A Punta Carretas börtön biztonságával kapcsolatosan jelentős aggályok merülhettek fel 1971 szeptemberében: összesen 111 gerilla szökött meg ezen a napon a börtönből, köztük José Mujicával, az ország későbbi elnökével. Az akciót szeptember 6-án hajtották végre, és még az sem állítható, hogy teljes titkolózás mellett, mivel a szökés előkészítésének részét képezte, hogy fegyveresek foglalták el a börtönnel szemközti házat, aminek kulcsszerep jutott a folyamatban.
Közellenséggé vált gerillák tűntek el
A Tupamaro Nemzeti Felszabadítási Mozgalmat 1963-ban alapították a dél-amerikai országban: nevét Túpac Amaruról, a tizennyolcadik században a spanyol uralom ellen harcoló gerilláról kapta a szervezet.
A gerillák kezdetben afféle Robin Hood-i missziókat hajtottak végre: betörtek, és pénzt, illetve egyéb tárgyakat loptak el, majd ezeket szétosztották a szegények között.
1968-ban aztán fokozatot váltottak, és egyre erőszakosabb eseményekhez adták nevüket – mindent megtettek annak érdekében, hogy a fennálló rendet bontsák. Gyújtogattak, embereket raboltak, és időnként öltek, illetve brazil és amerikai érdekeltségű épületeket robbantottak fel.
1971-ben sikerült elrabolniuk a brit nagykövetet is, akit nyolc hónapon át tartottak fogva – épp azért, mert annyi tagjukat börtönözték be –, sikereiknek az vetett véget, amikor egy 1973-as puccs során 300 tagjukkal végzett a katonaság, további háromezret pedig foglyul ejtettek. Különleges fordulatként azonban a demokratikus rend visszatértével 1985-ben általános amnesztia révén a gerillacsoport minden tagja szabadlábra került, a Tupamaro pedig politikai párttá alakult.
A sikeres szökést alaposan előkészítették
De ne szaladjunk előre ennyire az időben: térjünk vissza 1971-be és a börtönhöz! Ez nem akármilyen büntetés-végrehajtási intézet volt, hanem egy szigorúan őrzött létesítmény: a gerillák a szökés előkészítésének részeként zavargásokat szervezetek abba a montevideói kerületbe, ahol a Punta Carretas börtön volt. Buszokat és autókat gyújtottak fel, ezért a város rendőreinek komoly erőkkel kellett felvonulnia a műveleti területen.
Ez azonban még nem lett volna elég, a valós előkészületeknek jóval hamarabb meg kellett kezdődniük. Billy Rial Castillo, a mormon misszionárius házában a szökés előtti héten megszólalt az ajtócsengő – ajtónyitás után pedig egy csapat marcona férfival szembesült a mormon férfi.
Ők gerillákként mutatkoztak be, és a biztonság kedvéért természetesen fegyverekkel érkeztek. Volt még náluk sztetoszkóp is, aminek segítségével azonnal hallgatózni kezdtek a nappali padlóján, és ahol a megfelelő jeleket hallották, ott betörték azt.
Eközben társaik ruhákkal, fegyverekkel és hamis papírokkal megrakott bőröndöket vittek a házba, a szökés elősegítésére.
A börtönben is ment a munka
Közben a börtönben sem tétlenkedtek. A harmadik szinten bezárt rabok kikaparták a habarcsot celláik falából, ezzel elmozdíthatóvá váltak a téglák, ami átjárást biztosított a cellák közt. Az emelet két végén található cellákból lefúrtak az alsó szintre, ahonnan szintén tovább fúrtak az első emeletre, onnan pedig a földszintre.
Mire idáig eljutottak, addigra a mormon misszionárius házából már alagutat ástak egészen a börtönig.
Jogos a kérdés, hogy miként tudtak a rabok ilyen észrevétlenül ennyi előkészületet elvégezni? Logikus magyarázat nincs a dologra, az azonban tény, hogy sok kitermelt földet rejtettek el egy olyan járatba, amelyet egy 1931-es szökésnél használtak előttük, aztán senkinek sem jutott eszébe, hogy visszatemesse. Még levegőztető rendszert is ki tudtak építeni a szabadságra vágyók, melynek segítségével a munkálatokat zökkenőmentesebben tudták folytatni.
Az egyik szökött rab később elnök lett
Összesen 111 rab hagyta el a börtönt az alagúton át, 5 köztörvényes és 106 Tupamaro. Rial házában nyilak irányították őket abba a szobába, ahonnan ruhát, iratokat szerezhettek, majd amikor mindenki kint volt, elhagyták a műveleti területet.
A mormon férfi értesítette a rendőrséget, hogy szökés zajlott: a börtönt felhívták, ám ott azt a választ adták, hogy minden csendes.
Rial telefonhívása után fél órával döbbentek csak rá arra, hogy mi volt a csend oka, a börtön igazgatója pedig le is mondott ezt követően.
Három nap múlva a gerillák szabadon engedték a brit nagykövetet, később azonban kíméletlenül lecsaptak rájuk, és a nyolcvanas évekig úgy is tűnt, befellegzett a mozgalomnak. A gerillacsoport párttá alakulva azonban még komoly jövő előtt állt: bár Mujica 13 évet töltött börtönben életében, később, 2010-től az ország elnöke lett. Kifejezetten haladó szemléletű törvényeket iktatott be – engedélyezte a 12. hétig az abortuszt, illetve az azonos neműek házasságkötését is. Újraválasztása törvényileg sem volt lehetséges, de ezzel együtt is komoly nyomot hagyott országán.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
