A Kárpát–Pannon térség vulkáni történetét bemutató összefoglaló munka jelent meg a Geological Society London kiadványában tavaly év végén. Amint az a tanulmányból kiderült, a térség vulkanizmusát bonyolult tektonikai folyamatok irányították. De vajon hány vulkán működött egykor Magyarország alatt?
A Kárpát-medencében a történelem során zajló vulkáni tevékenységeknek köszönhetően igencsak változatos képződmények alakultak ki, ezek közül többet ma is megcsodálhatunk. Keletkezésük okait a kőzetek és az azokban lévő kristályok megjelenése és kémiai összetétele alapján tárták fel a szakemberek. Lássuk tehát, milyen vulkanikus folyamatoknak köszönhetjük Magyarország domborzatát!
A Déli-Kárpátok vulkánjai alakították a domborzatot
A hazánk és tágabb értelemben az egykori királyi Magyarország területén számos vulkanikus tevékenységre utaló földtani képződmény található. Amint azt ez a tanulmány is megerősíti, a magyar vulkánok jelentős része a Kárpátok hegyvonulatai alatt működött egykor, főként délen. Mintegy 100-30 ezer évvel ezelőtt több ízben is megmozdult a föld ezeknek a vulkánoknak köszönhetően. Bár régóta nem tört ki egy sem, az egykori tűzhányók egy része még aktív, azonban ezek ma már közigazgatásilag nem magyar terület alatt találhatók.
A kutatócsoport mintegy fél évszázadon keresztül analizálta a Kárpát-medence vulkánjait a területükön található kövek összetételének, a kialakulási folyamataiknak, illetve a magma keletkezési körülményeinek segítségével. A kutatásban részt vevő szakembereknek, a HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport tagjainak célja a geotermikus energiaforrások és nyersanyagok feltárása volt.
A székely Vezúv még mindig aktív
Bár a jelenleg Magyarország területén található egykori tűzhányók közül egy sem aktív, nem is olyan messze, Erdélyben azért találunk olyan területet, ahol ha kicsi is az esély rá, de előfordulhat a jövőben még igazi vulkánkitörés. A székely Vezúvnak is nevezett Csomádot például folyamatosan figyelemmel kísérik a magyar szakemberek, hiszen magmakamrájában még mindig van folyadék. Ez azt jelenti, hogy akár ki is törhet.
A székelyföldi Szent Anna-tó melletti Csomád egészen más. A viszonylag fiatalnak számító vulkanikus hegy alig 32 ezer éve szunnyad — ami a vulkánok között nem is olyan ritka, s nem garancia az örök nyugalomra. Amikor legutóbb kirobbant, mintegy 10 kilométernyi körben borított be mindent kőtörmelékkel és lávával. Ereje hasonló lehetett a Vezúv legendás, Pompeiit elpusztító kitöréséhez Kr. u. 79-ben. A Csomád kitörése az első és egyelőre az utolsó kitörés volt a Kárpát-medence történetében, ennek köszönhetjük a Kárpát-medence egyetlen krátertavát, a Szent Anna-tavat.
Örök álmukat alusszák a magyar vulkánok
A még a mélyben fortyogó Csomáddal szemben a magyarországi vulkánok csak rövid ideig voltak aktívak, igaz, azzal igazán nagy hatást gyakoroltak környezetükre. A tanúhegyek, azaz a Badacsony, a Szent György-hegy, a Somló, a Gulács, a Csobánc, a Haláp, a Tóti-hegy, a Hegyestű, a Hegyesd és a szigligeti hegyek mindegyike monogenetikus vulkán. Mindösszesen egy alkalommal robbantak, vélhetően rendkívül látványos és pokolian hangos körülmények között keletkezhettek, de alig pár évig voltak csak aktívak. A bakonyiakkal együtt mintegy ötven egykori vulkán található hazánk egykori vagy jelenlegi területén.
Ha kíváncsi vagy arra, miként kutatják a vulkanikus működést, és hogyan terveznek megfúrni egyet a még aktív északi tűzhányók közül, ezt a cikkünket ajánljuk figyelmedbe.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
