császár ugyan rajongott a feleségéért, de Zsófia főhercegné és a császári udvar szigorúan szabályozta minden lépését.
Sisi pedig pont ettől menekült: hosszú utazásokat tett annak érdekében, hogy elkerülje a bécsi udvar nyomását, és igyekezett megtalálni azt a szabadságot, amit a házassága elvett tőle. Sisi különösen szívesen látogatott Magyarországra, ahol nemcsak a szabadságot találta meg, hanem a magyar nép szeretetét is, akik hálásak voltak neki a magyar ügyek melletti kiállásáért. Ám az állandó utazások mögött sokkal rosszabb valóság bújt meg: ez a tevékenység mindössze ideiglenesen nyújtott menedéket – a valóságot nem tudta végleg elkerülni.
Sisi és Diana – a külső mögötti fájdalom
Akárcsak Diana hercegné, úgy Sisi is a nép szemében élő ikonná vált, ám a szépség és a csillogás mögött fájdalmas magány és belső szenvedés rejtőzött. E két sors között sok hasonlóságot találunk: mindketten fiatalon kerültek egy olyan világba, amely egyszerre csodálta és nyomorította meg őket. Azzal kellett szembesülniük, hogy a szépségük tárggyá tette őket – a sajtó állandó figyelmének középpontjába kerültek, és magánéletük darabjaira hullott a nyilvánosság előtt. Mind Diana, mind Sisi számára a szépségük egyszerre volt áldás és átok: mindketten sok rajongót szereztek, azonban a saját boldogságukat nem találták meg.
Hogyan lehet elveszíteni a magánéletet a média miatt?
Sisi korában a sajtó már elkezdte felfedezni, hogy mekkora érdeklődés övezi a hírességeket. Bár a császárné megpróbált elrejtőzni a világ szeme elől, különleges személyisége és szépsége aligha hagyta figyelmen kívül az akkori embereket. Ezzel ellentétben Diana hercegné a modern média állandó zaklatásának lett az áldozata: nemcsak portrék és festmények örökítették meg, hanem minden lépését fotósok hada követte, ami végül tragédiához vezetett.
Sisi idős korában olyannyira igyekezett visszavonultan élni, hogy gyakran viselt fátylat, és még a legközelebbi udvarhölgyei is ritkán láthatták az arcát.
Sisi számára a szépség lassan egyfajta teherré vált, amely már nem örömöt, hanem fájdalmat okozott.
Sisi és Diana: tragikus végkifejlet
Mindkét nő életét megpecsételte a tragikus végzet: Sisit 1898-ban, egy genfi séta során egy anarchista támadó fellökte, és egy hegyesre élezett reszelővel szívtájékon szúrta. A császárné halála megrázta a világot, és sokak számára örök kérdés maradt: Sisi vajon boldogabb lett volna-e, ha nem kerül bele a királyi világ fogságába?
Diana hercegné szintén tragikus balesetben vesztette életét 1997-ben: Párizsban, a paparazzók elől menekülve az Alma-rakpart közúti aluljárójában párjával, az egyiptomi Dodi al-Fajeddel vesztették életüket.
Diana és Sisi története mind a mai napig tanulságként szolgál számunkra: a hírnév és a szépség, amely külsőleg csillogónak és csábítónak tűnik, belül gyakran csak fájdalmat és magányt rejt. A két nő sorsa szolgál figyelmeztetésként: a külsőségek hajszolása és az állandó megfelelési kényszer sosem vezethet igazi boldogsághoz. Mindkettőjüket a saját koruk szépségideáljai és társadalmi elvárásai formálták, ám a belső békéjüket aligha találták meg.
Diana és Sisi ugyanazt szerették volna: boldogok akartak lenni, de a szépségük csapdájába estek. Ők emlékeztetnek bennünket arra, hogy az igazán értékes dolgok nem a külsőben rejlenek, hanem a belső békében és az önelfogadásban.
Mik voltak Ferenc Ferdinánd utolsó szavai? Olvasd el a cikket, hogy megtudd!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
