Később kiderült, hogy a munkások által felfedezett piramis nagyjából 1375 éves lehet, és a „Metzca uradalom” néven ismert többnemzetiségű kultúra építhette, amely az epiklasszikus (i. sz. 650-950) és a késői posztklasszikus (1350-1519) korban élt a mexikói Sierra Alta vidékének területén.
Értékes leletek kerültek elő az ősi építményből
A mexikói kulturális minisztérium és az Országos Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) bejelentése szerint a piramis egykor egy San Miguel nevű település része lehetett. A felfedezés jelentőségét tovább növeli, hogy a spanyol kor előtti civilizációknak korábban semmilyen nyomát nem találták meg a területen.
Valószínűleg soha nem kerül elő, ha nincs az útépítési projekt.
Miután a munkások rábukkantak az ősi piramis maradványaira, kénytelenek voltak felhagyni a munkával. A kiérkező régészek előbb drónok segítségével készítettek 3D-s modellt a helyszínről, hogy pontosan feltérképezzék azt, majd egy 43 méter hosszú és 11,7 méter magas kőfalat emelve stabilizálták az öt szektorból álló építményt.
Ásatásaik során a csapat összesen 155 leletet, köztük kerámiákat, kagylókat és kőtárgyakat talált faszénmaradványok és az építmény mészpadlójára utaló bizonyítékok mellett. A kutatók közleménye szerint
„a régészeti felfedezés értékes betekintést nyújt a Sierra Alta régió – különösen a Barranca de Metztitlá – emberi betelepülésének történetébe, ahol a feljegyzések szerint 14 ezer évvel ezelőtt jöttek létre az első települések.”
Kénytelenek voltak visszatemetni
Annak érdekében, hogy biztosítsák az építmény sértetlenségét, a feltárt területet geotextíliával vonták be, majd visszatemették – de csak időlegesen. A régészek később visszatérnének a helyszínre, hogy folytassák munkájukat, ám egyelőre nem tudni, hogy ez pontosan mikor történhet meg.
A helyzetet bonyolítja, hogy a piramis alapjának egy része a meglévő útpálya alá süllyedt, ráadásul az INAH költségvetése 2025-re 45 százalékkal csökkent, ami bizonytalan időre gátat szabhat az újabb feltárásnak. Amíg megnyílik a lehetőség, a szakemberek laboratóriumban vizsgálják az ősi piramishoz kötődő tárgyakat.
Még rengeteg titkot rejthet a környék
A kutatók szerint nem világos, hogy Mexikóban, valamint tágabb környezetében, Közép-Amerikában és Dél-Amerikában hány prehispán építmény rejtőzhet, az elmúlt években mindenesetre rengeteg új felfedezést tettek.
Ezek közül számos egy LIDAR nevű lézeres alapú távérzékelő technológiának köszönhető, amely a visszavert fényt használja fel arra, hogy információkat gyűjtsön a környezetében lévő tárgyak alakjáról és jellemzőiről. A kutatók így olyan tárgyakra is rábukkanhatnak, amelyeket egyébként elrejtene a növényzet, a talaj vagy a különféle tereptárgyak.
A technológiának különösen nagy hasznát veszik a trópusi régiókban, ahol a régészeti leleteket burjánzó növényzet veszik körül.
Tavaly a LIDAR segítségével fedezték fel például egy útnak a maradványait, amely több mint 1200 évvel ezelőtt kötötte össze a maják városait. Délebbre, a mai Guatemala területén pedig feltárták egy 964 településből álló maja civilizáció bizonyítékait. Ennek kiterjedését jól szemlélteti, hogy a településeket 177 kilométernyi út kötötte össze. A szakemberek szerint ezek a felfedezések arra emlékeztetnek minket, hogy a régió egy hihetetlenül komplex világnak adott otthont, mielőtt Kolumbusz érkezése után az európai gyarmatosítók elpusztították azt.
Kíváncsi vagy, milyen meghökkentő dolgokat állít Kolumbusz Kristóf ma élő leszármazottja a nagy felfedezőről? Akkor olvasd el ezt a cikkünket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
