Plázák, metróállomások, egyes irodák: a legkülönbözőbb helyeken találhatók ma már mozgólépcsők, sőt, a Széll Kálmán téren már szabadtéri változat is működik belőle. A hosszuk eltérő lehet, egy közös jellemzője azonban van mindnek – ha a kapaszkodóra teszed a kezed, hamarosan igazítanod kell rajta, ha nem akarsz orra esni.
Elvileg nem kellene eltérésnek lennie
Kezdjük az alapoktól: miért van szükség egyáltalán korlátra a mozgólépcsőkön? Természetesen a biztonságban keresendő a magyarázat. Azért is érdemes folyamatosan kapaszkodnod a mozgólépcsős utazás közben, hogy ha egy váratlan balesetet követően valamelyik utastársad megállítaná azt, a hirtelen fékezés miatt ne ess el a lépcsőn.
így nem fordulhat elő, hogy ne vedd észre az utazás végét. Ez ugyanakkor más források szerint téves elképzelés, elméletileg azonos sebességgel kellene mozognia a korlátnak és a lépcsőnek is.
Az ok a mozgólépcsők működésében keresendő
Az, hogy ez mégsem így történik, mechanikus okból következik be. A mozgólépcsőt magát láncos erőátvitel hajtja, míg a korlátot szíjak. Ezeket gumiból készült kerekek mozgatják, amelyeket a szükségesnél mintegy 2 százalékkal nagyobb méretben építenek be a szerkezetbe, hogy ezzel is nyújtsák élettartamukat.
A rendelkezésre álló adatok szerint ugyanis mindössze 3 milliméternyi kopás a gumiborításon 1 százalékkal csökkenti a korlát mozgásának sebességét.
A súrlódó alkatrészek pedig gyorsabban kopnak, így idővel kisebbekké válnak a kelleténél, ami csökkenti sebességüket, ahogyan az a fentiekből következik.
A kopás okozta sebességvesztés olyannyira meghatározó, hogy a korlát gyorsaságából – vagy egy idő után lassúságából – arra is következtethetsz, milyen régi a mozgólépcső. Ezt árulja el a korlát sebessége:
- ha az sokkal gyorsabb, mint a lépcső, akkor vadonatúj;
- ha meglepő módon egy sebességgel mozog a lépcső és a korlát is, akkor valószínűleg egy ideje már használatban van;
- ha pedig kifejezetten lassabb a korlát mozgása a lépcsőénél, akkor régi a szerkezet.
Veszélyes is lehet megfogni a korlátot
Felmerülhet persze annak kérdése is, hogy ha tudjuk, hogy ezek az alkatrészek gyorsan kopnak, miért nem cserélik őket gyakrabban? Korábban ennek az oka az volt, hogy a mozgólépcsők javítása meglehetősen bonyolult feladat, egy ilyen apró kellemetlenség miatt nem mindenki szeretné apró alkatrészeire bontani a tömegek által használt szerkezetet.
Ma már egyes vállalatok szenzorokat is beépítenek a mozgólépcsőkbe, melyek segítségével könnyebb diagnosztizálni, hogy pontosan mi a gond, hamarabb kiderülhet, hogy tényleg csak ezek a kis fogaskerekek koptak-e el.
A mozgólépcsőkorlátok kapcsán gyakran téma az is, mennyire szennyezettek ezek: kutatások bebizonyították már, hogy tényleg bármi, amit el tudsz képzelni, elő is fordul rajtuk, legyen szó vérről, nyálról, ételmaradékról, baktériumokról vagy akár ürülékről. (Igen, valóban…) Épp ezért saját érdekedben tisztítsd meg kezedet, miután megfogtál egy korlátot – de ne csak akkor, ha mozgólépcsőn utazol.
A kilincsek, liftgombok lépcsőházi korlátok is hasonló szennyeződések melegágyai lehetnek – erről bővebben ebben a cikkünkben olvashatsz.
